VitorlásokPár napja volt annak az évfordulója, hogy százhuszonöt évvel ezelõtt, 1882. augusztus 22-én új szenvedélyre talált a magyar arisztokrácia: ekkor rendezték meg az elsõ vitorlásversenyt a Balatonon. A balatoni hajózás gondolata, miként annyi minden más is, gróf Széchenyi István fejébõl pattant ki.

 

VitorlásokPár napja volt annak az évfordulója, hogy százhuszonöt évvel ezelõtt, 1882. augusztus 22-én új szenvedélyre talált a magyar arisztokrácia: ekkor rendezték meg az elsõ vitorlásversenyt a Balatonon. A balatoni hajózás gondolata, miként annyi minden más is, gróf Széchenyi István fejébõl pattant ki.

 

Stefi gróf Angliából és Hollandiából hozatott szakembereket, akik a gõzhajózás elõkészítésének munkálatait meg-megunva nehezen találtak szórakozásra a tónál. Széchenyi gondolt egyet, s a Fertõ-tón állomásozó Himfy nevû vitorlását áthozatta a Balatonra, hogy az urak felüdülésre leljenek. A Kisfaludy gõzöst 1847-ben vízre bocsátották, a vitorlázás azonban eltûnt a tó vízérõl.

A vitorlázás meghonosítására csak a 1860-as években történt újabb, nagyszabású kísérlet. Erzsébet királyné látogatását várták a Balatonra, a fõurak a ködös Albionból hozattak jachtokat, és a XIX. századi társasági élet szabályainak megfelelõen gróf Batthyány Ödön vezérletével még klub is alakult. Sissi látogatása azonban elmaradt, a lelkesedés pedig újfent alábbhagyott. A sorsukra hagyott hajók elpusztultak, s a klub is megszûnt.

Csupán egy hajó maradt meg teljes pompájában, Széchenyi Béla Hercegnõ nevû yachtja, amelyet a gróf még Sutherland egyik hercegnõjétõl kapott ajándékba. A Hercegnõ késõbb Némethy Ernõ gyõri királyi ügyész birtokába került, aki barátaival ismét megkísérelte a gyönyörû sport honi megteremtését. Törekvéseit Gossling angol fõkonzul is támogatta, az õ közbenjárása is kellett ahhoz, hogy Richard Young angol hajóépítõt a Balaton partjára csábítsák.

Young rövid idõ alatt öt hajót épített, de nem õ volt az egyetlen külföldi mester, aki a tó partján megtelepedett. További szakemberek érkeztek Angliából, és holland építõk is megjelentek. A vitorlázási kedv hamarosan újra szárnyat bontott: 1882-ben megalakult a Balaton-Füredi Egylet, amelyben füredi villatulajdonosként Jókai Mór is szerepet vállalt, s még ugyanabban az évben, augusztus 22-én megrendezték az elsõ nagybajnokságot.

A vitorlássport rendkívül népszerû lett, ebben nyilván közrejátszott az is, hogy a magyar virtusnak tetszõen a hajók számának növekedésével versenyeket is lehetett szervezni. A Balaton-Füredi Egylet helyét 1884-ben a Stefánia Yacht Egylet vette át, amelynek hajóparkja hamarosan a legszebbek közé tartozott az édesvizû hajóparkok között.

A XX. század elsõ éveiben ismét lanyhult a balatoni vitorlázási kedv, sokan az Adriára vitték hajóikat, és egy új szenvedély is megjelent, négy keréken. A két világháború közötti idõszakban azonban újból megindult az élet a tónál, 1934. július 27-én hajnali 4 óra 30-kor 21 hajó sorakozott fel, hogy részt vegyen az elsõ balatoni Kékszalag versenyen, amely azóta is Európa leghosszabb tókerülõ versenye.

A II. világháborút követõ évtizedekben a vitorlássport sorsa is hányatottá vált, ám az utóbbi években újra hajóktól népes a magyar tenger. A tavon napjainkban leginkább a 3-5 méter hosszú, kabin nélküli sportvitorlások örvendenek népszerûségnek, a balatoni köznyelv ezeket hívja kishajóknak. A vitorlásoknak természetesen saját tolvajnyelv is dukál, amelynek nagy része angol, német vagy éppen holland eredetû. Az idegen nyelvû szakzsargon azért is honosodhatott meg a magyar vitorlásnyelvben, mert ezek a szavak rövidebbek és gyorsabban kimondhatók. Persze magyar nyelvi bonbonok is megragadtak a vitorlás szlengben, a boci például mentõcsónakot, hajó után köthetõ pici evezõs csónakot jelent vitorlásnyelven.

www.balatonihirek.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük