A GfK Hungária és az Agrár Európa Kft. új közös tanulmánysorozatot indít, melynek első része a tejszektor helyzetét térképezi fel, azzal a szándékkal, hogy az érintett termelőknek, feldolgozóknak és forgalmazóknak, valamint a szakigazgatás, a finanszírozás és a kapcsolódó szakmák számára nyújtson segítséget.

 

A GfK Hungária és az Agrár Európa Kft. új közös tanulmánysorozatot indít, melynek első része a tejszektor helyzetét térképezi fel, azzal a szándékkal, hogy az érintett termelőknek, feldolgozóknak és forgalmazóknak, valamint a szakigazgatás, a finanszírozás és a kapcsolódó szakmák számára nyújtson segítséget.

Miközben a tej világpiacán a kilátások továbbra is kedvezőek, növekszik a termelés, a felhasználás és a világpiaci forgalom is, az EU tejszektorának növekedése korlátozott, hiszen az szinte teljes mértékben a belső piac bővülésétől függ – áll a GfK Hungária és az Agrár Európa Kft. közös, a tejszektort feltérképező tanulmányában.

A középtávú kilátásokat illetően a helyzetet mindenképpen befolyásolja, hogy a szárazság a nagy szereplők közül nem csupán Ausztrália és Új-Zéland, de India és Argentína tejszektorát is tartósan érintheti. A világpiac növekedéséből Új-Zéland és az Egyesült Államok lesz az, mely leginkább képes lesz kivenni a részét, míg az EU exportja várhatóan csak kis mértékben bővül.

Az Európai Unió tejpiaci szabályozása gyakorlatilag folyamatos fejlesztés alatt áll, minek egyik legfontosabb célja a világpiaci viszonyokhoz való alkalmazkodás. Az előrejelzések 2014-ig a tejtermelés és felvásárlás tavalyi szinten maradását vetítik előre. Ezen belül a régi tagok (EU-15) termelése előreláthatólag stagnál, az új tagoké (EU-12) pedig 3 százalékkal csökken.

Az előrejelzések alapján a tejhozamok és a tehénállomány egymással ellentétes irányú változása nem lesz egyenletes. A várhatóan 9 százalékos hozamemelkedésből az EU-15 6 százalékkal, a tíz új tag 24 százalékkal, a legújabb két tag – Románia és Bulgária – 5 százalékkal részesedik. A tehénállomány ugyanakkor 5 százalékkal csökken a régi tagoknál, 20 százalékkal a 10 új tagállamban, és 10 százalékkal a 2 legújabb tagállam esetében, ami összességében 8 százalékos csökkenést fog várhatóan mutatni.

Ha mindennek a vállalati stratégiákra gyakorolt hatását vizsgáljuk, akkor azok alapjául egyértelműen a további növekedés és a fogyasztók tömegtermékektől való elfordulása szolgál meghatározó elemként.

A koncentrálódás kényszere alól Magyarországon sem mentes a tejszektor. A kedvezőtlen makrogazdasági környezet a fizetőképes kereslet csökkenése révén is közvetlenül hat a tej termékpálya szereplőire. Helyzetüket tovább nehezíti, hogy a piac kiszámíthatósága sokat romlott az elmúlt években. Ez ellen csak a szervezettség növelése, a szövetkezés és stratégiai együttműködés révén lehet hatni, de szükség lenne a szabályozási környezet stabilizálására is.

A tavalyi év tendenciáit vizsgálva a GfK Hungária háztartások privát fogyasztását vizsgáló ConsumerScan felméréséből kiderül, hogy – tovább növelve a szektor problémáit – a vásárlások aránya majd mindegyik tejtermék kategória esetében visszaesést mutattak.

Ez a visszaesés a legtöbb tejtermék kategóriánál a 2008. év eddig vizsgált januártól áprilisig tartó időszakában is folytatódott.

A tejtermékek kiskereskedelme eközben szintén a koncentrálódás felé halad. 2007-ben a háztartások az otthoni fogyasztásra történő összes tejtermék vásárlásainak már az 57 százalékát adták a modern kereskedelmi (hipermarket, szupermarket, diszkont, Cash&Carry) egységekben beszerzett termékek. „Ez a szám az egyes tejtermék kategóriákban eltérő arányokat mutat. Míg a folyadék tejeknek az 51 százaléka, addig a tejfölöknek már 64, a joghurtoknak 76, a sajtoknak pedig 80 százalékát szerezték be a háztartások a modern kereskedelmi egységekben" – mondta el Sánta Zoltán, a GfK Hungária Piacfejlesztési menedzsere.

Eközben a tejszektor kilátásai is vegyesek. Miközben Magyarországon a tehénállomány csökkenésével már nem, az állomány nagyobb telepekre való koncentrálódásával még számolni kell. Jellemzően a takarmánytermő terület nélküli tehenészetek száma fog tovább csökkenni. A tejtermelés csökkenésére már nem kell számítani; a nyerstej exportja idén várhatóan a 2007-es szint alatt marad. „Véleményünk szerint a felvásárlási árak éves átlagban 80-82 forint körül alakulnak – mondta el Fórián Zoltán, az Agrár Európa Kft. üzletág vezetője. „Azt, hogy ez sem kizárólag hazai jelenség, mutatja, hogy nemrég tanácskozott Brüsszelben az európai Tej Irányító Bizottság és az ott elhangzottak szerint az uniós nyerstej-átvételi ár 38 eurócent körül fog stabilizálódni. Bár a forint-euró árfolyam igen nehezen kalkulálható, ez 240 Ft/eurónál már 90 forint feletti árat jelent" – fűzte hozzá a szakember.

www.gfk.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük