axel_springer_mellszobra.jpgAxel Springer bronz mellszobra Hamburgban az Abendblatt székháza előtt

   Kedvenc képes hetilapom utolsó oldalára pillantva megláttam az impresszumon a kiadó nevét: Axel Springer Magyarország Kft. Ismerős volt a név, megpróbáltam összeszedni, hány napi- és hetilapot, folyóiratot, műsor- és rejtvényújságot ad ki ez a médiavállalat. Nem sikerült, harmincnál feladtam. De kicsoda Axel Springer? 

   Hamburgban született 1912-ben. Érettségi után nyomdásznak tanult, majd egy sajtóügynökségen gyakornokoskodott. A Bergendorfer Zeitungnál riporterként kezdte és minden lépcsőfokot végigjárva a főszerkesztő-helyettesi székben landolt

   A második világháború után alapította meg első sajtócégét, először német rádióadók műsorához készített írásos anyagokat, majd műsorfüzeteket adott ki. A műsorfüzetnek indult „Hör Zu” (Figyelj ide!) aztán az egész családnak szóló képes újság lett. A nyugatnémet márka bevezetése után 1948-ban engedélyt kapott .a Hamburger Abendblatt kiadására. Magát mindig pártok felett álló független újságíróként határozta meg.

   Új sajtókorszak köszöntött be a Német Szövetségi Köztársaság életében 1952-ben. Springer igen olcsón (10 pfennigért) kiadta a Bild-Zeitungot (Képes Újság). Rövid, ütős, figyelemfelkeltő, érthető (!) cikkekkel fordult a tömegekhez. Vették, mint a cukrot. Óriási siker lett. És óriási nyereség. Amelyből vett egy angol kiadót és Nagy-Britanniában is elkezdett lapokat kiadni. Ott is sikeres lett.

   A németek igen szeretnek vasárnap friss újságot olvasni. Ezt felismerve Springer két új országos lapot adott ki. A Welt am Sonntag és a Bild am Sonntag kiadásával meghódította az egész vasárnapi német sajtópiacot. Propagandistája lett a „német egységnek”, amelyben akkor senki sem hitt és lehetetlennek látszott.  (Sajnos az egyesült Németországot Springer már nem élte meg.)

   Nyeresége visszaforgatását folytatva áttette székhelyét Nyugat-Berlinbe és megvette a Berliner Zeitung-ot és a Berliner Morgenpost-ot. Óriási népszerűségre tett szert a nyugati zónában. A „Német Demokratikus Köztársaság” szót mindig idézőjelben tette, nem kis bonyodalmat okozva olykor az NSZK külpolitikájában. Elítélte az emberek vallások szerinti megkülönböztetését, a politikai szélsőségeket, .

   De elítélte az 1968-as diákzavargásokat is, lapjaiban „vörösgárdistáknak” nevezte a tüntetőket. Amikor a diákvezér Rudi Dutschke egy merényletnél életveszélyesen megsebesült, a nagyobb városokban nagy tömegek tüntettek Springer ellen, lapjait bojkottálták.

   Népszerűsége visszaesett. De talpra állt, tudományos folyóuratokat adott ki, felismerte az elektronikus sajtó jelentőségét, több televíziós csatornát is megvett, a SAT-1  mai napig a cég tulajdonéban van. 

   Szakértő műgyűjtő és mecénás volt. Életéről öt film készült és húsz könyv íródott. Számos ország magas kitüntetést adományozott részére. 1985-ben hunyt el. Sajtó-világbirodalmát felesége, Friede Springer irányítja. 

     

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük