Révay András: Alkotó ötven év
5 perc olvasás
Napra pontosan ugyanakkor, amikor ötven évvel ezelõtt aláírták a Magyar Nemzeti Galéria megalapításáról szóló okiratot, jubileumi ünnepséget rendeztek a Galériában.
Napra pontosan ugyanakkor, amikor ötven évvel ezelõtt aláírták a Magyar Nemzeti Galéria megalapításáról szóló okiratot, jubileumi ünnepséget rendeztek a Galériában.
Bár a magyar képzõmûvészet önálló gyûjtõhelyének szükségessége a XIX. század óta nem volt vitás, mégis hosszú idõnek kellett eltelnie a megvalósulásig – mondta Berecky Loránd fõigazgató. Az államalapítástól kezdve, napjaink kortárs mûvészetéig gyûjtik a mûtárgyakat. Amikor – 1957-ben – a Kossuth téren megnyitotta kapuit, hatezer festményt, 2100 szobrot, 3100 érmet, 11000 rajzot és ötezer nyomatot õrzött. Jelenleg százezernél is több mûtárgy van már az épületben. A magyar alkotó-képesség megõrzése szempontjából kiemelkedõ jelentõségû hely a galéria, ahol dolgozni megtiszteltetés.
Hogy a hely valóban kiemelkedõ jelentõségû, azt mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy az ünnepségen jelen volt Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke is. Elsõsorban arra hívta fel a figyelmet, hogy legyünk tudatában annak: van olyan kultúránk, ami magyar, ehhez a nemzethez tartozik és büszkén mutathatjuk meg a világnak, de saját magunknak is. Az évfordulóval ünnepeljük a festõket, szobrászokat, akiknek alkotásait itt megtaláljuk, akiknek a mûve idõtálló és egyetemes jelentõségû. De ünnepeljük a mecénásokat és a gyûjtõket is, akik jó ízléssel tudták kiválasztani, mi az, ami érték. Ünnepeljük az itt dolgozókat, a restaurátoroktól a teremõrökig, mindazokat, akiknek köszönhetõ, hogy ez az intézmény mûködik. Ebben a rendkívül hangos és változó világban, ahol minden úgy rohan, fontos, hogy van, ami örök, maradandó és nemzeti. Nyugalmat árasztó alkotások között megpihenhetünk, önmagunkra találhatunk. Ha valaha fontos volt az értékteremtés, akkor a XXI. században különösen az. Ne csak csendes, meditációs hely legyen, hanem megtartó erõ is maradjon a kultúra. Köszönet ezért mindazoknak, akik segítettek abban, hogy ez az ötvenedik születésnap létrejöhetett.
Az idén sok szép ünnep köszöntésében vehetett részt a Magyar Posta és nagy örömmel csatlakozik az ilyen jelentõs alkalmakhoz. A bélyeg hagyományosan kedvelt helye, felülete a mûalkotásoknak – világított rá dr. Szabó Pál a Magyar Posta vezérigazgatója. Ez alkalommal bélyegblokk kibocsátásával emlékeznek meg a Magyar Nemzeti Galéria fennállásának ötvenedik évfordulójáról.
A négy bélyegbõl álló, hatszáz forint névértékû blokk kétszázezer példányban készült és bizonyára a gyûjtõk egyik kedvence lesz. A bélyegképeken a Galéria gyûjteményének féltett kincsei láthatók: Szt. Katalin misztikus eljegyzése (1490 k.), id. Markó Károly: Róma látképe (1835), Ferenczy Károly: Október (1903) és a szinte mindenki által ismert, klasszikus Szinyei kép, a Majális (1873). A keretrajzon a Magyar Nemzeti Galéria épületrészei tûnnek fel.
Az alkalmi borítékot a jellegzetes kupola díszíti. A legelsõ példányokat a Parlament elnöke és a vezérigazgató együtt pecsételte le az alkalmi bélyegzõvel, amin az épületszárnyak közötti átjáró egyik homlokzati motívumáról készített, nõi fejet ábrázoló grafika látható. A blokkot az Állami Nyomda készítette, a tervezõmûvész Kármán Orsolya volt.
Hosszú múltra tekint már vissza az együttmûködés a Nemzeti Galéria és a Kossuth Kiadó között. Ezt csak részben magyarázza, hogy a kiadó vezérigazgatója, Kocsis András Sándor , régen mûvészettörténész szeretett volna lenni és évekig járt kedden esténként a Galéria-klubba. Ám az indíttatás bizonyára innen van. Felsorolni is nehéz, hány mûvészrõl jelentettek meg közösen könyvet és ennek a nagyon szép sorozatnak legújabb tagja a 216 reprodukciót tartalmazó Mesterek és mestermûvek címû album. A legszebb és legismertebb táblaképek, festmények és szobrok, közel nyolcszáz év magyar képzõmûvészetébe engednek bepillantást. A válogatás a XIII. századdal kezdõdik és a kortárs magyar mûvészettel fejezõdik be.
Amint arra már az Országgyûlés elnöke is utalt, színvonalas gyûjtõmunka nem létezhet a mecénások segítsége nélkül. A Pannon GSM méretének és a magyar gazdaságban elfoglalt helyének megfelelõen sokoldalú kulturális támogatást nyújt – hangsúlyozta Dam Titusz marketing igazgató. A skandináv anyavállalat szemléletét követve, a társadalmi felelõsségvállalás az üzletpolitika fontos részét képezi. Több, más intézmény mellett a Magyar Nemzeti Galériának is fõtámogatója a Pannon. Segítségével eddig is már jelentõs kiállítások születtek, rendkívül értékes tárgyakat restauráltak.
Annak megerõsítéséül, hogy ezt a tevékenységüket tovább kívánják folytatni, újabb, egy évre szóló szerzõdést írtak alá a Galériával. Támogatásukkal az elmúlt években olyan sikeres kiállítások születtek, mint a Munkácsy a nagyvilágban, a Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig, Mednyánszky és Székely Bertalan gyûjteménye. Az aláírás során a Galéria fõigazgatója még elmondta: megegyezés jött létre az Ermitázzsal, hogy decemberben bemutatásra átadják Zichy-kollekciójukat. Az évtizedeken át a cári udvarban mûködõ Zichy Mihály oroszországi alkotásaival a közönség idehaza még nem találkozhatott. Várhatóan a tárlat az év egyik szenzációs kiállítási eseménye lesz.
