Felülvizsgálatra szorulnak a PPP-s sportlétesítmények is

Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiemelt állami szerződéseket és támogatásokat vizsgáló államtitkára a PPP konstrukcióban épült kiskunfélegyházi sportcsarnokban találkozott a város vezetőivel és Kapus Krisztiánnal, a térség országgyűlési képviselőjével, polgármester-jelölttel. A megbeszélés résztvevői a település egyébként is nehéz pénzügyi helyzetét súlyosbító beruházás okozta terhek enyhítésének lehetőségeit keresték. A magán- és közszféra együttműködésében az elmúlt hat évben megvalósult sportlétesítmény-fejlesztések az államtitkár értékelése szerint többnyire átgondolatlanok voltak és nem vették figyelembe az önkormányzatok pénzügyi teljesítőképességét.

Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiemelt állami szerződéseket és támogatásokat vizsgáló államtitkára a PPP konstrukcióban épült kiskunfélegyházi sportcsarnokban találkozott a város vezetőivel és Kapus Krisztiánnal, a térség országgyűlési képviselőjével, polgármester-jelölttel. A megbeszélés résztvevői a település egyébként is nehéz pénzügyi helyzetét súlyosbító beruházás okozta terhek enyhítésének lehetőségeit keresték. A magán- és közszféra együttműködésében az elmúlt hat évben megvalósult sportlétesítmény-fejlesztések az államtitkár értékelése szerint többnyire átgondolatlanok voltak és nem vették figyelembe az önkormányzatok pénzügyi teljesítőképességét.

A Sport XXI. Létesítményfejlesztési Program elindításáról 2004 júniusában döntött az akkori kormány. Az eredeti tervek szerint a Program keretében 145 tornaterem, 66 tanuszoda és 10 megyei sportcsarnok épülhetett volna. Központi támogatást e beruházásokhoz csak PPP-s megvalósítás esetén adott a költségvetés. A választott finanszírozási konstrukciót sem a viszonylag kis projektméret, sem a rövid (jellemzően 15 éves) futamidő nem indokolta megfelelően. Az önkormányzatok a forrásszerzés érdekében vállalták a számukra gazdaságtalan megoldást, pedig egy részük már a pályázat idején is működési forráshiányos volt. A projektgazda helyhatóságok mintegy kétharmada az ÁSZ korábbi jelentése szerint e beruházások miatt került számottevően behatárolt pénzügyi helyzetbe.

A fejlesztések szakmai ellenőrzése elmaradt, a megvalósítás minőségét, a gazdaságos üzemeltetés lehetőségét nem vizsgálták. Így épülhetett pl. olyan tanuszoda, amelynek medencéje mélységében nem felel meg a vonatkozó előírásoknak. Végül a tervezetthez képest jóval kevesebb, összesen 34 létesítmény valósult meg: 17 tanuszoda, 16 tornaterem és a kiskunfélegyházi multifunkcionális sportcsarnok. Ezek döntő többsége üzemeltetési gondokkal küzd, jónéhány alacsony kihasználtsággal működik.

Összességében megállapítható, hogy a PPP típusú sportberuházások tömeges elindításakor nem vették figyelembe a gazdaságosság és a hatékonyság követelményeit. A meghirdetett közbeszerzési eljárásokban nem alakult ki valódi versenyhelyzet. A fejlesztések többsége átgondolatlan volt, és nincs összhangban az önkormányzatok pénzügyi teljesítőképességével.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyedileg vizsgálja, szigorúan ellenőrzi e beruházásokat és az üzemeltetéshez kapcsolódó számlák kifizetésének jogosságát. A tárca illetékes államtitkársága jogi és pénzügyi tanácsadás keretében a projektek minden résztvevőjével felvette a kapcsolatot. Az önkormányzatokkal közösen keresi a megoldási lehetőségeket a szolgáltatási díjakat fedező forrás előteremtésére, a létesítmények hatékony üzemeltetésére, kihasználtságuk növelésére, de minden esetben javasolja az előnytelen szerződések újratárgyalását is.