Mindig is csodáltam a páros ujjú patások családjába tartozó, tülkös kérődzőket. Nagy kedvencem, a Feszty-körképnek az a mozzanata, amikor egy honfoglaló matróna az új hazába érkezve hajtja az ökrösfogatát,

    Annyira lenyűgözött a jelenet, hogy egy nyáron elzarándokolnom a Vereckei hágóhoz, hogy megnézzem  vajon egyáltalán sikerülhetett-e őseinknek így átkelni a Kárpátokon. Vallom a személyesen  látottak alapján – igen.

Másik nagy élményem  amerikai látogatásom a Yellowstone parkban. Körbe autózva a „nagy nyolcast” többször találkoztunk a mi szarvasmarháink távoli rokonaival a bölényekkel. Egyszer még az egyik gyalogátkelőhelynél is előnyt kellett adnunk méltóságának.

   De felrémlik gyermekkorom emléke, amikor apámmal Budapest közeli tanyájára kijárva, sokszor kapaszkodtam fel a szomszéd ökrös fogatára, elkísérve egy-egy mezőgazdasági művelet elvégzésére.

Talán így már jobban érthető, hogy keresem a lehetőséget ezzel a nagyon is ősállattal való találkozást. Jó helyszín erre, a Keszthely közeli Zalakomár közelében lévő hazai egyik legnagyobb  bivalyrezervátum.

   Kihasználva a pünkösdi szabadabbá vált mozgást, csöpörgős időben érkeztünk meg a főúttól nem messze lévő, a lefordulásnál jól jelzett több száz hektáros területre. Örömmel tapasztaltuk, hogy a rossz idő ellenére sokan választották velünk együtt a sétát az állatok közé.

   Megtudtuk, hogy a valamikor teljesen kipusztulásra ítélt hazai bivaly állomány legjobb génállománya található itt, a több mint kétszáz példánynak köszönhetően. Nincs gond a szaporulattal sem. Kilencvennégy az idei borjuk száma, amelyek közül némelyik ragaszkodással csüngött anyja – tőgyén.

Az állományszabályozásnak köszönhetően kevés a bika. Azok is jól elkülönítve várják örökítő képességük gyakorlását (hű, ezt szépen fogalmaztam!).

   Érdekes, de a jól elkerített helyek egyikén egy albínót is felfedeztünk. Gondolom, azt azért nem akarják tovább szaporítani.

A túlszaporulat elkerülése végett, az állomány egy részét időről – időre feldolgozás végett értékesítik, finom húskészítmények is készülnek az ínyencek számára. Mi beértük a látásukkal is.

Amit sajnálunk, vélhetően a rossz idő miatt, egyetlen ürgét sem sikerült felfedeznünk, pedig állítólag azok is vannak errefelé, szép számmal.

(A rezervátumban és a Yellowstone-ban készült képek a szerző felvételei)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük