2022.július.06. szerda.

EuroAstra Internet magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Révay András: Emlékek a jövőnek

5 perc olvasás

laosz-1.jpgA laoszi – magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 55. évfordulója alkalmából „Laosz régen és ma” címmel – a Magyar Laoszi Baráti Társaság szervezésében – fotókiállítás nyílt Budapesten a Gregersen Art Point Lónyai utcai helyiségeiben.

laosz-2.jpg A kiállításnak valójában két címe van – árulta el Fábián László, Lechner Ödön-díjas építész, a Baráti Társaság tagja. Az egyik cím: „Lost in Laos”, tehát Elveszve Laoszban, ami azt akarja érzékeltetni, ez az ország mennyire magával ragadja a látogatót, és ha megismerkedik az ott élőkkel, nagyon erős emberi kapcsolatokat kap ajándékba. A másik cím és egyben a képek is azt mutatják, milyen Laosz ma, milyen természeti és kulturális emlékei vannak, amiket meg kell őrizni a jövőnek. Az ország területe két és félszer akkora, mint Magyarország, de sokkal kevesebben lakják. Az emberek barátságosak, vendégszeretők. A látogatásra a november és február közötti időszak a legalkalmasabb, ilyenkor a legkevesebb az eső és nem túl nagy a hőség. Bár december, január, február a „turista főszezon”, a külföldiek még nem szállják meg olyan óriási tömegben, mint más, felkapottabb célországokat.

laosz-3.jpg Országaink 1962-ben vették fel hivatalosan a diplomáciai kapcsolatot – emlékezett vissza a kezdetekre őexcellenciája Phoukhao Phommavongsa, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság nagykövete. Ennek valóban 55 éve – folytatta, de őseink régen nagyon sokáig közel éltek egymáshoz. Valahol az Ural lábánál, meg a mai Mongólia területén. Aztán a népvándorlások korában szétváltunk és a két honfoglalás között nincs is nagy különbség. Mi egy kicsit hamarább érkeztünk, mert nekünk rövidebb volt az út, az akkori magyaroké hosszabb. A két ország, a két nép, a két kultúra végül mégis csak összetalálkozott, 1962-ben. Attól kezdve élnek a gazdasági kapcsolatok, elkezdtek Magyarországra jönni a diákok – közöttük én magam is – hangsúlyozta a nagykövet, aki Szegeden volt egyetemi hallgató és most is kitűnően beszél magyarul.

laosz-4.jpg A volt diákok közül sokan magas beosztásban dolgoznak, öten nagykövetek, még miniszter is van közöttük, idén pedig 37 diák tanul Magyarországon különböző szakterületeken. A két ország között a gazdasági együttműködés főleg a mezőgazdaságban, az infrastruktúra kiépítésében erős. A jövőben ezt még szeretnék kiterjeszteni a vízgazdálkodás, a nyersanyag feldolgozás területére. Laoszban jelenleg egyetlen vasútvonal sincs, de az építkezés már elkezdődött. A kínai határtól Vientiane-ig húzódó 420 kilométeres vonal építése már elkezdődött. Ebben Magyarország számára is kínálkozik további, együttműködési lehetőség. Az ázsiai piac nagy. Kínát nem számítva is, hatszázmillió ember él ezen a területen. Laosz természeti kincsekben, aranyban, ezüstben, ónban gazdag, jövőre pedig a „Turizmus évét” rendezik meg.

laosz-5.jpg A Magyar Laoszi Baráti Társaság mindig is nagy figyelmet fordított a két ország közös történelmének, erőfeszítéseinek, bemutatására – erősítette meg a Külgazdasági és Külügyminisztérium Ázsiai és Csendes-óceáni Főosztályának vezetője, dr. Sipos Sándor. Folyamatosan ügyeltek a sokszínű laoszi kultúra és a sajátos gasztronómia magyarországi népszerűsítésére. Laosz kiemelkedő sikereket ért el a stabilitás, a gazdasági növekedés és a társadalmi fejlődés területein az elmúlt évtizedekben. Laosz ma a Délkelet-ázsiai és Csendes-óceáni térség egyik leggyorsabban fejlődő országa. Az elmúlt évek kitartó és szorgalmas munkájával látványos eredményeket értek el. Magyarország is elkötelezett az együttműködés további kibontakoztatásában, a laoszi gazdaság fejlesztési törekvéseinek támogatásában. Ennek egyik eszköze a Stipendium Hungaricum ösztöndíj program, melynek keretében a 2017-19-es időszakban ötven laoszi diák tanulhat nálunk.

laosz-6.jpg Laosz területéről eddig két helyszín került fel a Világörökségi Listára, két további helyszín pedig a javaslati listán várakozik a felvételre. Az ország északi részén fekvő Luangprabang városa a buddhista hagyományok, a laoszi építészet és az európai gyarmati építészet emlékeinek egyedülálló elegye. Noha a főváros Vientiane, mégis ez a város az ország szellemi központja. A város képe páratlan, az épületek igen jó állapotúak, noha – a templomokat leszámítva – többségük fából készült. Sokkal távolabb, a hosszú ország déli vége felé fekszik Vat Phu, melynek csodálatos templomegyüttese jól illeszkedik a tájba. Az első templom még az i.e. ötödik században épült, amik ma láthatók, a XI., XII. században jöttek létre. Tervezőik szándéka szerint az ég, a föld, az istenek és az ember kapcsolatát kívánják kifejezni.

laosz-7.jpg Az ország művészete ősi hagyományokon nyugszik. A kiállítás megnyitásakor rövid műsort adtak a hazánkban tanuló laoszi diákok. A jellegzetes táncmozdulatokban jól érzékelhető volt a környező népek hatása. A XIX. századtól kezdődően különösen a thai hatás erősödött és érvényesült. A táncszínházi előadások alapját sokszor a Rámájánából átírt részletek képezték. A lakosság etnikailag igen színes, több, mint száz etnikai csoportot tartanak nyilván és ez a népművészetben is megmutatkozik. A hangszerek közül különösen a bambuszból készültek váltak elterjedtté. A vékonyabb és vastagabb rudakból készült hangszer előállításánál, ezeket egymáshoz erősítik, így pánsíp szerű, de annál összetettebb hangzású eszközt kapnak. Megszólaltatóik között rendszeresen rendeznek versenyeket.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

1973-2022 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.