conTEXT konferencia a szöveg-analitikáról
5 perc olvasás
2015. november 17-én a Budapest Music Centerben zajlott a szöveganalitika témakörét felölelő konferencia a Clementine Consulting gondozásában.
2015. november 17-én a Budapest Music Centerben zajlott a szöveganalitika témakörét felölelő konferencia a Clementine Consulting gondozásában.
A vállalatok által tárolt információ egy-ötöde áll csak rendelkezésre rendezett, strukturált formában, a fennmaradó 80% pedig szöveg, hang, kép vagy videó formájában. Magyarországon kevéssé használják ki a vonatkozó adatokban rejlő lehetőségeket. A magyar nyelvű szöveganalitika üzleti alkalmazásainak széles körben való megismertetésére vállalkozott a conTEXT konferencia. Az előadások kifejezetten a magyar nyelvű szöveganalitikáról, annak üzleti alkalmazási területeiről, hazai példáiról szóltak.
Körmendy György, a Clementine Consulting ügyvezetője a szöveganalitika irányzatairól szólva elmondta, a szöveganalitikában az elmúlt év során gyors változások zajlottak, sok az újdonság.
Egyre összetettebb rendszerek bukkannak fel „fekete dobozként", amelyek kész megoldás gyanánt funkcionálnak.
A korábbi részmegoldásokat egyetlen, kiterjedt rendszerbe illesztik. Pl. az IBM Blue Mix felhőszolgáltatást biztosító megoldás-csomagja is sok kisebb rész-megoldást tartalmaz.
https://en.wikipedia.org/wiki/Bluemix
http://www.ibm.com/cloud-computing/bluemix
A fő szállítók közül az Apple megkerülhetetlen, az egyik leginnovatívabb piaci szereplő, aki a legtöbb nyereséget éri el a szöveganalitika révén.
A Google nagyon sok innovációval, rengeteg dolgot fejleszt. Alapvető szolgáltatásaikat ebben az évben átszervezték és további növekedést terveznek.
Az IBM a legrégebbi szereplő, sok mindent átélt, most meglehetős válságban van. Árbevétele csökken, átszervezése folyamatban. Szívesen szabadulnának a hardvertől, és azon régi dolgaiktól, amelyek nem nagyon mennek már. Sikeres náluk a cloud és a szolgáltatások, utóbbiban egyre kiemeltebb szerepet kapnak a szöveganalitikai szolgáltatások, különös tekintettel a Watson-ra, amelyhez az IBM sok céget felvásárol.
http://www.ibm.com/smarterplanet/us/en/ibmwatson/what-is-watson.html
http://research.ibm.com/cognitive-computing/watson/index.shtml#fbid=RaF1Ipmf0uw
Az openfos mozgalom a szemantikában is nagyon meghatározó, sok open-source (nyílt forráskódú) technológia kötődik hozzá, fejlesztők milliói, új cégek tízezrei dolgoznak vele, építenek vele megoldásokat, s nem valamely nagy szállító megoldására illeszkedő fizetős szoftverként, tudatos választással. Ami nem szerepel megoldásaik között, az az üzleti modell.
Az alkalmazók nagyon sok területen szerepelnek. Kiemelhető a biztonság-ipar, a kormányzat és a távközlési szolgáltatók, valamint az akadémiai szektor részterülete. A biztonság-ipar szolgáltatói az ikertornyok lerombolása óta elmúlt 14 évben óriási információ tömeget gyűjtöttek be. Az eszköztár is nagy fejlődésen ment keresztül, a hiányosságok már az elkövetés idején is inkább rendszer-szinten mutatkoztak.
Minden szolgáltató küzd informatikai rendszerének naprakészen tartásával. A területen újonnan jelentkezők előnye, hogy örökölt felállással nem kell bajlódniuk.
A szakterületen munkálkodók korábban úgy gondolták, az ügyfél-elemzés, az ügyfelekről szóló adatgyűjtés eredményeinek a gyakorlatba való valamilyen visszaültetése elegendő a célok eléréséhez. Ez ma annyiban változott, hogy a technológia az ügyféllel való kommunikációra fog összpontosítani. Az ügyfél-kommunikációs csatornák egyfajta elgépiesedése várható. Ennek megfelelő működéséhez rengeteg nyelvi technológia, ezen belül szöveg-analitika szükséges.
Az alkalmazások közé tartozik a keresés, a gépi fordítás, a web és a sentiment elemzése, különös jelentőségűek az automaták, mint pl. a Google automatikus társítású útvonal-válaszai.
Az elmúlt évek jellemzője tehát, hogy sok kis applikáció-megoldás alakult, ezek most lassan kezdenek hólabda-szerűen összeállni. Ez a mai technológiák egyik jellegzetessége. Nagy, giga-cégek vannak kialakulóban, amelyek komplex rendszereket kezdenek kínálni, amelyek gyakorlatilag fekete dobozként működnek, s akár orvosi diagnózist is produkálnak. Ugyanakkor egy másik vonulat az interakciót is forszírozza, hogy írásban, vagy akár szóban interaktív kommunikációt folytathassunk az eszközzel. Azaz, saját emberi nyelvünkön kommunikáljon, ne gépi áttételeken keresztül.
Szvetelszky Zsuzsanna, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa a pletyka témakörét tudományos megközelítésben taglalta „A pletyka – szöveg vagy utalás?" című előadásában.
2015. második felében először fordult elő, hogy az European Council magyar társadalomkutató csoportot részesít ösztöndíj-támogatásban, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjában működő, Takács Károly által vezetett Lendület csoport révén. A kutatómunka a pletyka elemzésével foglalkozik.
http://mta.hu/lendulet/?node_id=26327
További előadások szóltak
az OTP üzleti intelligencia rendszereiről,
a Clementine Consulting szöveganalitikai kínálatáról,
a Robert Bosch Elektronika alkalmazási példáiról,
a német és a magyar komment-kultúra egybevetéséről,
a számítógépes nyelvészetről,
a média beszédtechnikai vonatkozásairól.
Harmat Lajos
