A Magyar FuIbright Bizottság és a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) szervezésében zajló előadás-sorozat új darabját Fekete Sándor György, az MTA doktora, a Szent-István Egyetem Állatorvos­tudományi Karának "LaboráIlat-tudományi Osztály" vezetője, korábbi Fulbright-ösztöndíjas jegyezte, aki "zoomuzikológia (Mozart és a rágcsálók)" címmel tartott előadást a budapesti Piarista Gimnáziumban 2013. február 27-én.

 

A Magyar FuIbright Bizottság és a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) szervezésében zajló előadás-sorozat új darabját Fekete Sándor György, az MTA doktora, a Szent-István Egyetem Állatorvos­tudományi Karának "LaboráIlat-tudományi Osztály" vezetője, korábbi Fulbright-ösztöndíjas jegyezte, aki "zoomuzikológia (Mozart és a rágcsálók)" címmel tartott előadást a budapesti Piarista Gimnáziumban 2013. február 27-én.

 

Az Amerikai Egyesült Államok budapesti Nagykövetsége, illetve az USA Külügyminisztériuma kísérleti jelleggel, a világon elsőként Magyarországon, 2010-ben indította el a "Meet the scientist" programot. Együttműködő partnernek a Magyar FuIbright Bizottságot, a lebonyolításra pedig a Magyar Innovációs Szövetséget (MISZ) kérték fel.

A program célja a műszaki és természettudományok, illetve az amerikai tanulmányi lehetőségek népszerűsítése magyar középiskolások körében. A sikeres program során az idei tanévben összesen 10 (fővárosi és vidéki) középiskolában zajlanak előadások.  

 

Fekete professzor a megjelent diák hallgatóságot a köztes tudományokkal (interdiszciplinákkal) való foglalkozásra bíztatta, a hit, a tudomány és a művészetek egysége jegyben. Az előadás a zoomuzikológiáról szól, ahol a tanulmányok szűkebben vett témája, hogy az emberi zene hogyan hat az állatokra. A professzor ennél szélesebb körből merítve, a vizsgálódást kiterjesztette azon esetekre, amikor az ember utánozza az állatokat zene szerzésekor. Így került az érdeklődés körébe Mozart, a rágcsálók pedig az állatorvostudomány legfontosabb kísérleti állataként. A 225 éve önállóan tevékenykedő magyar állatorvostudományi felsőoktatás jelenleg a Szent-István Egyetem karaként végzi tevékenységét, többek között a bioetika területén is.   

Az előadás szorosabban vett témája a hallás-érzékelés, a bioakusztika és a feromenológia. Utóbbi az illat-tan. Az  az állatvilágban az egyes fajoknál a hangok és az illatok érzékélése különböző fontossággal bír. A témához tartozik a zaj, a humán zene és zajzene, valamint az állati zene fogalma.  

 

Az állatkísérletek régen, 150 éve, a fájdalomcsillapítás előtt, kegyetlen állatkínzással jártak együtt, „élveboncolásnak" is hívták. Ez ellen végül is felléptek, kidolgozták a fájdalomcsillapítás metódusát. Russel és Byrd könyvet írt, amelyben megfogalmazták a humánus állat-kísérletezés alapelveit, s ebben fogalmazták meg a 3R elvét; Reducement (csökkenteni a kísérletbe vont állatok számát okos bio-matematikai tervezéssel, okos kísérleti elrendezéssel), Replacement (helyettesítés: egyáltalán nincs szükség állatkísérletekre, mert sejtkultúrán mindent meg lehet csinálni), inRichment (gazdagítsuk az állat környezetét, eszközökkel, társsal, zenével). Utóbbi továbbgondolása; a kísérleti helyek állandó alapzajának (klíma, 50dB) csökkentésének igénye; pl. zenével.  

Ebbe a sorba tartozik, ha játszunk a kísérleti állatokkal, szocializáljuk őket, s ilyenkor nem félnek.  (Amennyiben  kutyáknak az ismétlődő vérvételkor valamilyen jutalmat adunk, s játszunk velük, egy idő után maguk jelentkeznek a vizsgálathoz, s tartják mancsukat…)

 

A vonatkozó momentumok hogyan illeszkednek az egész hangtanba, a bio-akusztikába?

A neves kutató-zeneszerző, Schafer  szerint, a bio-akusztika az a nagy doboz, amelynek tárgya a hangok létrehozása, fejlődése, összehasonlítása forrásuk szerint, azaz, ki és hogyan hozta létre (ember, állat) és hogyan érzékeli. Példaként, más az akusztikai környezet a Belvárosban és a Vizivárosban, ami állatra emberre nagy hatással van.  

 

A témáról világkonferenciákat rendeznek, de sokan nem vették figyelembe, hogy az állat és az ember hangérzékelési határai különbözőek. Az ember által alkotott zenét az állat nem biztos, hogy érzékeli. Az emberi hallás alsó határfrekvenciája 20 Hz, a felső határa, a nagyon jó hallásúaknál 20 kHz. (A CD-k minősége 10 kHz-ig terjed.) Az egér és a patkány hallásérzete 1 kHz-nél kezdődik, a zenei A-hang 440 Hz (0,4 kHz). 

 

A szerelem illata, a feromonok témája az állatok természetbeni túlélésével, s az egymással való információ-közléssel van szoros összefüggésben. Rendkívül faj-függő, hogy az állatoknak a túlélés esélyéhez az illat, vagy a hang ad több információt. Az egér példáját véve, térbelileg egy egérnek 1 méter látótávolság annyit jelent, mint nekünk 50, így az egér számára a látás nem ad elegendő információt, viszont a szimata kiváló. A kutya 400-szor jobban érzi az illatokat, mint mi.  

A kutatók először a molylepkénél, majd a rágcsálóknál fedezték fel a fenti érzékek útján való állati kommunikációt.    

Az üzenetvivő illatanyag, a feromon, három fő területen játszik fontos szerepet az állati életben. Az egyik az állati szexualitás, a nőstény hörcsög pl. csak akkor engedi magához a hímet, amikor szervezete éppen megfelelő fogékony állapotban van, ezt illatanyaggal jelzi. Vannak jelzőanyagok, amelyek vészhelyzetre figyelmeztetik, vannak amelyekkel saját területet tud kijelölni. Mindezek nagy jelentőséggel bírnak az állatok életében, néhány már gyógyszerként is kapható. Ilyen az elektromosan adagolható kutya-nyugtató permet, folyamatos adagolásával, szükség esetén az eb egész napra magára hagyható. Ezt az anti-depresszáns anyagot, amit az ember szinte meg sem érez, a kutya bajuszának tövén levő mirigyek termelik.  

 

Emberek esetében szólni kell a neoténiá-ról. A kifejezés a kétéltűekhez tartozó mexikói gőtéhez, az axolot-hoz kapcsolódik, amely kopoltyúval lélegzik, szaporodása pedig lárva formában zajlik, ez nem fejeződik be, mintha ebihalként élne. Ezt nevezzük neoténiának, amikor a magzati tulajdonság megmarad. Az emberek fele különleges neoténiában szenved, ugyanis eredetileg két szaglószervünk van a magzati korban. Az egyik megmaradt, ezzel érezzük az összes szagot, a másik a feromonokra van „kiélezve", de ez a születés után az emberek felében elsorvad. A „szerelem első látásra" valószínűleg ezekben az egyénekben működik, megérzik megálmodott, hozzájuk illő párjuk illatát. Ilyen kapcsolat létezik a szoptató anya és a csecsemő között, kísérletben minden felsorakoztatott  újszülött ki tudta választani saját anyja tejének és bőrének illatát, s őfelé mozdult az anyák körében. Az általános immunkészségünket meghatározó MHC gének egyazon kromoszóma helyről nyerik szabályozásukat, a „szerelem első látásra" azt is szolgálja, hogy olyan valakit választok magamnak, aki biztos, hogy nagyon távol áll tőlem, (nem rokon, vagy családtag), tehát a gyereke nagyon erősek lesznek immunológiailag.  

 

A fejlődés-elméleti hipotézis szerint, az ember inkább a látásra szakosodott, ezért a beszéd-, és zeneértés jobban kifejlődött benne, így kellett az imformációt átadni. Sokunkban elsorvadt ez a kis szaglószerv, vagy visszafejlődött, de ahol nagyon fontos volt, ott megkettőződött.  

 

A zaj fogalmának meghatározására mondhatjuk; abban az esetben beszélünk zajról, amikor az információt hordozó jel kisebb azon jelhalmaznál, ami nem tartozik az információhoz.  

A zene szervezettségében, fogalmat hordozó, értelmes elrendezettségében különbözik a zajtól, Varese Laura Bono énekes-zeneszerző megfogalmazása szerint. A zene jellemzője az időtartam, az ütem, az erősség (dB), a hangmagasság (Hz) és a hangszín (pl. az ugyanazon hangmagasságot produkáló hangszerek megszólalása közötti különbség). A kettő kombinációja a zaj-zene, pl. John Lenon és Yoko Ono „Két szűz" c. felvétele, vagy Takenika Koszuki meditációhoz kötődő alkotásai.  

Az állati zenét állatok keltik, egyes tudósok szerint. Olasz zeneszerző (Mario Martinelli) szerint létezik, angol kollégája még a főemlősöknél, a majmoknál is tagadja. A pintyek énekét nyelvtanilag elemezve, értelmes mondatokra való tagolódást találunk. Ők ezt nagyrészt ösztönösen, ill. tanulva csinálják. A kakadunál is megfigyeltek hasonló jelenségeket.  

Az állat-zene tehát matematikai, szemantikai (nyelvi) elemzés alapján, több állat vokalizációja tekintetében valódi zenének tekinthető. A zebra-pinty, a palackorrú delfin, a bálna, az udvarló egér (esetében 62 kHz-en szóló) dala zenének tekinthető. A delfineknél kommunikációs eszközt látnak benne a kutatók, ahol a dallam segíti a mondanivaló memorizálását.   

 

Mi történik akkor, amikor kifejezetten általunk komponált, emberi zenét állatnak sugározunk? Ezt két célból tesszük, egyrészt, hogy megnyugtassuk az állatot, kellemes érzést keltsünk benne, másrészt növeljük tanulási képességét.

Mindez az emberi vonatkozások miatt érdekes, szolgál-e számunkra tapasztalatokkal.  

A leicesteri egyetem 2003-ban kiterjedt vizsgálatot végzett, ezer tehén tejtermelését figyelve. Háromszáz napos időtartamban, minden délelőtt nyolc órán át zenéltek a teheneknek, miközben a szokásos istállóbeli munkazaj, fejőgépek tisztítása, takarítás, stb. is fennállt. Azt tapasztalták, hogy bizonyos zenék esetén napi 7 deciliterrel nőtt az átlagos tejhozam. Nagyon szerették az „Everybody Hurst"-öt, Beethoven Pastorale szimfóniáját, Aretha Franklin nevezetes lassú számát, Simon & Garfunkel „Híd a zavaros folyón" c. számát, stb. Jó izlésűnek bizonyultak.

Csimpánzoknak bekapcsoltak klasszikus zenét és szöveget egyaránt sugárzó rádiót, s egyértelműen javult a viselkedésük, csökkent agresszivitásuk (a hímek közötti hierarchia harc) és izgatottságuk.  

A hatalmas röpdébe zárt jáva-verebeknek Bach-ot és Schönberget sugároztak, a madarak a Bach sugárzó közelébe tömörültek. A Harward Egyetem hatalmas medencéjében pontyokkal végezték vízalatti hangfalakkal a kísérletet, a halak a contry zene helyett inkább a barokk zenét választották. Mozart „Kis éji zenéjét" játszotta egy athéni professzor délelőttönként pontyoknak, mire azok gyorsabban nőttek. Altatásban megvizsgálva őket azt találták, hogy agyukban az agresszivitást, stresszt átvivő inger anyagok mennyisége megváltozott.  

Egy japán professzor patkányoknak megtanította megkülönböztetni Bach és Sztravinszkíj zenéjét. Ezek az állatok nem csak az adott mintadarabon ismerték fel a különbséget, de minden Bach zenét el tudtak különíteni minden Sztravinszkíjtól, de nem mutattak egyikkel szemben sem ellenszenvet, sem kedvet. A beszéddel szemben mindenképpen a zenét részesítették előnyben. A popzenét, s a fehér zajt sem szerették.  

 

A Berkeley Egyetemen Mozart kellemes dallamú 8,5 perces szonátáját három hallgató-csoport számára játszották,  

az egyik csoport csendben ült tíz percig, a másik egy kereskedelmi „édesvíz-relaxát" hallgatott, a harmadik pedig a Mozartot. Utána intelligencia- teszteket végeztek, s a Mozartot hallgatók 10-15 ponttal jobban teljesítettek. Sajnos, a hatás csak átmeneti, 10-20 percig érvényesül.   

Emberi magzat számára ilyen zenét sugározva, fejlettebben, több idegi kapcsolattal jön a világra, okosabb lesz.  

Az agyban a hipokampusz memória-központ kapcsolatai javulnak ezáltal. Kimutatták, a Kodály szolmizálási módszer is ilyen pozitív hatással bír az intelligenciára.   

Epilepsziás gyerekek számára játszva ezt a darabot az esti lefekvés előtt, három hónap alatt a minimumra csökkentette az epilepsziás rohamokat és a kóros agyhullámokat is.

 

Lehetséges magyarázatot kerestek ezen zene jótékony hatására. Számítógéppel elemeztek 450 zenét, keresve, mi a közös hatás eredete. Kevés kedvező hatású zenét találtak, fontos, hogy egy percen belül visszatérő motívumot tartalmazzon, elegendően bonyolult legyen és bizonyos hanghatárokat ne lépjen át. Tehát nem okosít bármely zene!

A 10-20 percig tartó okosító hatás oka; a baloldali és jobb elülső idegsejtek egyszerre „sülnek ki", szinkronizálva.

Két évvel ezelőtt ilyen agyi kutatásokért három (hazai, oxfordi és a Harwardon dolgozó) magyar kapta a Nobel díjat.

Az agyhullámok EEG vizsgálatával végezhető ilyen kutatás. Ennél bonyolultabb vizsgálat végezhető az un. funkcionális MR-el, ami megmutatja, hogy éppen melyik része működik az agyunknak. Nézhető, hogy működik az oxigén-fölvétel, cukor-fölvétel, s az is kimutatható, hogy a zene hatására a megfelelő helyeken működik.  

 

A Szent-István Egyetemen un. 8-, vagy 16-karú labirintusban vizsgálták a patkányok memóriáját, a zene az esetek túlnyomó többségében hozta a fenti kedvező hatást, négy mutató vonatkozásában javult a memóriájuk.  

Kamerás viselkedésteszteket is végeznek, vizsgálva különböző hangok, zajok, zajzenék, láma-kántálás hatását.

A vizsgálatok során Mozart és Bach (Goldberg-variációk) zenei hatása között nem volt különbség.

 

Összegezve, a kedvező hatású zenének 1-60 perc közötti az üteme, 1 percen belül visszatérő (rekurrens), mérhető az agyhullámokban, az agysejtek működésében, az agyi ingerátvivő anyagok koncentrációjában, rövid-, vagy hosszú távon is hat, egyes epilepsziák ellen is hat, oldja a stresszt, a gamma vajsav-antagonista szintje nő (öröm-átvivő és tanulási képesség javító).  

 

 

http://en.wikipedia.org/wiki/Bioacoustics  

http://en.wikipedia.org/wiki/Zoomusicology  

http://hu.wikipedia.org/wiki/Feromon  

http://hu.wikipedia.org/wiki/Neot%C3%A9nia  

http://hu.wikipedia.org/wiki/Axolotl  

http://www.panoramitalia.com/en/arts-culture/music/laura-bono-qa/941/  

http://www.kislexikon.hu/feherzaj.html  

http://hu.wikipedia.org/wiki/Funkcion%C3%A1lis_m%C3%A1gneses_rezonancia-vizsg%C3%A1lat

www.meetthescientist.hu     

 

Harmat Lajos

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük