Az Európai Monetáris Unió (EMU) valószínűleg fordulóponthoz érkezett, miután a reálgazdaságok korrekciós pályát követnek, az EKB pedig egy hatásos „tűzfalat" húzott fel. Egyre több aggály fogalmazódik meg a globális növekedés üteme által kiváltott fokozódó bizonytalanság kapcsán, mivel mind Németországban, mind világszerte a feltörekvő piacokon a lassulás jelei mutatkoznak. A KKE-országokat nehéz helyzetbe hozza a külső kereslet gyengülése és a fogyasztók bizonytalansága, noha az esetek többségében a fiskális politika megfelelően kézben tartott. A KKE-régió költségszintje, munkatermelékenysége és versenyképessége optimizmusra ad okot .

 

Az Európai Monetáris Unió (EMU) valószínűleg fordulóponthoz érkezett, miután a reálgazdaságok korrekciós pályát követnek, az EKB pedig egy hatásos „tűzfalat" húzott fel. Egyre több aggály fogalmazódik meg a globális növekedés üteme által kiváltott fokozódó bizonytalanság kapcsán, mivel mind Németországban, mind világszerte a feltörekvő piacokon a lassulás jelei mutatkoznak. A KKE-országokat nehéz helyzetbe hozza a külső kereslet gyengülése és a fogyasztók bizonytalansága, noha az esetek többségében a fiskális politika megfelelően kézben tartott. A KKE-régió költségszintje, munkatermelékenysége és versenyképessége optimizmusra ad okot .

 

Az utóbbi negyedévek történései egyértelmű figyelmeztetésül szolgáltak a közép- és kelet-európai országok számára, hogy a válság utáni növekedési pálya göröngyös út lesz, és a siker nem garantált. Az EMU-hoz fűződő kereskedelmi és pénzügyi szálak visszahúzó erőként hatnak, habár mostantól kezdve ezen a téren javulásra lehet számítani – a javulás viszont még a legjobb esetben is csak fokozatosan következik majd be. Ez az egyik legfontosabb megállapítása az UniCredit Economics & FI/FX Research által megjelentetett „CEE Quarterly" („Közép- és Kelet-Európai Negyedéves Kitekintés") aktuális számának. Miközben az UniCredit elemzőinek az EMU-válsággal kapcsolatos aggályai mérséklődni látszanak, addig a globális növekedés ütemét övező növekvő bizonytalanság, illetve az elmúlt hónapok gyengébb KKE-adatainak hatására 0,1, illetve 0,3 százalékponttal 2,5, illetve 3,1 százalékra csökkentik a KKE-térségre vonatkozó 2012. és 2013. évi GDP előrejelzésüket. Ennek ellenére a régió munkatermelékenységét, költségszintjét és versenyképességét tekintve számos ok van az optimizmusra.

 

Habár még mindig éveken át tartó kiigazító munka van hátra, az euró övezetnek az utóbbi két évben sikerült jelentős előrelépést elérnie a strukturális reformok terén, aminek hatása jelenleg elsősorban a peremgazdaságok folyó fizetési mérleghiányának szűkülésében mutatkozik meg. Az EKB már eddig is jelentős likviditással segített, hogy simítsa átmenetet a peremgazdaságokból történő dinamikus tőkekivonás jellemezte helyzetben, és ez év szeptember 6-án egy még ambiciózusabb részletes tervet jelentett be, amely kötvénypiaci intervenciós program keretében az eddigi EKB-intervencióknál is jobb eséllyel fogja védelmezni a szuverén kötvénypiacokat a periféria szélsőséges eseményeinek kockázatával szemben.

 

Németországban és a feltörekvő piacokon világszerte megfigyelhetőek a lassulás jelei, és az ezek által kiváltott növekvő bizonytalanság hatása a globális növekedés ütemében érhető tetten. A KKE-térségen belül jelenleg leginkább a növekedés lassulása és esetenként a recesszió okoz fejtörést a politikai döntéshozóknak. „A fenti tényezők összessége késztetett bennünket arra, hogy lerontsuk a Gazdasági és Monetáris Unióba (EMU) tartozó országok ez évi illetve jövő évi növekedési kilátásaira vonatkozó előrejelzésünket, hogy ezen keresztül is érzékeltessük: a gazdasági aktivitás fellendülése fokozatos lesz" – jelentette ki Gilian Edgeworth, az UniCredit vezető EEMEA (kelet-európai, közel-keleti és afrikai térség) közgazdásza.  „Ezért a 2012. és 2013. évi előrejelzésünket 0,1, illetve 0,3 százalékponttal -0,5, illetve +0,3 százalékra csökkentettük. Várakozásaink szerint az idei negyedik negyedév jelenti majd a ciklus mélypontját; ezután a GDP-növekedés a jövő év folyamán negyedévről negyedévre fokozatosan fog visszatérni a rendes kerékvágásba. Az USA esetében 2,1, illetve 2,3 százalékos növekedést prognosztizálunk." Bár az elmúlt négy negyedév a KKE-régióban évtizedes viszonylatban a legalacsonyabb növekedési mutatókkal jellemzett időszakot jelenti, a 2,1, illetve 3,5 százalékos GDP-bővülési rátával rendelkező régió még így is az EMU-ba tartozó országok 2012. és 2013. évi adatainál lényegesen jobb eredményt mondhat magáénak.

 

Ipar és portfólió befektetések

A gyenge külső kereslet az iparra is kedvezőtlenül hat. Ez élesen eltér a 2011-ben tapasztalt helyzettől, amikor az ipar komoly mértékben járult hozzá az általános GDP-növekedéshez. A júliusi ipari termelési adatok szerény javulást jeleztek, azonban ennek fenntarthatósága továbbra is megkérdőjelezhető. Augusztusban az ipari termelésre vonatkozó Beszerzési Menedzser Index (BMI) adatok továbbra is gyengélkedtek, míg a globális előrejelzések alapján feltételezhető, hogy 2013-ban fokozatosan elindul a fellendülés. Az ipari ágazat gyengélkedése sokszor a mérsékelt vásárlóerőnek tudható be, ami viszont a pesszimistább várakozásokra, az gyenge munkaerőpiacokra és a kívánatosnál lassabb hitelbővülésre vezethető vissza. A gyenge munkaerőpiacoknak kulcsszerepe van a várakozásoktól elmaradó fogyasztási trendek alakulásában, mivel a magasabb infláció és az alacsony bérnövekedés kombinációja korlátozza a vásárlóerőt. A külső kereslet meggyőző talpra állása nélkül pedig marad a foglalkoztatásra és a bérszínvonalra vonatkozó kilátások bizonytalansága, ami a kisebb méretű országokat érzékenyebben érinti, mint az ilyen hatásoknak jobban ellenálló nagyobb nemzetgazdaságokat.

 

Jó hír viszont, hogy a régió továbbra is jelentős mértékű portfólió-befektetéseket vonz. Mindez a tágabb globális feltörekvő piaci trendbe illeszkedik, amely – természeténél fogva – nagyrészt strukturális jelleggel bír. A feltörekvő piacok kumulatív forrásbeáramlása a 2008-ig tartó 5 éves időszakban 20 milliárd dollárt tett ki, majd 2009-től ezt csaknem 80 milliárd dollár további befektetés követte. A 2012 I. negyedévi KKE-adatok tanúsága szerint a régió teljes tőkeáramlása összességében negatív maradt, azonban az idevonzott portfólió befektetések 14,7 milliárd eurót tettek, amely a 2011. évi teljes forrásbeáramlással egyenlő. A II. negyedévi adatokkal is rendelkező országok forrásáramlása továbbra is pozitív, habár némi gyengülést mutat az I. negyedévhez képest.

 

A nem túl lendületes növekedési környezet miatt az új költségvetés tervezési időszakba lépő országoknak most alacsonyabb GDP-növekedési ütemmel kell számolniuk annál, mint amelyre az előző év azonos időszakában terveiket alapozták.

 Év eleje óta a fiskális pozíciók romlása csupán néhány országra korlátozódott, annak ellenére, hogy a ténylegesen elért növekedés mértéke gyakran elmarad a régió országai által eredetileg remélt szinttől. Még a gyenge növekedést felmutató országok, pl. Horvátország és a Cseh Köztársaság is képesek voltak lefaragni a költségvetési hiányt. A múlt év végén a KKE-régióban 46 százalék volt az államadóság GDP-hez mért aránya, míg a FÁK országok esetében ez az arány 13 százalékot ért el. Ami a fiskális politika, mint a gazdaságélénkítést szolgáló eszköz lehetőségét illeti, a jelek szerint ebben Oroszország és Kazahsztán rendelkezik a legszélesebb mozgástérrel, majd Törökország, a Cseh Köztársaság és Lengyelország következik a sorban. Már észlelhetőek annak az első jelei, hogy egyes országok halogatják a fiskális konszolidációs tervek gyakorlati megvalósítását. Sajnálatos módon a régió számos komolyabban eladósodott országa esetében az ilyen anticiklikus fiskális politika nem lehetséges. Magyarországnak, Ukrajnának, Szerbiának, Horvátországnak és Szlovéniának folytatnia kell a megszorításokat.

 

A globális növekedés továbbra is tartogat lehetőségeket a KKE-országok számára 

Nemcsak a kormányok, hanem a központi bankok is elkötelezettek a válságból való kilábalás elősegítése mellett, ezt azonban megnehezíti az állandó inflációs nyomás. Különösen meglepő, hogy a régió országaiban (Románia kivételével) az infláció még egy ilyen lanyha növekedés által jellemzett időszakban is magasabb a megcélzottnál. Jelenleg a növekedésen van a hangsúly, de az utóbbi hónapokban az infláció késleltetett enyhülése volt megfigyelhető. Azonban ezzel együtt is számos ok látszik az optimizmusra. „A KKE-országoknak aktívan tenniük kell annak érdekében, hogy maximálisan a maguk javára tudják fordítani a globális növekedésben rejlő lehetőségeket" – hívta fel a figyelmet Gianni Franco Papa, az UniCredit közép- és kelet-európai divíziójának vezetője, majd így folytatja: "A munkatermelékenység, a költségszint és a versenyképesség szempontjából sok reménysugarat látok régió szerte." Habár az EU-hoz csatlakozott közép- és kelet-európai nemzetgazdaságok munkatermelékenység-növekedési üteme a válság óta lelassult, az esetek túlnyomó részében még így is jelentősen kedvezőbb Németország hasonló mutatójánál. A foglalkoztatási költségek még így is versenyképesek, ami alól csak Szlovénia képez továbbra is kivételt. Ebben a környezetben az Európai Monetáris Unió országaihoz hasonlóan a KKE-országoknak is folytatniuk kell azoknak az intézkedéseknek a meghozatalát, amelyekkel javítani tudják a fenntartható közép-, illetve hosszú távú növekedés esélyét, még akkor is, ha ez a növekedési ütem jóval elmarad a 2008. IV. negyedév előtti mértéktől. 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük