Létrehozták az első módosított génállományú emberi embriót
3 perc olvasás
A közvéleménynek elege van abból, hogy a tudósok alattomban tevékenykednek, és kész helyzet elé állítják a társadalmat – nyilatkozta David King molekuláris genetikus azzal kapcsolatban, hogy a New York-i Cornell Egyetem tudósai a korai sejtosztódás és a betegségek kialakulásának tanulmányozása céljából létrehozták az első módosított génállományú emberi embriót.
A közvéleménynek elege van abból, hogy a tudósok alattomban tevékenykednek, és kész helyzet elé állítják a társadalmat – nyilatkozta David King molekuláris genetikus azzal kapcsolatban, hogy a New York-i Cornell Egyetem tudósai a korai sejtosztódás és a betegségek kialakulásának tanulmányozása céljából létrehozták az első módosított génállományú emberi embriót.
A technológia alkalmazásával elméletileg bármilyen azonosított gén beültethető az embrióba, így lehetővé válik például a cisztás fibrózis, a hemofília vagy a rákbetegség kialakulásáért felelős gének módosítása. A génállomány módosítása tartós hatású. Az embrióba vagy az örökítőanyagba (például a spermiumba) bejuttatott gének minden testi sejtre hatnak, és öröklődnek.
A projektet felügyelő brit emberi termékenységi és embriológiai hatóság (Human Fertilisation and Embryology Authority, HFEA) szerint az ilyen vitatott kísérletek „súlyos erkölcsi és társadalmi kérdéseket vetnek fel". Etikai szakértők figyelmeztetnek: az embriók génállományának manipulálása oda vezethet, hogy tetszés szerint ültetnek be kívánatos tulajdonságokat, például testmagasságot, intelligenciát vagy hajszínt meghatározó géneket – írja a TimesOnline.
A génmanipulációs eljárások alkalmazásáról szóló törvényjavaslat e héten kerül szavazásra a brit parlamentben. Elfogadása esetén Nagy-Britanniában törvényessé válik a módosított génállományú embriók létrehozása. Noha a törvény egyelőre kizárólag kutatási célra engedélyezné ilyen embriók létrehozását, és tiltaná a méhbe történő beültetésüket, a jövőben elképzelhető a tilalom enyhítése.
A Cornell tudóscsoportja vírus segítségével juttatott egy gént – egy zölden fluoreszkáló proteint – egy mesterséges megtermékenyítésből megmaradt embrióba. A csoport vezetője, Nikica Zaninovic szerint a génmódosítás sikeréről akkor bizonyosodhatnának meg, ha az embrió kifejlődhetne, és további vizsgálatoknak vethetnék alá. Erre azonban nem kaptak engedélyt a kutatók, így az embriót öt nap után elpusztították.
A tudósok azzal érvelnek, hogy az embriókat különféle betegségek kialakulásának tanulmányozására és hatékonyabb őssejtnyerésre lehetne felhasználni. David King, a Human Genetics Alert csoport vezetője azonban felhívja a figyelmet: „Ez az első lépés azon az úton, amely nyomasztó jövőhöz, az új eugenika és a kívánság szerint előállított csecsemők korszakához vezet." A szakember hozzátette: „Ráadásul a brit képviselők teljesen tájékozatlanok az ügyben: nem is sejtik, hogy a kormány a módosított génállományú embriók létrehozásának törvényesítésére készül. A közvéleménynek elege van abból, hogy a tudósok alattomban tevékenykednek, és kész helyzet elé állítják a társadalmat."
