2022.július.01. péntek.

EuroAstra Internet magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Egysínű vasút

3 perc olvasás

egysinu_vasut.jpg

Egysínű vasút Tokióban

Általánosan elterjedt nézet, hogy az első autópályát Hitler utasítására építették. De ez tévedés. Az első a Köln és Bonn közötti „kereszteződés nélküli gyors gépkocsi út” 1929-1932 között épült, Hitler uralomra jutása előtt. 1950-re a világ számos országában épültek autópályák. Ekkor jelent meg egy nemzetközi tudósok által szerkesztett könyv, „Versenyfutás a 2000. évért” címmel. Többek között azt prognosztizálták, hogy 2000-ben már nem lesznek vasutak, kiszorítják az autópályák, amelyek akkorra behálózzák a világot. A könyv elkészítésében részt vett egy magyar tudós is, Jócsik Lajos (1910-1980) közgazdász-szociológus, a hazai ökológia és környezetvédelem úttörője. (Életéről és munkásságáról szeretnék írni egyszer.)

   A prognózis nem vált be, mert a vasút személy- és teherszállító kapacitását a gépjárművek, kamionok megközelíteni sem tudták, a biztonságról és a vasutak sebességi értékeiről nem is beszélve. (Még a Csalagútban is vonatok szállítják a gépkocsikat.) Képzeljük el, milyen jelentősége lenne az egysínű vasút elterjedésének. A pálya építési költsége csaknem feleakkora, mint a sínpáron haladóké.

   Egysínű vasutak vannak szerte a világban, többféle technikai megoldásban. Ezek közül a giroszkópos típusról szeretnék írni. Először 1910-ben használták egy alaszkai szénbányában. De hogy oldották meg a tervezők, hogy a vasúti kocsik, a mozdony ne dőljön oldalra?

   Nem tudom, kaphatók-e még búgócsigák, pörgettyűk? Korosztályom gyerekeinek egyik kedvenc játéka volt. Szinte hihetetlen, de az ötletet az egysínű vasút tervezői a búgócsigától kapták. Persze igen felkészült mérnökök, fizikusok voltak. A giroszkópot már ismerték, Léon Foucault találta fel és nevezte el 1852-ben, amikor a Föld forgását és sebességét akarta mérni, bizonyítani. Felfedezését a perdületmegmaradás törvényének nevezte el. Ha egy tengelyre lendkereket szerelünk fel, akkor a kerék forgása közben függőleges helyzetbe kerül, kimozdíthatatlanul. Ha megbillentjük, azonnal újra függőlegesbe áll. Ne keressük az okát, mint ahogy a gravitációnak se keressük.

   Ha a lendkerék bármelyik részére súlyt helyezünk, akkor is tartja a helyzetét. Ez az alapelve az egysínű vasútnak. A mozdony és a kocsik alján 3-4 tekintélyes súlyú öntöttvas giroszkóp van, és mint a mozdonyt, elektromos motor pörgeti nagy sebességgel. Ennek következtében a kocsi olyan szilárdan áll a helyén, hogy semmilyen hatásra nem billen el. Ha áll a vonat, fékez, gyorsít, nagy sebességgel halad, ha az utasok felszállnak rá, leszállnak róla, mindegy, rezzenéstelenül marad normális helyzetében, nem dől el. Ha megszűnne az áramszolgáltatás valamilyen hiba folytán, akkor sem történik baj, a szerelvény igen lassan, néhány perc alatt az oldalára dőlne.

   De ez még nem fordult elő a legforgalmasabb egysínű vasútvonalnál, a Tokyo Monorailnál, amely naponta 130.000 utast szállít. Menetrend szerinti sebessége 300 km/óra.

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

1973-2022 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.