http://www.obh.hu/http://www.obh.hu/ A 112-es egységes európai segélyhívó hazai működtetése a mai formájában nemhogy nem mozdítja elő, hanem esetenként kifejezetten megnehezíti az egységes szemléletű segítségnyújtás megszervezését. Az ombudsman megoldásért a kormányhoz fordult.

 

http://www.obh.hu/http://www.obh.hu/ A 112-es egységes európai segélyhívó hazai működtetése a mai formájában nemhogy nem mozdítja elő, hanem esetenként kifejezetten megnehezíti az egységes szemléletű segítségnyújtás megszervezését. Az ombudsman megoldásért a kormányhoz fordult.

 
Szabó Máté egy baleset hírei nyomán saját hatáskörében indított vizsgálatot, hogy alapjogi szempontból is elemezze az elhúzódó mentés körülményeit. A hír ugyanis arról számolt be, hogy a mentők 50 perccel a riasztás után érkeztek, mert a bejelentők információi alapján nem találták meg a baleset helyszínét. A sérültet egy véletlenül arra járó mentőautó személyzete próbálta ellátni. Közben vita folyt rendőrkapitányságok között az illetékességről ahelyett, hogy a mentőket riasztották volna.

A 112-es hívószám Magyarország teljes területéről, bármely hálózatból, bármilyen típusú készülékkel hívható. Ezeket a hívásokat az egyes megyei, illetve a Budapesti Rendőr-főkapitányság ügyeletén fogadják, innen továbbítják ahhoz a szervezethez, amelyenek beavatkozása szükséges. A 112-es szám működésével kapcsolatos korábbi ombudsmani tapasztalatok szerint a segítségnyújtás késedelme döntően három okra – a riasztási lánc több áttételére, a hívó fél helyzetmeghatározásának problémájára, valamint az esetleges információ-torzulásra – vezethető vissza. Ezúttal a helyzetmeghatározással volt probléma.

     A segélyhívások egységes kezelése több országban – évek, van ahol évtizedek óta – magas színvonalon működik. Ott rövidült a kiérkezések ideje, javult a beavatkozásban résztvevő szervezetek együttműködése, kommunikációja. Magyarországon immár öt éve van hatályban az elektronikus hírközlésről szóló törvény, amely lehetővé és kötelességgé teszi, hogy telefonos szolgáltató a segélyhívások esetén átadja a hívó fél azonosítására, illetve helymeghatározásra alkalmas adatokat. Ennek ellenére csaknem valamennyi ügyeleten megfogalmazták, hogy lehetőséget kellene teremteni a segélyhívó fél helymeghatározására, és a rendszerrel kiszűrhetők lennének a vakriasztások is.

A vizsgált ügyben a baleset helyszínét csak hosszabb idő alatt tudták azonosítani. Az ombudsmannak megküldött iratok és hangfelvételek még utalást sem tartalmaztak arra, hogy a szolgáltatóktól bárki kért volna tájékoztatást. A résztvevők között nem volt érdemi kommunikáció, így egymástól függetlenül próbálták megkeresni a sérültet. Az ombudsman megállapította, hogy elégtelenül működött a segélykérő rendszer, nem lehetett pontosan megálapítani a baleset helyszínét és ez sértette élethez és testi épséghez, illetve a lehető legmagasabb szintű testi, és lelki egészséghez való, Alkotmányban deklarált jogot.

A változás érdekében a biztos javasolta a kormánynak, hogy fordítson kiemelt figyelmet az egységes segélyhívó rendszer megteremtéséhez szükséges jogalkotási feladatok elvégzésére.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük