John LockeJohn Locke Az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb hangsúlyt kaptak azok a nevelési felfogások, melyek különböznek az általános értelemben vett, iskolai alkalmazásoktól. Hihetnénk, hogy ezek új keletûek, pedig több száz évvel ezelõtt is voltak ilyen kezdeményezések, voltak olyan emberek, akik a nevelés reformjáért harcoltak, új módszereket, oktatási formákat dolgoztak ki. Egy ilyen ?nevelési reformer" volt a 17. században élt John Locke.

John LockeJohn Locke Az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb hangsúlyt kaptak azok a nevelési felfogások, melyek különböznek az általános értelemben vett, iskolai alkalmazásoktól. Hihetnénk, hogy ezek új keletûek, pedig több száz évvel ezelõtt is voltak ilyen kezdeményezések, voltak olyan emberek, akik a nevelés reformjáért harcoltak, új módszereket, oktatási formákat dolgoztak ki. Egy ilyen ?nevelési reformer" volt a 17. században élt John Locke.

John Locke (1632-1704), az angolszász felvilágosodás egyik legnagyobb képviselõje volt. Az államról, a vallási toleranciáról és a pedagógiáról vallott nézetei nagy befolyást gyakoroltak a felvilágosodásra, és a politikai liberalizmusra. Filozófiájának középpontjában az ismeretelmélet állt, melynek az a feladata, hogy az emberi megismerés eredetét és alapelveit felmutassa, és feltárja az értelem megismerõ képességének a határait.

Wringtonban született, egy öccse volt Thomas. Anyját korán elvesztette, talán ennek köszönhetõ, hogy pedagógiájában az érzelmi elemek háttérbe szorultak. Apja ügyvéd, ki igen szigorún bánt vele. Ahogy John idõsödött, a szigor enyhült, s felnõttként már barátként viszonyultak egymáshoz. Mi több! Édesapja ünnepélyesen bocsánatot kért tõle, hogy egy alkalommal meg is ütötte.

Fiatalon a Westminster iskolába járt, ahol nem érezte jól magát a nagy szigor, durva fegyelmezések miatt. A rektor rendszeresen verte a tanítványokat, ezt találta a legmegfelelõbb nevelési módszernek.

1652-ben az oxfordi Christ Churchben filozófiát, majd orvostudományt tanult. Már itt kifejtette nézetét, mely szerint az ember kötelessége a boldogság keresése, és nyomorúság kerülése. Ehhez elengedhetetlen a jókedv, a tudás, és a jócselekedet.

Késõbb Locke-nak politikai okok miatt Hollandiába kellett mennie, ahonnan barátjának Clarke-nak írta azokat a leveleket, melyek a nevelésrõl szóltak. Ebbõl késõbb könyv lett, melynek címe: Gondolatok a nevelésrõl – Some Thoughs Concerning Education. Ebben egyrészt általános pedagógiai kérdéseket taglal, másrészt konkrét nevelési tanácsok egész sorozatát fogalmazza meg. Néhányat kiemelek, hogy beleláthassunk eme érdekes könyvbe:

?         Vallotta, hogy egészséges lélek egészséges testben létezhet csak. Az ember maga szerzõje boldogulásának vagy boldogtalanságának. Kinek elméje nem ad bölcs vezetést, nem fog helyes útra térni. Kinek teste gyenge, sosem haladhat a helyes irányba.

?         Végig fiúról beszél könyvében, mert értekezése fõ célja annak kifejtése, hogyan kell az úri fiút kis korától fogva nevelni.

?         Fontosnak tartotta kiemelni a lábat, melyet minden nap rendszeresen mosni kell, s vékony, lukacsos cipõbe kell bújtatni.

?         A táplálkozásról érdekes nézetei voltak. Locke úgy gondolja, hogy 2-3 éves koráig a gyermek ne kapjon húst, s utána se az legyen az étkezés fõ fogása. Tej, tejleves, zabdara nagyon egészséges. Nem szabad túl fûszeresen enni.

Ha a szokásos étkezésen kívül enni kér a gyermek, kapjon száraz kenyeret. Ha valóban éhes, megeszi, ha nem, nincs helye az étel kérésének.

Az étkezés ideje ne legyen minden nap szabott. Italnak gyenge sört ihat, de azt is csak akkor, ha elõtte evett. Bort nem kaphat. A csábító ízû dinnyét, szõlõt mellõzni kell, de az epret, egrest, ribizlit kaphatja, s almát bármikor ehet a gyermek. Locke a gyümölcshöz kenyér evését javasolja.

?         A fekvõhely legyen kemény, hogy erõsítse a tagokat. Néha a gyermek feje legyen magasabban, néha a lába. A fekvés változatosságán keresztül szokja a folyamatos változást.

?         Az apa tisztelete, tekintélye, példakövetése igen fontos. Ám egy apa se tegyen sose olyat, mit fiától nem látna vissza szívesen. A szülõnek kötelessége a példamutatás. Engedelmes alattvalója legyen a gyermek, de késõbb, felnõve barátként tekinthessen apjára.

?         Locke a jutalmazás ellen szól. Ne hízelkedjünk a gyermeknek, ne kényeztessünk. Tanuljon meg lemondani. Ha állandóan csak jutalmazunk, a jutalom elérése lesz a cél.

?         Ne szabályokkal tömjük a gyermek fejét, hisz úgysem fogja mindet megérteni, hanem végeztessük el a feladatokat többször, míg végül tökéletesen nem végzi azt el.

?         A gyermek mihamarabb tanulja meg becsülni, amije van, s amije van, azt tudja másokkal is megosztani.

?         A vallásos nevelést hamar el kell kezdeni, a gyermek mihamarabb tudjon Istenrõl. Tanulja meg az imákat, s az értelmének megfelelõ- de csak azt-, egyszerûbb bibliai történeteket rendszeresen olvassa. 

?         Úgy vallotta, hogy aki gyõzi a házi tanítás költségeit, az áldozzon arra, fogadjon gyermeke mellé magántanárt, mert ez fiának finomabb modort, férfiasabb gondolkodást biztosít.

?         Embereszménye a gentleman, a nemesi rendbe vagy a polgárság felsõ rétegébe tartozó mûvelt úriember. Mint gentleman írt gentlemaneknek. ?Ha a nemesek nevelése a helyes irányba terelõdik, csakhamar rendbe szedik a többieket is".

A gentleman nevelésben fontosnak tartja az erõs, egészséges testet, vallásos lelket, a praktikus ismereteket.

?         Az erkölcsiséget sokkal többre becsüli, mint a tudást. Az ember értékét nem ismeretei, hanem erkölcsisége adja. Elismeri ugyan a nyilvános oktatást, de sokkal többre becsüli a magán nevelést. A nevelõt alaposan kell választani, hisz annak az erkölcsi-, s léleknevelésben is óriási szerepe van.

?         Az olvasást korán taníthatónak tartja, de a tanulást játékosan kell kezdeni.

Szükségesnek tartja a rajzot, gyorsírást, idegen nyelvbõl a franciát, latint. Hasznos még az anyanyelvi fogalmazás, történelem, földrajz, csillagászat, számtan, mértan, jogi ismeretek, etika, s tánc. A taníttatás során a tananyagnak igazodnia kell a gyermek életkorához, adottságához, képességéhez, s, hogy hasznos legyen számára, amit tanul.

?         Locke úgy gondolta, hogy születéskor az értelem fehér laphoz – tabula rasa- (white paper) , vagy terelhetõ vízhez (water) hasonlít.  

A nevelés fontosságát a következõképpen fogalmazta meg: az utunkba akadó emberek 9/10-e nevelés útján lett azzá, ami- jóvá vagy gonosszá, hasznossá, vagy haszontalanná.

A nevelés célja pedig az erõteljes, egészséges test, az erényes lélek, finom modor, bölcs magatartás, s az ismeretek, de azok csak másodrendûen. Ne tudósokat, hanem gondolkodó embereket akarjunk nevelni.

John Locke nézetei, gondolatai nagy részben ma is megállják a helyüket. Aminek pedig a mai korban is alapérvényûnek kéne lennie, az a nevelõi munkáról szól, mely szerint a nevelõ dolga nem elsõsorban a megtanítás, hanem az, hogy felkeltse a vágyat a tudás iránt, megmutassa a helyes irányt. Véleményem szerint minden pedagógusnak erre kellene törekednie, hisz egy gyermek így vezetve a tudományok felé, hamarabb megszereti, s eléri azt. Ne csak a reformpedagógiával jelzett iskolákban mûködjön ez, hanem legyen ez természetes, legyen ez általános, legyen ez a gyermekek érdekében mindenkor, s mindenhol!

Németh Krisztina

(Az írás eredeti változata, egy egyetemi kiselõadás szövege)

http://magyar-irodalom.elte.hu/nevelestortenet/06.06.html

http://human.kando.hu/pedlex/lexicon/L.xml/Locke.html

http://irisz.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/9het/filozofia/filoz9.html

http://www.staff.u-szeged.hu/~comenius/eloadasok/PhD_Gyermekkortortenet/

http://mek.oszk.hu/04700/04736/html/finaczyujkori0006/finaczyujkori0006.html

John Locke: Gondolatok a nevelésrõl KATH. Középiskolai Tanáregyesület, 1914.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük