hordo_2.jpgHeidelberg egyetemi város Németország, korábban Pfalz, ma Baden-Württemberg tartományában. Helyén már a III. században római telep állt. A mostani Heidelberg eredetileg a wormsi püspök hűbérbirtoka volt. Majd Ottó választófejedelem (1228-1253) tette székhelyévé. A XVI. században államvallássá lett a kálvinizmus, számos református magyar diák tanult a Heidelbergi Egyetemen. 1583-ban itt jelent meg a Heidelbergi Káté, amely a református egyház alapvető hittételeit tartalmazza.

   Várkastélya Németország egyik nevezetes épülete, Heidelberg városának jelképe. A Königstuhl-domb erdős lejtőjén egy XIII. századbeli erődítmény állt, amelyet az uralkodók folyamatosan bővítettek. Az örökösödési háborúban XIV. Lajos francia király elfoglalta a területet, katonái óriási pusztítást végeztek az épületcsoportban. Helyreállítása hol elkezdődött, hol abbamaradt, a mai napig is folyik a rekonstrukciója. Számos látnivaló van benne, ebből egyet emelnék ki, a hordóházat.

   Amelyet Johann Casimir, Sax-Coburg hercege építtette a XVI. század végén a világ legnagyobb hordója részére. A hordóház a királyi teremhez kapcsolódott, ami ünnepségek alkalmával lehetővé tette a közvetlen hozzáférést a hordó borkészletéhez. Az épület késő gót stílusban épült, annak ellenére, hogy az építkezés idején már a reneszánsz stílus uralkodott. A 220.000 literes hordó mellett áll a hordó őre, Perkeo, a borszeretők jelképe. A törpe udvari bolond Perkeo-t  a pfalzi választófejedelem, III. Károly Fülöp vitte magával Heidelbergbe Innsbruckból, ahol korábban császári helytartó volt. A választófejedelem rábízta a fejedelmi borospince és elsősorban a Nagy Hordó őrzését és tartalmát.

   A legenda szerint Perkeo neve a következő párbeszédből ered: „Gyere velem Heidelbergbe. Kinevezlek a hordókirály lovagjának és kamarásának. Az én pincémben van a világ legnagyobb hordója. Ha azt kiiszod, tiéd a város és a kastély.” „Perché no?” (miért ne?) – válaszolta a törpe. A fejedelem felnevetett és azt mondta: „Legyen Perkeo a neved!”

   A hordó idegenforgalmi látványosság. A tetején lévő lyukon bevezetett csövön keresztül lehet a bort a hordóba pumpálni.  A 7 méter átmérőjű és 8,5 méter hosszú hordó  nemcsak bortárolásra volt alkalmas, hanem táncmulatságot is rendeztek a tetején.

   A várkastélyt idegenvezetők mutatják be különböző nyelveken, belépőjegy 10 euró, ebben benne van egy pohár bor a neves hordóból, a címeres üvegpoharat a látogatók megtarthatják.

   Nem szeretném a Budafoki Borpincészet kedvét szegni, de ők a 18 tonna súlyú, 6 méter széles, tölgyfából készült hordójukat a világ legnagyobb boroshordójaként hirdetik. 120 ezer liter fehérbor van benne. Igen tekintélyes, de meg sem közelíti a heidelbergi boroshordót, legalábbis ami a méreteit illeti. De lehet, hogy fehérboruk sokkal finomabb.

 

 

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük