Bill ViolaBill ViolaNem mindennapi nemzetközi sztárkiállítás nyílt 2013. január 24-én az Ernst Múzeumban. Mintegy negyven képzőművész olyan munkáját láthatja a hazai közönség, amelynek témája az emberi arc ábrázolhatósága. Magyarországon ritkán fordul elő, hogy egy kortárs képzőművészeti kiállítás megnyitóján tömegek jelenjenek meg. Csütörtök este ez történt: az Ernst Múzeum Nagymező utcai épülete előtt hosszú sorban álltak az emberek, hogy bejussanak a Tükör által homályosan című tárlatra.

 

Bill ViolaBill ViolaNem mindennapi nemzetközi sztárkiállítás nyílt 2013. január 24-én az Ernst Múzeumban. Mintegy negyven képzőművész olyan munkáját láthatja a hazai közönség, amelynek témája az emberi arc ábrázolhatósága. Magyarországon ritkán fordul elő, hogy egy kortárs képzőművészeti kiállítás megnyitóján tömegek jelenjenek meg. Csütörtök este ez történt: az Ernst Múzeum Nagymező utcai épülete előtt hosszú sorban álltak az emberek, hogy bejussanak a Tükör által homályosan című tárlatra.

 

Cindy ShermanCindy ShermanZsúfolásig megtelt a kiállítótér, a videó-installációkat bemutató vetítőtermekbe csak újabb várakozás után lehetett bejutni. A felfokozott érdeklődés alighanem a kortárs művészet nemzetközi sztárjainak szólt. A kiállítók között számos nemzetközi sztár is található, így például a XX. század egyik legjelentősebb képzőművészeként tisztelt német Joseph Beuys, a francia kortárs művészet doyenje, Christian Boltanski, a két, túlzás nélkül klasszikusnak számító brit alkotó, Gilbert and George vagy az amerikai Cindy Sherman. Jó néhány magyar művész is szerepel a tárlaton – köztük Erdély Miklós, Fehér László, Hajas Tibor, Kelemen Károly és Maurer Dóra. A Tükör által homályosan – Arcok tegnap és ma című kiállításra húsznál is több helyről érkeztek művek a budapesti Ernst Múzeumba – többek között Amszterdamból, Bécsből, Berlinből, Bernből, Düsseldorfból, Kolozsvárról és Párizsból. A január 24-én este nyíló tárlat április 7-ig tekinthető meg.

 

Joseph BeuysJoseph BeuysAz emberi arc egyszerre néző és nézett, de főként ez utóbbi: saját arcunkat is csak kívülről, valamiben tükröződve láthatjuk. Metafizikai, etikai, szemiotikai és művészeti szempontból egyaránt az ember legfontosabb testrésze: az arcnak világteremtő ereje van. A portré a képzőművészet meghatározó műfaja, amelyen hagyományosan az emberi arc ábrázolását, egy személy külsejének és személyiségének megjelenítését szokás érteni. Ez a műfaji meghatározás egyszerűnek tűnik, az elmúlt évtizedekben mégis kevés olyan jelentős műalkotás született, mely esetében a definíció teljességgel érvényesülne. Mintha az ilyen típusú ábrázolás kívül esne a mai kortárs képzőművészet körén: a reprezentált arc sokkal inkább eszközzé vált, mint a művészet korábbi időszakaiban. Joggal tehetjük fel a kérdés, hogy valójában mit is jelent ma a portré? Milyen funkciót lát el ez a műfaj a fotográfia, a film, a virtualitás korában? Kit és miért ábrázol a XX. század végi és a XXI. századi portré? Mi lehet ma a portré műfajának társadalmi szerepe? Ezek a kiállítás alapvető kérdései, mely mindemellett a műgyűjtő és múzeumalapító Ernst Lajos személye előtt tiszteleg, múzeumának centenáriuma alkalmából. Ismeretes, hogy Ernst főként portrékat gyűjtött és mutatott be: vezetése alatt jórészt történelmi arcképcsarnokok darabjai, költők, művészek arcmásai alkották az Ernst Múzeum állandó kiállítását. Most a műgyűjteményre is emlékezve kerülnek művek a múzeum termeibe, azonban annak romantikusan heroikus rendezőelvével ellentétben a jelenlegi kiállítás azt a művészeti változást igyekszik megjeleníteni, mely az emberi arc megjelenítésének módjában, indítékaiban és céljaiban az elmúlt négy évtizedben végbement.

 

Valie ExportValie ExportHáttérszövegek találhatók egy-egy művészhez és műhöz, amiket kiemelten fontosnak tartottak. Amivel indul a kiállítás az első teremben, az Joseph Beuys egy kevéssé ismert önarcképe, mely olyan, mintha egy összetört tükör előtt lenne Beuys, és az arc reprezentációját jeleníti meg ilyen formában. Ezt követően nem kronologikus sorrendben következnek a művek, de a rendezés elvéből következően vannak korszakolási egységek.

Andres SerranoAndres SerranoNagy kérdés volt, hogy milyen magyar műveket illesszenek az anyagba, hiszen a portré jellemzően egy olyan műfaj, amivel nagyon sok kitűnő művész foglalkozott. Igyekeztek a nemzetközi kontextusba közvetlenül és szorosan illeszthető alkotásokat válogatni.

 

Eszterházy MarcellEszterházy MarcellA kiállításból három mű háttérszövegét ajánlanám olvasóink figyelmébe, mintegy érdeklődést felkeltőnek és ösztönzést a tárlat helyszíni megtekintéséhez.

Francis AlysFrancis AlysAz osztrák Valie Export performansz- és body art művei, videóinstallációi, fotói, valamint kortárs művészettel kapcsolatos publikációi révén lett széles körben ismert. Korai happeningjei a feminista művészet ikonikus megnyilatkozásai. Közülük legismertebb az Akciónadrág: genitália-pánik, amikor is a művész egy müncheni moziban kivágott nadrágban járkált a széksorok között, fedetlen nemi szerve az ülő nézők szemmagasságában volt. Társadalmi tabukat feszegető munkái a bécsi akcionistákhoz kötik. A hetvenes évek óta foglalkoztatja a művészt az építészet, az urbánus tér és egyén kapcsolatata. A kiállításon látható sorozata analóg fotók digitális átdolgozása. A női portrét mindhárom esetben egy csigalépcső takarja, amely az arc elemeit is megjeleníti.

 

Gaál JózsefGaál JózsefA New Yorkban élő Cindy Sherman több mint harminc éve foglalkozik önmaga átváltoztatásával, beállított fotóin keresztül a tömegkultúrában meghonosodott női reprezentáció rejtett mechanizmusait kívánja feltárni. Sherman önmaga fotósa, modellje, sminkese, fodrásza és öltöztetője egyben, a felvett női szerepeket pedig a mozi, a tévé, a magazinok, az internet vagy a művészettörténet szinte végtelen tárházából válogatja. A kiállított művek közül kettő, mely 1982-ben készült, a filmsztár reprezentációjával foglakozik – ezeken az alkotó Marilyn Monroe-ként pózol, illetve intim környezetben jelenik meg. Egy korabeli kritikus szerint itt nem annyira magát a sztárt, mint inkább a sztárság kódjait ismerhetjük fel. A harmadik, 1986-ban készült mű groteszk paródiája azoknak a fogyasztásra szánt nőábrázolásoknak, melyek a divatmagazinok címlapjain szoktak megjelenni.

 

Gary HillGary HillBill Viola a videóművészet iskolateremtő alakja. Művei elektronikusan rögzített mozgókép- és hangalapúak. Témái többnyire alapvető emberi tapasztalatokhoz, érzelmekhez és a tudat működéséhez kapcsolódnak – ezek előképeként sokszor festészeti remekműveket vagy ikonográfiai toposzokat alkalmaz. A hat fej című installáció fejein különböző érzelmeket megjelenítő arckifejezések látszanak: az öröm, a bánat, a harag, a félelem és az áhitat. Mindeközben a jobb alsó sarokban lévő arc mintha álmodna. Amikor azonban a többiek a tizennyolc perces ciklus végén becsukják a szemüket és nyugalmi állapotba kerülnek, a hatodik felébred. A mű előképe Charles le Brun XVII. századi rancia festő 1698-ban publikált illusztrált értekezése az érzelmek ábrázolásáról a festészetben.

 Marlene DumasMarlene Dumas

A mintegy negyven alkotó munkáit bemutató tárlaton január 27-én, vasárnap délután három órától a kurátor, Gulyás Gábor tart tárlatvezetést.

 Peter AerschmannPeter Aerschmann

A kiállításhoz kapcsolódó további programok:

 Tot EndreTot Endre

2013. január 27., vasárnap 15 óra

Gulyás Gábor kurátor – A Másik arca (tárlatvezetés)

 William Pope L.William Pope L.

2013. január 30., szerda 19 óra

Vincze Teréz filmesztéta előadásával – Ingmar Bergman: Tükör által homályosan (filmvetítés)

 

2013. február 2., szombat 11 óra

Szabics Ágnes múzeumpedagógus vezetésével – Családi farsang ‒ korhatár nélkül

 

2013. február 8., péntek 18 óra

Kukorelly Endre – Rapai Ágnes (moderátor: Lévai Balázs) – „A szem tekintete" (irodalmi est)

 

2013. február 10., vasárnap 15 óra

Rudolf Péter színművész – Alakok (rendhagyó tárlatvezetés)

 

2013. február 12., kedd 17 óra

Beöthy Balázs képzőművész – Jobbról balra, balról jobbra (múzeumkommunikáció gimnazistáknak és egyetemistáknak)

 

2013. február 13., szerda 19 óra

Gelencsér Gábor filmesztéta előadásával – Zolnay Pál: Fotográfia (filmvetítés)

 

2013. február 24., vasárnap 15 óra

Rózsás Lívia társkurátor – Mai arcok (tárlatvezetés)

 

2013. február 27., szerda 19 óra

Mátyás Péter filmesztéta előadásával – Ken Russel: Lisztománia (filmvetítés)

 

2013. március 1., péntek 18 óra

Márton László – Falcsik Mari (moderátor: Lévai Balázs) – „A szem tekintete" (irodalmi est)

 

2013. március 13., szerda 19 óra

Varró Attila filmesztéta előadásával – Hiroshi Teshigahara: A másik arca (filmvetítés)

 

2013. március 15., péntek 19 óra 30 perc

Hilary Jeffery – Sőrés Zsolt Ahad -Duna blues variációk (kortárs zenei koncert)

 

2013. március 17., vasárnap 15 óra

Karafiáth Orsolya költő, fordító, publicista, énekesnő – Kit néznek? (rendhagyó tárlatvezetés)

 

2013. március 22., péntek 18 óra

Csaplár Vilmos – Erdős Virág (moderátor: Lévai Balázs) – „A szem tekintete" (irodalmi est)

 

2013. március 23., szombat 18 óra

Gergye Krisztián társulata – Negyvenkét perc pislogás nélkül (színház, tánc)

 

2013. március 27., szerda 19 óra

Báron György filmesztéta előadásával – John Cassavetes: Arcok (filmvetítés)

 

2013. április 3., szerda 19 óra

Cieklinski Sándor filmesztéta előadásával – Jane Campion: Szentek és álszentek (filmvetítés)

 

2013. április 5., péntek 18 óra

Grendel Lajos – Balla Zsófia (moderátor: Lévai Balázs) – „A szem tekintete" (irodalmi est)

 

2013. április 6., szombat 11 óra

Szabics Ágnes vezetésével – Fordított nap (múzeumpedagógia)

 

2013. április 7., vasárnap 15 óra

Angel Judit társkurátor – Színről színre (tárlatvezetés)

 

TÜKÖR ÁLTAL HOMÁLYOSAN

Arcok tegnap és ma

Ernst Múzeum

2013. január 24. – április 7.

Marina Abramović – Ulay – Peter Aerschmann – Francis Alÿs – Beöthy Balázs – Joseph Beuys -|Christian Boltanski – Rineke Dijkstra – Marlene Dumas – Erdély Miklós – Esterházy Marcell – Valie Export – Fehér László – Gaál József – Gilbert & George – Nan Goldin – Hajas Tibor – Hámos Gusztáv – Gary Hill – Jovián György – Birgit Jürgenssen – Kelemen Károly – Sarah Lucas – Urs Lüthi – Maurer Dóra – Hermann Nitsch – Mike Parr – William Pope L. – Arnulf Rainer – Józef Robakowski – Ulrike Rosenbach – Dieter Roth – Thomas Ruff – Andres Serrano – Cindy Sherman – Szépfalvi Ágnes – Tót Endre – Türk Péter – Veres Szabolcs – Bill Viola – Peter Weibel.

 

Kurátorok: Angel Judit, Gulyás Gábor, Rózsás Lívia

 

http://www.facebook.com/ernstmuseum

http://mucsarnok.hu/new_site/index.php?lang=hu&t=713&curmenu=201&kovetkezo_collapse=0

http://ernstmuseum.wordpress.com/

 

Lantai József

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük