schonberg_arnold.jpgEgyszerű kereskedőcsaládban született Bécs II. kerületében (akkor zsidónegyedben). Már kilencévesen írta első művét hegedűre és brácsára. Apja 1890-es halála után kénytelen volt banktisztviselőként állást vállalnia. 1897-ben még Brahms hatására utal D-dúr vonósnégyese. 1899-ben a Megdicsőült ég című, szokatlan harmóniavilágú programzenéjét (a szextett egyik darabját) a közönség elutasította.

1901-ben Berlinbe költözött feleségével, Mathilde von Zemlinsky-vel, zenészbarátja húgával. Richard Strauss jóvoltából Liszt-ösztöndíjat kapott. 1903-ban újra Bécsben telepedett le, ott Gustav Mahler karolta fel. A Három zongoradarab előadásával már elhagyta a tonalitást, de atonális művei nem arattak sikert. 1913-ban a Gurre-dalokat viszont a közönség lelkesen fogadta, akárcsak Mahler VIII. szimfóniáját. Az I. világháború után fejlesztette ki a 12 hangú kompozíció technikáját.

1925-ben a Porosz Művészeti Akadémia tanára lett, de 1933-ban, a náci hatalomátvétel után Bostonba emigrált. 1941-ben megkapta az amerikai állampolgárságot. 1936-1944-ig volt a Kaliforniai Egyetem tanára. Ismert tanítványai: Alban Berg, John Cage, Hanns Eisler, Lou Harrison és Anton Webern.

Nálunk sajnálatosan ritkán tűzik műsorra a műveit. A 28 perces Erwartung (Várakozás) című dalművét az 1970-es években koncertszerű előadásban lehetett hallani a világhírű Anja Siljával (Christoph von Dohnányi feleségével). A Magyar Állami Operaházban 2003-ban játszották először és utoljára szintén a bámulatos énekesnő, Anja Silja fellépésével, Zsótér Sándor rendezésében és a zseniális karmester, Korács János vezényletével.

 

Várakozás (Erwartung)

A szövegkönyvet a pozsonyi születésű Marie Poppenheim doktornő 1908-ban, a pszichoanalízis fénykorában írta, amikor Schönberg házassága zátonyra futott Mathilde von Zemlinsky-vel. Mathilde beleszeretett Richard Gerstl festőművészbe, aki miatta 25 évesen öngyilkos lett. Az események hatására kérte fel a zeneszerző a Die Fackel (Fáklya) című feminista magazin írónőjét, hogy terápiás céllal írjon számára librettót. A zene hűen követi a szöveg fordulatait egy nő szenvedéseiről. Schönberg 18 nap alatt készítette el a művet. 1926-ban Zemlinsky vezényelte Prágában egy nemzetközi zenei ünnep alkalmával.

A cselekmény:

Magányos nő sóvárog eltávozott szerelme után. A sötét éjszakában félelmetes hangok veszik körül, mégis a férfi keresésére indul. Minduntalan tárgyakba, árnyékokba, azaz emlékekbe ütközik. Amikor megpihen, a lába valamiben megbotlik. Azt hiszi, egy fatörzsbe, de lassan rájön, hogy a vélt tárgy a szerelmese hullája. Kétségbeesett párbeszédet folytat a halottal, szemrehányásokkal illeti, amiért elhagyta. Aztán belátja, hogy örökre egyedül marad a határok és színek nélküli világban.

Kovács János karmester elmondta, hogy nálunk miért nem játszik az Operaház Schönberget vagy Zemlinsky-t. A monarchia felbomlása után száműzték a német zenét, helyette egy darabig a francia műveket részesítették előnyben. Aztán úttörő munkásságával jelentkezett Bartók és Kodály. Feltámasztották és meghonosították a nemzeti stílust. Hatalmas erény, de korlátozta kitekintésünket a világba. Volna mit pótolnunk e téren.

 

DOBI ILDIKÓ

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük