Jelképek Európai jelentõségû, Magyarországon egyedülálló konferenciát tartottak április 21-én Budapesten. A Magyar Nagyoriens Szabadkõmûves Egyesület meghívására kelet-európai, valamint belga és francia szabadkõmûves szervezetek vezetõi, képviselõi tanácskoztak a szabadkõmûvesség esélyeirõl, lehetõségeirõl napjaink megváltozott körülményei között.

Jelképek Európai jelentõségû, Magyarországon egyedülálló konferenciát tartottak április 21-én Budapesten. A Magyar Nagyoriens Szabadkõmûves Egyesület meghívására kelet-európai, valamint belga és francia szabadkõmûves szervezetek vezetõi, képviselõi tanácskoztak a szabadkõmûvesség esélyeirõl, lehetõségeirõl napjaink megváltozott körülményei között.

JelenlevõkA találkozón jelen volt Európa legnagyobb – mintegy hatvanezer tagot számláló – szabadkõmûves szervezetének, a Francia Nagyoriensnek nagymestere, G. M. Quillardet és számos más szervezet vezetõje is. A helyszín kiválasztásában közre játszott, hogy a magyar szabadkõmûvesség kezdetei 1742-re nyúlnak vissza, elsõ konfliktusa a hatalommal pedig 1785-re, amikor II. József rendeletben írta elõ a páholyok rendõri felügyeletét. A szabadkõmûvesek soraiban olyan neves személyiségek tevékenykedtek, mint Kazinczy és Batsányi, Ady és Kosztolányi, Pulszky Ferenc, Wekerle Sándor, Benedek Elek és Benedek Marcell. A Magyarországi Nagyoriens Szabadkõmûves Rend 1871-ben alakult. Elsõ tiszteletbeli elnöke Kossuth Lajos, elnöke Türr István volt. Alapító tagjai között volt Klapka György és Andrássy Gyula. A magyar szabadkõmûvesség elsõ fénykora a 19. és 20. század fordulójára esik. Fontos szerepet játszott az egyházak szerepének visszaszorításáért folytatott polgárjogi küzdelmekben, a szekularizáció élharcosa volt. A nagyvárosi elszegényesedést azzal próbálta enyhíteni, hogy a szervezett jótékonykodás egyik központjává vált. Nagyobb szabású tettei közé tartozik a fõvárosi Vakok Intézetének alapítása és a mentõszolgálat megszervezése. A magyar polgárosodás felgyorsítását szorgalmazó értelmiségi elit is ott volt soraiban: például Ady Endrét a budapesti Martinovics Páholyba annak legendás fõmestere, Jászi Oszkár vezette be. A mozgalom magyarországi történetének sötét lapjait jelenti, hogy három ízben tiltotta be mûködését politikai diktatúra: 1919-ben Kun Béla, 1920-ban Horthy Miklós, majd 1950-ben Kádár János – még belügyminiszterként.

A Magyarországi Nagyoriens a szabadkõmûvességnek az európai kontinensen legelterjedtebb latin ágához kötõdik. Soraiban szívesen lát minden, elveivel egyetértõ és cselekedni kívánó ?szabad és jó erkölcsû" férfit. Alapítása után százhúsz évvel, 1991-ben a Csongrád Megyei Bíróság engedélyezte ismét törvényes mûködését. Az újrakezdés korántsem volt könnyû, hiszen a szervezet felépítése csaknem a nulla pontról indult. Nem kis tehertételt jelentett az 1919-ben kialakult s mindmáig élõ, fõként szélsõjobboldali, antiszemita forrásból táplálkozó elõítélet, amely Magyarországon a szabadkõmûvességet a lehetõ legképtelenebb rágalmakkal sújtotta és sújtja. Céljait ma is annak az emberbaráti, szakrális filozófiai hagyománynak szellemében igyekszik megfogalmazni, melynek szellemiségét a ?Szabadság, Egyenlõség, Testvériség" hármas jelszava foglalja össze legtömörebben. Jelenleg már hét páholya mûködik, s nemzetközi súlyát mutatja, hogy 1997-ben az Európai Térség Szabadkõmûveseinek nemzetközi szervezete Budapesten fogalmazta meg alapító nyilatkozatát

A kelet-európai régió szabadkõmûveseinek most megtartott tanácskozása – egymás megismerésének szándékán túl – három kérdés köré csoportosult:

– Nem ismerjük helyünket, céljainkat, lehetõségeinket a XXI. században.

– Nem ismer bennünket a külvilág, mert képtelenek vagyunk a társdalom figyelmét és rokonszenvét megnyerõ beszédmódot kialakítani, ezért a rólunk kialakított képet mások határozzák meg.

– Alig ismer vagy félreismer bennünket a nyugat-európai és tengerentúli szabadkõmûvesség nagyobb része, mivel saját történetükbõl és társadalmi környezetükbõl kiindulva saját vonásaik tükörképét keresik. Amikor fölfedezik, hogy ettõl eltérõ, önálló egyéniséggel rendelkezünk, csalódottan elfordulnak vagy megkísérlik ránk erõltetni saját elképzeléseiket.

A tanácskozáson részt vett magyar, lengyel, cseh, szlovák, román, szerb, francia és belga – összesen 94 – képviselõ egyetértett abban, hogy minden, a társadalom jobbítása érdekében összefogni képes erõvel együtt kell dolgozni. A sokarcúság, ami hátrány volt a múltban, a jövõben elõnnyé változhat. A szabadkõmûvesség új jövõ elé nézhet – mondta Mircea Deaca román nagymester és mindjárt meg is hívta a résztvevõket, hogy a munkát 2008-ban Bukarestben folytassák. Veres András magyar nagymester ezt – egyebek mellett – azzal egészítette ki: ?Nincs nehezebb, mint egymást megismerni. Mindenkinek megvan a saját tapasztalata és a világot más nézõpontból szemléljük. Már az sokat jelent, hogy most együtt vagyunk és figyelünk egymásra." További nemzetközi együttmûködés lehetõségét kínálta fel a szerb küldöttség. Belgrád legnagyobb múzeuma máris helyet ajánlott egy, a szabadkõmûvességrõl szóló kiállításnak 2008 júniusában, melyre várják más ?B-betûs fõváros" Budapest, Bukarest, Bratislava, Brüsszel részvételét is.

A Grand Orient de France nagymestere, G. M. Quillardet szerint a szabadkõmûvesek nagy erénye, hogy idõn és téren túl megtalálják egymást és együtt dolgozhatnak. Francia vagyok – mondta, Párizs városából, de második hazám Lengyelország. A felvilágosodás viszont nem csak a franciáké, hanem a szerbeké, a románoké, a magyaroké, mindenkié, aki az eszméit magáénak vallja. Világosan el kell mondanunk, kik vagyunk, mit képviselünk. A szabadkõmûvesség nem valami sötét erõ, üzletemberek és politikusok társasága, hanem szabad, gondolkodó emberek köre, akik lehetnek hívõk vagy hitetlenek, szegények vagy gazdagok, de minden esetben becsületesek, harmonikusabb és bölcsebb életért dolgoznak. Hisszük: van lehetõség arra, hogy jobb társadalmat építsünk, páholyaink mindegyike egyfajta társadalmi laboratórium. Mit tehetünk ma? A páholyokban megtanuljuk megérteni a másikat. Eszközöket kapunk, hogy magunkat megismerjük és magunk fölé tudjunk emelkedni. Most, amikor a szélsõségek ismét elõre törnek, a fajgyûlölet, az antiszemitizmus, a vallási türelmetlenség terjed, mi, szabadkõmûvesek az egyetértést, a szabadságot, egyenlõséget, testvériséget hirdetjük.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük