Kiss Miklós képzőművész akciósorozatának rendhagyó hazai állomásaként a Műcsarnok projektterme, az M0 ad otthont a Goldenroach Unlimited című installációnak. A kiállítás 2014. március 7-től, valószínűleg március 30-ig lesz nyitva és – majd, mint kiderül – e bizonytalanságra okunk is van.

Kiss Miklós képzőművész akciósorozatának rendhagyó hazai állomásaként a Műcsarnok projektterme, az M0 ad otthont a Goldenroach Unlimited című installációnak. A kiállítás 2014. március 7-től, valószínűleg március 30-ig lesz nyitva és – majd, mint kiderül – e bizonytalanságra okunk is van.

Kiss Miklós designer, képzőművész, noha fiatal alkotó – 1981-ben született Dunaújvárosban – máris komoly elismertségnek örvend. A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola elvégzése után a Magyar Képzőművészeti Egyetemen tanult képgrafika, majd festő szakon. 1996 óta él és dolgozik Budapesten. Vacsora című videóinstallációjáért – Szigeti Gábor Csongorral – 2004-ben Ludwig-díjjal jutalmazták, majd 2007-ben Trunks (Ládák) című diplomamunkájával elnyerte az Essl Museum különdíját. Tervezőként 2011-ben hg.hu Design Díjat kapott.

A művész korábban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy arany svábbogarakat csempészett Európa rangos kiállítótereibe. Ezzel az akciójával 2011 óta találkozhatnak külföldön a múzeumlátogatók. A bécsi MuMoK-ba, a londoni Saatchi Gallery-be és a Tate Modernbe, a berlini Hamburger Bahnhofba vagy a párizsi Louvre-ba, illetve a Centre George Pompidou-ba „belopott" bogarakat az intézmény aktuális kiállítási arculatához illeszkedő műcédulákkal az éppen látogatható tárlat részévé tette. Később a múzeumi ajándékboltokban is hasonló módon jelenítette meg saját aranycsótányos szuvenírjeit. Az idők folyamán a Goldenroach-projekt folyamatosan csiszolódott, így a kezdetben még aranyfestékkel lefújt csótányok helyébe értékes, aprólékos kidolgozású, aranyozott ötvösmunka került, miközben a csempészés módszerei is fejlődtek.

A Műcsarnokban most egyetlen teremben tizenkétezer csótány sorakozik – ezúttal nem lopva, hanem műtárgyként foglalnak helyet. A fröccsöntött műanyagból – kézzel készített szerszám segítségével – előállított hamis aranycsótányok első pillantásra a játékipar igénytelen, nagy szériában gyártott, olcsó figuráihoz hasonlóan, minden eredetiséget vagy nemességet nélkülöznek, miközben ezeket a darabokat is az akciósorozatban részt vett valódi aranycsótány prototípusa után gyártották. Ezért szemmel láthatóan megejtő hasonlóságot mutatnak színarany társukkal. A hasonlóságra szükség is van, mert a tárlatlátogatás egyben szerencsejátékká is változik.

A tizenkétezer darab között ugyanis meglapul egy valódi, színarany példány! Csak a művész tudja, hol. A műanyagrovarokat a látogatók szabadon elvihetik, így bárkinek esélye van arra, hogy kifogja – no nem az aranyhalat, hanem az aranycsótányt! Az övé, megtarthatja! Noha az emberek általában a katicabogarat tartják kedves állatkának, a svábbogarat pedig a rovarvilág egyik legellenszenvesebb képviselőjének mondják, ezúttal szinte bizonyos, hogy mindenki kézbe akar majd venni egyet. Persze itt jön a kérdés és a magyarázat a bevezetőben említett bizonytalanságra. A művész nagyon bízik abban, hogy a múzeumlátogató közönség lesz annyira kultúrált, és nem marokszámra viszi a műanyagrovart, hanem mindenki megelégszik egyel! Ezért most nemcsak a rendező, de a közönség is vizsgázik.

www.mucsarnok.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük