Az elmúlt években folyamatosan növekedett a GVH versenyfelügyeleti eljárásainak száma, 2013-ban a hivatal több mint 11 milliárd forintos bírságot szabott ki kartell ügyek kapcsán. A látencia e téren továbbra is jelentős, a társadalmi károkat Magyarországon is ennél jóval nagyobb mértékűre, 160-350 milliárd forintra becsülik. Annak érdekében, hogy a versenykorlátozó magatartás minél hatékonyabban legyen szankcionálható, július elsejétől egy Európában már eredményesen működő eszközt, az egyezséget vezeti be a versenytörvény legutóbbi módosítása – emeli ki a DLA Piper szakértője. 

 

Az elmúlt években folyamatosan növekedett a GVH versenyfelügyeleti eljárásainak száma, 2013-ban a hivatal több mint 11 milliárd forintos bírságot szabott ki kartell ügyek kapcsán. A látencia e téren továbbra is jelentős, a társadalmi károkat Magyarországon is ennél jóval nagyobb mértékűre, 160-350 milliárd forintra becsülik. Annak érdekében, hogy a versenykorlátozó magatartás minél hatékonyabban legyen szankcionálható, július elsejétől egy Európában már eredményesen működő eszközt, az egyezséget vezeti be a versenytörvény legutóbbi módosítása – emeli ki a DLA Piper szakértője. 

 

A GVH kérelemre vagy hivatalból induló versenyfelügyeleti eljárásai a gazdasági élet minden szegmensét érintik. A felügyelet fókuszterületei közül a kartellek hatékony üldözéséhez kapcsolódó eszközök köre pedig júliustól egy újabb elemmel, az egyezség lehetőségével bővül, amelyet Európában már sikerrel alkalmaznak – mutatott rá Szatmáry István, a DLA Piper nemzetközi ügyvédi iroda versenyjogi praxisának vezetője.

 

A versenyjogi vizsgálatok tapasztalatai azt mutatják, hogy a magas látencia és a jogsértésekben résztvevők ellenérdekeltsége miatt együttműködés nélkül sokszor nagyon nehéz, vagy egyenesen lehetetlen egy versenyjogot sértő jogsértés bizonyítása. Amennyiben azonban a hatóság eredményesen bizonyítja az összehangolt fellépést és a jogsértést, a bírságok összege – a hatékony elrettentés okán – kirívóan magas, akár az éves árbevétel 10 százaléka is lehet. Nyilvánvalóan sokkal egyszerűbb a hatóság dolga, ha olyan együttműködő partnerre talál, amely közvetlen információkat tud szolgáltatni egy jogsértésről. Így nem véletlen, hogy a hazai szabályozásban is fokozatosan megjelennek azon eszközök, amelyek elősegíthetik az együttműködést.

 

Az egyezség Európában már jól működik – itt a versenyhivatal kezdeményez

A Versenytörvény július elsején hatályba lépő módosítása az egyezséggel egészíti ki az együttműködésre sarkalló szabályokat. Ebben az esetben a megindult eljárás során nem a cég kezdeményezésére vár a hivatal, hanem az általa összegyűjtött bizonyítékok alapján, az eljárás gyors és eredményes befejezése érdekében kezdeményezhet megállapodást a vizsgált céggel.

 

Az ügyfélnek lehetősége van egy nyilatkozattal a jogsértés beismerésére, cserébe a GVH mérsékeltebb bírságot róhat ki a társaságra. A bírság csökkentésén túl a cég a további jogi költségektől és menedzsment ráfordítástól is meg tudja kímélni magát, s mivel a beismerés bizonyító erejű, az ügy kapcsán nincs tovább szükség a GVH erőforrásainak felhasználására. Szatmáry István kiemelte, hogy az egész versenyjogi szabályozás legfőbb célja a hatékonyabb verseny elősegítése, az új lehetőség az eljárások eredményesebbé tételét ösztönző elemek sorát Magyarországon is hatékonyan bővítheti.

 

Milyen együttműködési lehetőségekkel csökkenthető az eljárás ideje és a bírság összege?

A magyar versenyjogi gyakorlatban is nyomon követhető a tendencia, hogy a szabályozó különféle kedvezmények kilátásba helyezésével próbálja az együttműködés irányába terelni a piaci szereplőket. Az elérhető előnyök nagysága attól függ, hogy hatóság milyen előnyökhöz juthat és az eljárás mely fázisában kerül sor a vállalat együttműködésére.

 

Első lépésként a Gazdasági Versenyhivatal lehetővé tette engedékenységi kérelem benyújtását. Aki egy kartellben résztvevők közül elsőként szolgáltat döntő bizonyítékot az ügy felderítéséhez, az mentesülhet a bírságfizetés alól. A később ébredők pedig 20 és 50 százalék közötti bírságcsökkentésben részesülhetnek, ha új információval tudnak szolgálni. Az engedékenység másik előnye, hogy amennyiben a kartell károsultjai kártérítési pert indítanak a kartellezők ellen, azzal szemben, aki bírságelengedésben részesült, csak akkor lehet kártérítési igénnyel élni, ha az a többi kartellezőn nem behajtható. Továbbá az esetleges büntetőjogi szankciók alól is mentesítést eredményezhet a megfelelő időben megtett engedékenységi kérelem. 

 

A következő lépésként a jogszabály lehetővé tette, hogy a kartellek felderítése kapcsán a GVH magánszemély bejelentőket jutalmazzon informátori díjjal, amennyiben nélkülözhetetlen bizonyítékot szolgáltatnak. Az összeg nem csekély, akár 50 millió forint is kapható a releváns információkért cserébe. E jutalom természetesen nem illeti meg a kartellező cég vezetőit, ha a cég engedékenységi kérelmet terjesztett elő.

 

A versenyhivatal eljárásainak hatékonyságát növeli, ha a felderített esetek minél gyorsabban és minél kisebb erőforrások megmozgatásával lezárhatóak. Ennek egyik módja lehet az is ha a már megindult eljárás során az ügyfél vállalja: magatartását önként megváltoztatja, anélkül, hogy elismerné, hogy korábban jogsértő módon járt el. Ha a vállalkozás önként vállalja, hogy módosít addigi gyakorlatán – pl. az általános szerződési feltételeket megváltoztatja, bizonyos díjakat nem számít fel, vagy félreérthető tájékoztatását egyértelművé teszi – a GVH nem mondja ki a jogsértést a korábbi magatartás kapcsán. Így nem kell lefolytatni egy hosszadalmas eljárást és bírságot kiszabni ahhoz, hogy az elvárt piaci magatartást az adott vállalkozás kövesse.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük