Bár idén – a járvány miatt – tűzijáték nem volt, sokak számára mégis egészen bizonyosan emlékezetes marad augusztus 20. Budapesten, az Erkel Színházban különleges bemutatón tapsolhatott a közönség. Az új magyar musical címe egyetlen, de annál beszédesebb szó: Puskás! Az pedig külön érdekessége a darabnak, hogy a szerzők, a rendező és az Aranycsapat tagjait játszó művészek is mind fiatalok.

Elcsépelt közhelynek számít, hogy két magyar szót szinte az egész világon ismernek, tudnak magyarul. Az egyik a gulyás, a másik Puskás! A szegény, sváb családba 1927. április 1-én, Kispesten született Purczeld Ferencnek már az édesapja is labdarúgó, a Kispest FC játékosa, később a Budapesti Honvéd edzője volt. A család 1937-ben magyarosította a nevét Purczeldről Puskásra. A gyerekről már korán kiderült, hogy tehetségesen kezeli a labdát. Legjobb barátja a szomszédban lakó, nála másfél évvel idősebb későbbi csapattársa, Bozsik József volt, akit 12 évesen felvettek a Kispest kölyökcsapatába. Feri addig könyörgött, míg a klub intézője – meglátva benne a tehetséget – hamis igazolással, Kovács Miklós néven bevette őt is a csapatba. A nézők az első felvonás kezdő jelenetében tanúi lehetnek ennek a történetnek, ahonnan elindul a világhírhez vezető, de drámai időszakokat sem nélkülöző karrier.

A bemutatót eredetileg a Hősök terére tervezték – árulta el Szente Vajk rendező – de az Erkel Színház színpadán is lebilincselő, látványos marad. Az előadás grandiózusságának mindössze egy oka van: Puskás Ferenc életének nagysága. Ehhez próbálnak méltóak lenni, úgy ünnepelni ezt a 75. évfordulót, ahogyan azt ő megérdemli. Idén augusztus 20-án van ugyanis az évfordulója annak, hogy először öltötte magára a válogatott címeres mezét, ehhez igazították a bemutató idejét. Meg is jelenik a perc a darabban, mint ahogy a 6:3, az 56-os forradalom, az elvesztett világbajnokság és az 1960-as BEK győzelem is, már a Real Madrid kék-fehér színeiben. Ám a két időpont között történtekről ma már igen keveset tudunk. Egészen bizonyos, hogy mindazon – egyre kevesebbeknek – akik még emlékeznek arra a korra, meglepetés lesz a színpadon életre kelő néhány epizód.

A színdarab valós eseményeken nyugszik, és azokon át mutatja be a kort, amelyben játszódik. A musical szereplői egykor létező emberek, minden, amit a színpadon tesznek, a valóságban is úgy történt. Az őket megszemélyesítő művészek nem operaénekesek, bár döntő többségüknek szoros kapcsolata van a zenés színpad valamilyen műfajához. A címszereplő Veréb Tamás a Budapesti Operettszínház tagja, de a könnyűzenei életben is ismert előadó. Szerepéről szólva elmondta: Puskást eljátszani óriási ajándék számára. Hosszasan készült rá, filmeket nézett, könyveket olvasott róla, igyekezett a sztár mögött az embert megismerni. Úgy gondolja, Puskás szeretettel, tisztelettel bánt mindenkivel, előre köszönt a portásnak is, a „csapat” volt számára a legfontosabb. Ebben a darabban egy drámát is el kell játszani, milyen volt elhagyni az országot, átélni, hogy abból az óriási magasságból, ahová eljutott, egyszer csak a családjával együtt a földön találja magát.

A gyerekekkel kezdődő, látványos nyitókép után Juhász Levente sodró lendületű zenéje, a jó dalszövegek hallatán nem kell különösebb tehetség annak megjóslására, hogy a darabnak komoly sikere lesz. A „Magyarország a góljaink szárnyán…” kezdetű dalt, mellyel a színpadi „Aranycsapat” Helsinkire, az 1952-es olimpiára készül, és ott bajnokságot nyer, nemsokára talán még a stadionokban is énekelni fogják. Az előadás nem szűkölködik roppant hatásos jelenetekben, olyannyira, hogy bizonyára többen is lennének, akik kötelezően írnák elő a mindenkori magyar válogatott tagjainak a musical többszöri megtekintését! Az első felvonás a csodálatos 6 : 3-mal ér véget, pontosabban nem ér véget, mert a szünetben részleteket vetítenek az eredeti filmfelvételből, Szepesi György felejthetetlen, helyszíni közvetítésével. A  második felvonás az 1954-es Világbajnokság máig vitatott elvesztésének történetével kezdődik. A darab nem vállalkozik – nem is vállalkozhat – arra, hogy a miértekre választ ad, azt viszont emlékezetünkbe idézi, hogy utána három napig valóban zavargások voltak Budapesten, amit csak nehezen sikerült elfojtani.

A szövegíró, Galambos Attila munkájában az Aranycsapat tagjai közül Puskás mellett főleg Bozsik és Czibor figurája kap a musical történetét mozgásban tartó feladatot. Czibor szerepét a fiktív karakterrel, Vörös elvtárssal való drámai ütközése teszi hangsúlyossá. A szerző erről így nyilatkozott: „Amikor történelmi darab születik, a legizgalmasabb feladat megtalálni a tény és a fikció kényes egyensúlyát. A Puskás musical írása közben szinte végig a valóságra támaszkodtunk. A darabban még a fantázia szülte események is megtörténhettek volna, a kitalált személyek is feltűnő hasonlóságot mutatnak valós alakokkal.” A musical egészen 1960-ig követi Puskás életének alakulását, ekkor van ismét a csúcson. A Real Madrid színeiben, a német Eintracht Frankfurt ellen Glasgowban játszott Bajnokcsapatok Európa Kupája találkozón négy góllal segítette győzelemre az őt új hazájában befogadó csapatot.  Puskás a négy góljával rekordot állított fel, máig nem szerzett senki ennyi gólt egy BEK döntőn belül. 

A felvonás és a musical a magyar futballtörténelem mindezidáig utolérhetetlen csúcspontjának, az Aranycsapat-tagok élettörténetének rövid bemutatásával végződik. Ekkor valóban csillagok álltak együtt a pályán. Bozsik volt köztük az első magyar – tudjuk meg – aki elérte a századik válogatottságot, de sajnos többük élete is túl fiatalon fejeződött be. A finálé zárómondata: „Te is mutathatsz példát…” bizonyára sok nézőben emlékezetes marad.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük