Az szja-bevallási tervezet nem egyenlő a kész bevallással
4 perc olvasás
Vészesen közeledik 2018. május 22-e, a 2017. évi szja bevallások benyújtási határideje. Az e-szja-t övező intenzív kommunikációnak köszönhetően sokan abban a gyakran téves nyugalomban élnek, hogy nekik ezzel kapcsolatban semmi teendőjük nincsen, hiszen az adóhatóság úgyis elkészíti helyettük az adóbevallást. Sajnos minden híreszteléssel ellentétben nem mindenki számára ilyen egyszerű a helyzet!
Mit érdemes ellenőrizni az szja-bevallási tervezet kapcsán?
Érdemes leegyeztetni:
Az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetektől kapott igazolások adatait a bevallási tervezetbe bekerülő adatokkal.
Az adókedvezmények érvényesítéséhez szükséges adatok helyességét, majd szükség esetén pontosítani, vagy kiegészíteni azokat.
Egyre több magánszemély veszi igénybe az egészségpénztári szolgáltatásokat és él nyugdíjpénztári befizetések kapcsán igénybe vehető adókedvezményekkel, melyek kapcsán szintén érdemes ellenőrizni a bevallás adatainak helyességét.
Fontos észben tartani, hogy sokak elképzelésével szemben a NAV sem mindenható, csak azokból az adatokból tud dolgozni, amelyek kapcsán valamilyen jogszabály adatszolgáltatást ír elő, és amit az adatszolgáltatásra kötelezett teljesített is.
Amiről a NAV nem tud automatikusan, de az szja-bevallásban szerepelnie kell…
A fenti adatokon felül számos olyan adat és információ létezik, amely nem jut automatikusan az adóhatóság tudomására, ezeket az adóalanyoknak kell összegyűjteni és beállítani az szja-bevallásba.
Ennek egyik esete lehet a magánszemély által év közben nem érvényesített családi adókedvezmény, amelyet a magánszemély állíthat be adóbevallásába, illetve a tényleges jövedelmi adatok alapján dönthetnek a szülők a kedvezmény egymás közti megosztási arányáról. Előfordulhat olyan eset is, amikor a munkáltató év közben téves összegben érvényesíti a kedvezményt, illetve olyan is, amikor noha az adóelőleg számítása helyesen történt, viszont adatszolgáltatási hiba miatt a NAV ettől eltérő összegű szja-t állít be a bevallási tervezetbe. Mindezek kapcsán a bevallásban meg lehet tenni a szükséges korrekciót.
Másik sokakat érintő adókedvezmény-kategória, melyről sokszor még a közvetlenül érintettek sem tudnak, a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségek kapcsán járó szja-kedvezmény, amelyet szintén az adóbevallásban lehet érvényesíteni, és a NAV alapvetően nem rendelkezik az ehhez szükséges információkkal. A kedvezményre jogosultak az szja-alapjukat csökkenthetik az év első napján érvényes minimálbér 5 százalékának és a jogosultsági hónapoknak szorzataként kalkulált összeggel. A kedvezmény érvényesítéséhez orvosi igazolás vagy határozat szükséges.
További gyakran előforduló adókötelezettség, amely a magánszemélyek jelentős részére ró plusz feladatot, az ingatlanértékesítésből és -bérbeadásból származó jövedelmek bevallása, amellyel kapcsolatban a NAV szintén nem rendelkezik információval, kivéve az olyan speciális eseteket, amikor valaki kifizetőnek (adatszolgáltatásra és adóelőleg-levonásra kötelezett adóalanynak) adja bérbe az ingatlanát.
A külföldről származó jövedelmek egy egészen speciális kategóriát képeznek a személyi jövedelemadózás területén belül. E jövedelmek esetében eltérőek lehetnek az adózási szabályok attól függően is, hogy az adott jövedelem melyik országból származik. Egyes külföldi jövedelmek kapcsán csak tájékoztató adatot kell szerepeltetni a bevallásban, míg például a külföldi befektetésekből (pénzügyi befektetések hozamai, kamat, osztalék stb.) származó jövedelmek után jellemzően adót is kell fizetni a magyar adóügyi illetőséggel rendelkező magánszemélyeknek. Tekintettel arra, hogy a külföldi befektetésekből származó jövedelmek kapcsán felmerülő adókötelezettség kalkulációja komoly szakmai felkészültséget igényel, mindenkinek javasoljuk, hogy ilyen jövedelmek adókötelezettségének meghatározása kapcsán vegye igénybe gyakorlott szakember segítségét.
Végül, de nem utolsó sorban ne feledkezzünk meg az adó 1+1 százalékának felajánlásáról sem! Aki meg sem nézi a bevallástervezetét, az szinte biztosan nem fogja felajánlani az adója 1 százalékát sem, pedig ez az egyeseknek jelentéktelennek tűnő összeg nagy segítség lehet a civil szervezetek és egyházak számára közérdekű és közhasznú tevékenységük ellátásához. Sajnos a tavalyi statisztikák alátámasztják az előzetes félelmeket, és azt mutatják, hogy jelentősen – a korábbi évekhez képest mintegy 12 százalékkal – csökkent az szja 1+1 százalék-felajánlások összege.
Az idei szja-bevallási határidő pontos határideje május 22., így a tervezetek ellenőrzésére is eddig van lehetőség. A bevallási tervezet átnézése és javítása hiányában a NAV által készített tervezetek elfogadott bevallássá válnak, a későbbiekben csak önellenőrzéssel lehet ezeket módosítani.
