diophantosz.jpgDiofantosz

  Szomszédomba új házaspár költözött. Veszekednek, üvöltöznek, bömböltetik a rádiót, televíziót, csapkodják az ajtót, ablakokat. Egyszer próbáltam az asszonnyal beszélni, de elhajtott. Az önkormányzatnál a közös képviselőhöz küldtek. Aki a vállát vonogatta.

   A Földhivatalban hosszú sor áll előttem. Bejelentkeztem a szakorvoshoz, fontos. Biztosan nem érek oda, még másfél óra késéssel sem. Bocsássanak meg, figyeljenek rám egy pillanatra! Nem engednének előre kérem, orvoshoz megyek, időre? A többi néma csend. (Hamlet. V/2.)

   A televíziós híradó fele autószerencsétlenség, tilos jelzés ellenére a sínekre hajtott, részegen vezetett, megkéselték, feldarabolták, elásták. Ha elítélik, akár tíz évet is kaphat. Mindig ugyanaz, nem érdekel. De nem én vagyok a műsor szerkesztője.

   Életünk tele van bosszankodással. problémákkal, megoldandó feladatokkal, megválaszolatlan kérdésekkel. De van a problémáknak egy csoportja, amit nem tudunk megoldani. Sőt, senki nem tud megoldani. Hiába fordulunk bárkihez, bárhova.

   Diofantoszi egyenletnek hívják azokat a feladatokat, amelyeknek nincs megoldásuk. Pontosabban nincs valós megoldásuk, de ez majdnem ugyanaz, ebbe ne menjünk bele. Életünk mindennapjai tele vannak diofantoszi egyenletekkel. Nem tudjuk megoldani. De nem azért, mert buták, vagy ügyetlenek vagyunk. Még a Magyar Tudományos Akadémia elnöke sem, pedig világhírű matematikus. Nincs megoldásuk. Bele kell nyugodnunk, üzeni Diofantosz.

   Persze ha már itt vagyunk, néhány szót Diofantoszról (Kr. u. 200-284), az ókori görög matematika utolsó nagy képviselőjéről. Tréfás ember lehetett. Sírfeliratát előre megtervezte. „Az istenek kegyelméből élete egyhatodát gyermekként töltötte. Eltelt életének még egytizenketted része, és kiserkent szakálla. További hetedrész múltán esküvői gyertyái égtek. Öt évvel a lakodalom után fia született, de ó, jaj! A későn született, gyenge gyermeket elragadta a kegyetlen sors, alighogy apja életének felét leélte. Gyászoló apja a számelméletben keresett vigaszt, ám négy év múlva az ő élete is véget ért.” (Ne törjük a fejünket, Diofantosz 84 éves korában halt meg, míg fia 42 évesen.)

   Még sok mást is felfedezett, ezeket máig használja a tudomány. Ő volt az első, aki az ismeretlen mennyiséget szimbólummal (x) jelölte. Ugyancsak ő volt az első, aki az „egyenlő” kifejezés helyett jelölést (=) használt, ezzel megtette az első lépést a szóbeli feladványoktól az algebra felé. Fő műve, az „Aritmetika” tizenhárom könyvéből napjainkra tíz maradt fent.

 Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük