aaa_46.jpgA Playboy Magazine első száma

Hatvan évvel ezelőtt, az őskorban, nem lehetett az újságárusoknál „nyugati” lapokat, folyóiratokat kapni. Tiltott gyümölcs volt, mint Ádámnak és Évának az alma, a tudás fájáról. A kíváncsiság azonban erősebb a tiltásnál. Volt ugyan Amerika Hangja és Szabad Európa Rádió, de a kézbe vehető újság képekkel illusztrálva mégis csak más.

   A Fővárosi Tanács (Főpolgármesteri Hivatal) ipari osztályának járt a Technische Rundschau. Senki sem tudta, hogy csúszott át a rostán ez a Svájcban kiadott napilap. A törvény szövedéke mindig fölfeslik valahol. A technika új vívmányairól, automatizálásról, piacról, tőzsdéről és hasonlókról szólt. Akkor jöttünk rá a hirdetéseket böngészve, hogy fejvadász cégek is léteznek és hogy „nyugaton” egy mérnök, vagy technikus havi fizetése nagyjából ötszöröse a magyarénak.

   Az utcai árusok mellett a postának hírlapboltjai is voltak. Felfedeztük a Volksstimme című újságot, az Osztrák Kommunista Párt lapját. Ezt persze lehetett nálunk is árusítani. Olvasók híján a tönk szélén álló kis példányszámú lapot a Komintern finanszírozta, ebbe nem szeretnék belemélyedni, a népnyelv „guruló rubeleknek” becézte a támogatást. A Volksstimme cikkei megegyeztek a Népszabadság írásaival, viszont benne volt a bécsi mozik műsora. Ebből lehetett tájékozódni az „odaát” bemutatott filmekről, amelyek szintén tiltott gyümölcsnek számítottak. A hírlapboltokban lehetett még kapni Till Eulenspiegelt (a Német Demokratikus Köztársaság Ludas Matyiját), amelynek a miénknél szókimondóbb  karikatúráiból is sok mindenre lehetett következtetni.

   Bár abban az időben még nem volt háromévente európai útlevél, azért utaztak külkereskedők, rokonlátogatók Bécsbe, Párizsba, Rómába. De újságot, képeslapot, könyvet nem lehetett behozni, a vámosok szigorúbban ellenőrizték, mint a kávét, csokoládét, cigarettát, borotvapengét, orkán kabátot. A Playboy egy vagyont ért, ha mégis valaki hozzájutott.

   Azért akadtak kiskapuk. A Gyűjtők Klubjában olykor lehetett francia, angol, német képes újságokhoz jutni. Volt, aki ilyesmit gyűjtött. Összejöveteleiken lehetett csereberélni hozzájutni bélyegért, éremért. Valahogy vidéken csökkent az éberség, néha elnézték a tiltást. Balatonrendesen nyaraltunk. Legnagyobb csodálatunkra Erzsi néninek, a szállásadónknak német rokonai előfizették a Stern Magazint, ott állt halomban az előszoba asztalán. Akkor tanultuk meg, mit jelent a bulvárlap, mohón vetettük rá magunkat a színésznők, művészek, közéleti emberek, milliomos életére, lakásukra, a kerengő pletykákra. A hirdetésekből kiderült, nem csak egyfajta fogkrém, szappan, parfüm létezik. És mi a gazdagság, elegancia,  a legújabb divat.

   Hát így jutottunk a tiltott gyümölcshöz annak idején Pannóniában.

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük