Az utóbbi időben sajnos a NAV/APEH egyre több esetben indít eljárást nyomozást olyan cégek esetében, akik valamilyen sport-támogatási formában vettek részt. Vagy fiktiv ügyletre vagy aránytalan teljesítésre hivatkozva folyik ez esetben az eljárás.

Az utóbbi időben sajnos a NAV/APEH egyre több esetben indít eljárást nyomozást olyan cégek esetében, akik valamilyen sport-támogatási formában vettek részt. Vagy fiktiv ügyletre vagy aránytalan teljesítésre hivatkozva folyik ez esetben az eljárás.

Pedig ezen eljárások oka:  az NAV/APEH szakemberei egyszerűen nem értik a sport szponzoráció működését, ami jelentősen ELTÉR a mindennapi gazdálkodás szabályaitól. Nem véletlen hogy külföldön külön sport közgazdászokat és sport reklámszakembereket képeznek és alkalmaznak. Magyarországon ezek sem az igazságügyi könyvszakértők, sem a NAV/APEH állományában nem találhatóak meg. Az ember megdöbben ezen a viselkedésen, mert embereket és vállalkozásokat kriminalizál, vagy kilátástalan helyzetbe hoz. A rendőrség hasonló okok miatt meg asszisztál – mint sokszor szokásos – az Adóhivatal intézkedéseihez. A legnagyobb gond, hogy megfelelő és egyértelmű szabályrendszer hiányában nincsen egyfajta zsinórmérték ezen ügyek megítélésében. A társadalmi szerepvállalás fontos része ez a szponzorációs folyamat, amely a versenysportban a tömegsportban és az iskolai sportban forrásokat jelent, ami fontos, hiszen ezek nem állami pénzek.

 

Mindezek okán ha az általános gazdálkodás szabályai szerint végeznek egy vizsgálatot, akkor is fiktív teljesítés illetve hűtlen kezelést állapítanak meg akkor is, ha erről szó sem volt, az ügyletek a sport közgazdaság szabályai szerint szabályosan megköttettek. A jogfejlődés és a gazdaság réges régen alapeszközként ismeri az ilyen támogatásokat, amelyeknek két fő típusát különböztetjük meg.

 

Adomány (donatio), amikor valamilyen cél érdekében, az adakozó névtelenségét megőrizve, vagy azt külön nem hangsúlyozva pénzösszeget enged át magánszemély és cég, amiért ellenszolgáltatást vagy szimbólikusat (például egy téglajegy) vagy semmilyen ellenszolgáltatást nem kap. Tipikusan ilyen a templomi perselyezés, vagy a perselyes adományok gyűjtése, de ide sorolható például az emelt dijas SMS-el való pénzbeszedés is.

 

Szponzoráció: Az adakozó kifejezetten valamely jól meghatározott cél érdekében enged át pénzösszeget. Ellenszolgáltatásként egy jelet (signum) kap, ami jelzi  hogy ki szponzorálta a folyamatot. Ilyen a zsinagógák ülésein az úgynevezett tábla ( táblás hely), amikor minden ülésnél azonos méretű tábla van, amelyen feltüntetik az adományozó nevét. Itt jelentkezik a dolog egyik fő sajátossága: Pontosan ugyanolyan táblákért eltérő akár nagyságrendekkel is eltérő támogatás tartozik. Ez a sport esetében pontosan így működik. Egy adott cél érdekében az úgynevezett reklám vagy logo megjelenítéséért cserébe  pénzt engednek át, amiből, például egy adott időszakban elindítanak egy rally autót vagy felkészül és elindul egy kajak versenyző. Nem jellemző, hogy a teljes költségét egy-egy egységnek egy cég fizeti, bár ez is előfordul. Egy-egy  versenyző indulása akár több szponzor esetleg adományozó támogatásával jöhet létre.

 

Demi van valójában? Mivel ezt a rendszer kezelni nem tudja, ezért, vagy éppen tudatlanságból ezek reklámszerződés formájában jelennek meg. És ebben a pillanatban az adott vállalkozás már bele is esett a NAV csapdájába. Vajon miért?

 

Klasszikus reklámszerződés: Szigorúan piaci alapokon köttetett. Ez nem egy versenyző vagy esemény támogatására szolgál, hanem reklám bevételt eredményez, mely szintén része a sport vállalkozásnak. Jellemzője, hogy általában egy-egy eseményre szól – az eltérő árak miatt. Ugyanakkor megtévesztő lehet, hogy a szponzor jelez, ami logo hirdetés zászló stb is lehet  sok esetben szinte pontosan azonos módon jelenhet meg, mint a fizető reklám. A taopasztalat alapján sportesemények esetében a normál reklám rendkívül ritka, ha alapjában a szerződéseket megvizsgáljuk azok alapjában szponzori szerződések.

 

Fontos kiemelni való megállapítás: az adományozás és a szponzoráció ASSZIMETRIKUS gazdasági viszony. Azaz amennyiben piaci áron nézzük, a spozorációra fizetett összeg és a kapott látszólagos ellenérték, amit az egyszerűség kedvéért nevezzünk reklám megjelenésnek nincsen korrelációban a piaci viszonyokkal. Ezek kizárólag egyedi megállapodások kérdése. Vannak úgynevezett támogatási szintek, amik nagy versenyek, olimpia esetében meg is jelennek, amikor mondjuk úgy hirdeti magát a cég: az adott esemény arany, ezüst, platina vagy kiemelt támogatója.. Ha már megtörtént a baj és a NAV  meggyanúsít bennünket, akkor éppen az a gyakorlat kínálja a bizonyítás lehetőségét, amelyet a NAV olyan előszeretettel alkalmaz az üzletek valódiságának vizsgálatakor: Mi a VALÓS tartalma az adott üzletnek?

 

 

A NAV/APEH által rendkívül széles körben alkalmazott gyakorlat szerint a számlák és szerződések mögött a valós tartalmat kell megvizsgálni. Azaz ténylegesen milyen teljesítés történt. Sponzori szerződés az, amikor a reklám hely felület időpont méret, technikai adatokon kívül BÁRMILYEN egyéb feltétel vagy kikötést található a szerződésben. Ez lehet például, hogy mondjuk egy adott szezonban egy versenyző indul, vagy egy adott versenyautó egy adott időszakon belül rajthoz áll egy vagy több elismert versenyben. De egy adott sportág sajátosságai szerint sokféle kikötés is előfordulhat.

 

A vonatkozó anyagokban – melyeket reklám igazságügyi szakértői tevékenységem során ilyen ügyekben megvizsgáltam  reklámszerződést, támogatási szerződést, együttműködési szerződést, mint szerződés címeket találtam. Ezek tartalmát megvizsgálva  mindegyikben szerepel az a lényeges kitétel, ami a fizetést valamilyen feltételhez köti:Versenyen versenyeken való indulás, versenyautó adott ideig történő üzemeltetése és versenyeztetése, versenyző felkészülése, utánpótlás nevelése, vagy éppen egy iskolai csapat működése stb. Azaz a címtől eltekintve ezen szerződések egyértelműen szponzorációs szerződések, így ha vizsgáljuk ezt ezen feltételrendszer alapján kell megvizsgálni azt. . Sponzori szerződés az, amikor a reklám hely felület időpont méret, technikai adatokon kívül BÁRMILYEN egyéb feltétel vagy kikötést található a szerződésben.

 

A NAV ilyenkor a jegyzőkönyvében majd a feljelentésében mindig kiemelik: a szerződések úgy köttettek, hogy figyelmen kívül hagyták benne a gazdasági racionalitást, azaz a hivatkozott hirdetés valós piaci ára és a fizetés nincsen arányban egymással. Ugyanis a piacok árat ilyenkor rendesen felül fizetik. Azaz nem rentabilisek, ha csak az üzleti értéket nézzük. Ritka, amikor a támogatás valós üzleti értékben megjelenik. Ilyen gazdasági motiváció szinte kizárólag a nagyon nagy összeggel szponzoráló multinacionális vállalatok  esetében figyelhető meg. Ugyanis ők olyan nagy TV nézettségű sportágakat és eseményeket szponzorálnak, amelyeknek erős reklám marketing hatásuk van. A kisebb cégek, vállalkozások szponzorálási gyakorlata más. Itt elsősorban szimpátia vagy érzelmi szempontok érvényesülnek (bár ezek a multinacionális cégek esetében is tetten érhetőek. Így például azért szponzorál, mert szimpatizál egy sportággal, vagy adott csapata drukkere a döntésben illetékes vezető. Itt a reklám szempontok teljesen ,másodlagosak. Elsődleges szempont a támogatás. Nem gondolja ugyanis senki, aki reklámmal foglalkozik, hogy egy tereprally versenyen kitett logo – amit a Tv sem közvetít – vagy egy erősport rendezvényen kitett molinó, reklámfelirat, amit csak egy sportcsatorna közvetít vagy az sem, esetleg egy vitorlás verseny vitorla vagy hajó logója, ami a szponzorálást említi jelentős reklámértékkel rendelkezik. Éppen ezért mondtam egy korábban, hogy a szponzoráció aszimmetrikus szolgáltatás. Az egyik fél ad (most mindegy miként nevezzük, a szerződés eredeti célja a lényeges)  egy másik fél számára anyagi eszközöket EGY ADOTT CÉL ELÉRÉSÉRE. Azaz az egyik fél anyagi eszközöket kap, a másik fél, egy szimbolikus ellenszolgáltatást -logot vagy reklám feliratot – amely nem rendelkezik komoly reklámértékkel.

 

 

Ha adó tanilag ilyenkor logikusan vizsgálódnak, fel lehetne tenni a kérdést: Mikor teljesül a szerződés? A szponzori szerződések esetén teljesítésnek számít az adott összeg kifizetése. A kifizető fél részéről. Itt pontosan ugyanolyan fordított jogviszony van, mint a fordított ÁFA fizetés esetében, ahol a vevőnek kell bevallania és teljesítenie  az ÁFA kötelezettséget. A szponzori szerződések során a szponzorált viszont vizsgálható abból  a szempontból, hogy a kapott juttatást – legyen bármi is a szerződés neve, ha az valójában szponzori szerződés – valójában az adott célra használta-e fel. Amennyiben nem az adott célra használták fel, abban az esetben a kifizető jogszerűen visszakövetelheti a szponzorálásra adott díjazást. Illetve ha  adott célra felhasználandó összeget a szponzorált jogszerűtlenül használta fel. Az már külön probléma, hogy  ilyen esetben akkor szokott csak vitára sor kerülni, ha a szerződésben eredmény centrikus kitételek szerepelnek, melyek nem teljesülnek. Ilyenkor sem az összeg visszavételével, hanem a szponzorálás következő lépésének megvonásával, vagy az újabban adott összeg csökkentésével bünteti a szponzoráló az eredmények elmaradását. Azaz  PÉNZÜGYI SZEMPONTBÓL A SZERZŐDÉSES ÖSSZEG IDŐBEN TÖRTÉNŐ KIFIZETÉSE A SZPONZORI SZERZŐDÉS TELJESITÉSÉNEK FELTÉTELE A SZPONZORÁLÓ RÉSZÉRÓL. Megjegyzendő a szponzorációs nem csak pénzben hanem akár termékben is történhet vagy szolgáltatásban. Ez természetesen nem változtat a korábban elmondottakon.

 

 

Nem csak egy verseny vagy versenyző költségeinek fedezésével foglalkoznak a szponzoráló cégek. Az sem ismeretlen, hogy szponzorációként megvásárolják egy adott nemzetközö versenysorozat rendezési jogát. Ez a verseny lincenc.A verseny licenc olyan, a szerzői-szabadalmi jog területére tartozó jogforma – a szabadalmi joghoz áll kicsit közelebb –  amikor egy nemzetközi sportszövetség kimondja, hogy csak az ő engedélyével rendezhető valamilyen a szövetség által is elismert verseny, például Rally futam, Golf verseny stb.(Ennek nyilvánvalóan ismert változata a futball világbajnokság/Európa bajnokság stb. Ahol ezt a licencet a sajtóban közérthetően rendezési jogként emlegetik, ami a verseny licenc közismert megfogalmazása. Mégis mi a piaci értéke egy ilyen licencnek?-teheti fel a kérdést a kákán is csomót kereső NAV.

 

 

Hasonlóan a szabadalomhoz, itt is egy természetes monopóliummal állunk szemben. Azaz a licenc jogtulajdonosa annyit kér, olyan feltételeket támaszt, amilyet csak akar. Gondoljuk csak a Forma-1 versenyek rendezési jogáról, vagy a futball Európa bajnokság rendezési jogáról folyó vitákra. A rendezők anyagi és tárgyi feltételeket támaszthatnak.. A rendező ország vagy szövetség ilyenkor ha akarja nem tehet mást, fizet. Ezt természetesen saját erőből nem tudja megtenni, Ilyenkor segítenek a szponzorok – és osztogatják az arany ezüst és bronz támogatói címeket, vagy éppen az állam segít be. Azaz a vevőnek semmilyen befolyása sincsen sem az árra, sem az egyéb feltételrendszerre. Ilyenkor ha akarja akkor fizet, ha nem fizet és nem teljesít akkor nem az övé a rendezési jog, a verseny rendezési licence. Ezt nem szabad összekeverni a versenyzői licenccel, ahol a versenyen való indulás jogát kell hasonlóan megvásárolni. Ez általában az autósportban van jelen, de működési elve hasonló.

 

 

Ha felülfizeti egy cég a piaci árat akkor megvalósítja  a sport szponzorációs esetében a hűtlen kezelés tényállását? Semmiképpen sem. A szponzorálás a vállalatok társadalmi kötelezettség vállalásának alapvető fontosságú részét képezi, Ezért a társadalom működésének alapvető feltétele. A zavart az okozza, hogy e területre mindent átfogó szabályrendszer még nem született. Rész szabályok ugyan vannak. De a gazdasági folyamatok vizsgálatánál a hazai gyakorlatban sajnos nem veszik figyelembe, hogy a sport finanszírozás működési módja jelentősen eltér a kereskedelemben szokásos gyakorlattól. Nincsenek sport közgazdászok sem az NAV-nál, sem az ügyészégnél, sem a rendőrségnél. Szerencsére felbukkan egy-egy reklámszakértő, aki érti a sport szponzorálásának a mikéntjét, de ezeknek is harcot kell vívniuk a mindenütt visszaélést gyanító gépezettel.

 

Amennyiben valós célt támogat egy vállalat, akkor nem anyagi visszaélést követ el, hanem egy adott társadalmi cél megvalósulását segíti, neveztessék a szerződés bárhogyan, ha a benne foglalt feltételek alapján szponzori szerződésről van szó.

 

 Az ilyen helyzetek elkerülésére nagyon fontos lenne, hogy valósi sport közgazdászok és értő reklám szakembereket szakértőként bevonjanak az ilyen vizsgálatokba. Az állampolgárok érdekében. Akkor sok emberi és céges sors tönkremenetele elkerülhető lenne és talán kicsit megnőne a szponzori kedv is. És nem csak a látványsportokban.

 

Kis János

Reklám-marketing igazságügyi szakértő

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük