Ifj. David Teniers festménye: A Galériában „Boldog a gyűjtőszenvedély által áthatott ember”– írja Goethe és hozzáteszi: „Kincset hagy majd örökül.” Valaha szorgalmasan gyűjtöttem a képeslap reprodukciókat. Ez épp olyan szenvedély, mint a bélyeggyűjtés. Még bizonyos területen összefonódik is vele, például ha a képeslapot feladták, ezért bélyeg és bélyegző van rajta. De nem szeretném ezt részletezni, visszatérek a képeslap gyűjtéshez.
embermesék
A nagybereki fapados vasút személykocsija Foto:Hamster Tízéves unokám megszólal az ebédnél. Papa (ez én vagyok), miért mondják a repülőgépre, hogy fapados? Nincs is benne fapad.
A Teleki Blanka Gimnázium és Szakkollégium homlokzata 1949. június 3-án bekopogtam Bánkúti László tankerületi főigazgató szobájába. Azért emlékszem pontosan a dátumra, mert a látogatás után az V. Magyar Könyvnapon vettem meg Déry Tibor „A befejezetlen mondat” című nagyregényét, amelyet az író dedikált, ott a könyvben az időpont. Mellesleg a könyvnapot ünnepélyes keretek között Farkas Mihály, Szakasits Árpád és Rajk László nyitotta meg. Ez utóbbi két személy nem sejthette,...
Nem az USA Illinois-államában fekvő, az agglomerációjával együtt 10 millió lakosú nagyvárosról írok. Hanem Budapest-Erzsébetváros egy kis részéről. Valaha konyhakertek és káposztásföldek voltak a területen, aztán a Millennium (1896) környékén alig két év alatt hatalmas városrész épült fel, nagyjából akkora területen, mint a Városliget.
A lipcsei régi városháza homlokzatán található ez a latin nyelvű felirat: „Mors certa, hora incerta.” (A halál biztos, az időpont bizonytalan.)
Szökőkút. Marcel Duchamp szoborkompozíciója Művészetszerető barátaim igazolhatják, hogy nem csak a klasszikus szobrászatot (Pheidiasz, Michelangelo, Vigeland, Rodin) szeretem, de a modern, nonfiguratív alkotásokat (Henry Moore, Lorenzo Quinn) is. Ide tartozna még Nicolas Schopfer szokatlan kinetikus (mozgó) alkotásai. Ezek részei a szobrászművészetnek. De volt nekünk egy francia szobrászunk, akinek művei kiverték nálam a biztosítékot. Marcel Duchampról (1887-1968) van szó, aki saját meghatározása szerint lerombolta a klasszikus művészet esztétikai programját.
Valami régi levelet keresgéltem papírjaim között. Váratlanul kezembe akadt a negyedik polgári iskolai (ma: nyolcadik általános) bizonyítványom. Érdekes, mára már kihalt tantárgyakra bukkantam. Megpróbáltam visszaemlékezni ezekre a csodabogarakra.
A Csárdáskirálynő 1916-os ősbemutatójának plakátja Kálmán Imre remekművét, a Csárdáskirálynő c. operettet 1954. november 12-én mutatták be a Fővárosi Operettszínházban. (Másodszor, az első bemutató 1916-ban volt.) Igazi szenzáció a Rákosi-korszakban, amely úgy tűnt, kissé felpuhult, bár a darab plakátjait nem engedték az utcán kitűzni. Akkoriban nem úgy ment a jegyvásárlás, hogy odamentünk a pénztárhoz és megvettük, esetleg hosszú ideig sorban álltunk. Nem, dehogyis. Ilyen jegyhez csak az jutott hozzá,...
Bizonyára sokan emlékszünk vissza általános iskolás korunk csínytevéseire. Mindig akadt az osztályban egy fiú, aki szívesen hozta zavarba fiatal biológia tanárnőjét. De úgy, hogy azért intőt ne kapjon, inkább érdeklődésnek tűnjön. Tanárnő kérem! Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás?
Egysínű vasút Tokióban Általánosan elterjedt nézet, hogy az első autópályát Hitler utasítására építették. De ez tévedés. Az első a Köln és Bonn közötti „kereszteződés nélküli gyors gépkocsi út” 1929-1932 között épült, Hitler uralomra jutása előtt. 1950-re a világ számos országában épültek autópályák. Ekkor jelent meg egy nemzetközi tudósok által szerkesztett könyv, „Versenyfutás a 2000. évért” címmel. Többek között azt prognosztizálták, hogy 2000-ben már nem lesznek vasutak, kiszorítják az autópályák,...
