Vespasianus adót vetett ki a rötyikre, amit a mai gazdasági helyzetben akár le is másolhatnak: A szar(os) pénznek nincs szaga!
4 perc olvasás
Folyóvízöblítéses WC a Római Birodalomból – az adó tárgyaA jelenlegi gazdasági helyzetben nem árt tanulni Vespasianustól, aki igen egyszerű módszerrel, a nyilvános illemhelyek megadóztatásával igyekezett rendbe tenni a birodalmi pénzügyeket – vélik annak a nagyszabású kiállításnak a szervezői, amellyel a császár születésének 2000. évfordulójáról kívánnak megemlékezni Rómában.
Folyóvízöblítéses WC a Római Birodalomból – az adó tárgyaA jelenlegi gazdasági helyzetben nem árt tanulni Vespasianustól, aki igen egyszerű módszerrel, a nyilvános illemhelyek megadóztatásával igyekezett rendbe tenni a birodalmi pénzügyeket – vélik annak a nagyszabású kiállításnak a szervezői, amellyel a császár születésének 2000. évfordulójáról kívánnak megemlékezni Rómában.
A tárlat a Flavius dinasztia történetét meséli majd el, kezdve az alapítótól, Vespasianus császártól, aki nagyszabású középítkezési programot indított be, valamint fiairól Titusról és Domitianusról, akik e projekteket megvalósították – olvasható az Archaeologica című régészeti hírportálon.
A kiállítás kurátora, Filippo Coarelli régész szerint ez a tárlat megrendezése meglehetősen kézenfekvő volt a mostani gazdasági helyzetben.
A kiállításnak a Colosseum ad helyet, ez volt Vespasianus legambiciózusabb projektje, s ez a korabeli létesítmény maradt fenn a legjobb állapotban.
"Építtető volt, aki megváltoztatta Róma arculatát" – emelte ki Filippo Coareli.
Titus Flavius Vespasianus, Róma kilencedik császára, aki 69. és 79. között uralkodott, Kr.e. 9. november 17-én született a Rómától északra lévő Falacrinae Reatéban (mai Rieti).
Claudius uralkodása alatt részt vett Britannia meghódításában (42-47), később számos egyéb tisztség után Africa prokonzulja. 67-ben Nero hűséges híveként kapott megbízást a zsidó felkelés leverésére (67-69). Nero öngyilkossága után polgárháború tört ki, egy év leforgása alatt hárman is váltották egymást a császári trónon.
Vespasianust 69-ben először az alexandriai, majd az judeai hadsereg is császárrá kiáltotta ki, végül a dunai légiók is csatlakoztak hozzá. A szenátus 69. december 22-én ismerte el törvényben ismerte el Vespasianus uralmát
A polgárháború és Néró őrült költekezése miatt a birodalom kincstára kiürült, miközben Róma még mindig nem heverte ki a Kr.u. 64-ben a város nagy részét elpusztító tűzvészt.
Vespasianus, az adószedő fia, szigorú takarékossági intézkedéseket vezetett be: egyrészt csökkentette a kiadásokat, másrészt új bevételi források után nézet. Intézkedései egyike a nyilvános illemhelyek megadóztatása volt, amelyek a császárnak köszönhetően a város egész területén megtalálhatóak voltak. Bírálóinak a császár azt válaszolta, hogy a pénznek nincs szaga (Pecunia non olet).
A Colosseumot, amelyet eredetileg a Flaviusok Amfiteátrumának neveztek, tartják Vespasianus életművének. Kr.u. 80-ban, egy évvel a császár halála után Titus avatta fel a 75 ezer nézőt befogadó arénát. A felavatást követő játékok 100 napon át tartottak.
Filippo Coarelli szerint a Colosseumot Nero magántava fölé építették, ezzel Vespasianus jelezni kívánta a rómaiaknak, hogy visszaadja a népnek, amit elődje elvett tőlük.
A Divus Vespasianus (Isteni Vespasianus) című tárlat, amely januárig lesz látható, mindenekelőtt
a nagyszabású közmunkákat és építkezéseket mutatja be, amelyek Vespasianus kezdeményezésére kezdődtek a birodalomban. Bemutatják egyebek közt annak az óriási márványtérképnek a maradványait is, amely Vespasianus Béketemplomában, a Templum Pacisban segített a látogatóknak eligazodni a szobrok és feliratok között. A Béke templomában őrizték egyebek között a rómaiak által lerombolt jeruzsálemi szentély aranykincseit.
Az eredeti megjelent:
http://puk.hu/article.php?id=1285 2009.04.04 12:16
