2024.április.20. szombat.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Gerhard Schröder Magyarországon

8 perc olvasás
 <span class="inline left"><a href="/node/857"><img class="image thumbnail" src="/files/images/schroder.thumbnail.jpg" border="0" alt="Gerhard Schroder volt német kancellár" title="Gerhard Schroder volt német kancellár" width="83" height="100" /></a><span style="width: 81px" class="caption"><strong>Gerhard Schroder volt német kancellár</strong></span></span> <p>Németország volt kancellárja 2007.április 18-án hazánkba látogatott és a CEBC által szervezett Üzleti Fórum keretében elõadást tartott ?Leadership and Geopolitics" címmel.   Gerhard Schröder, aki 1998-2005 között volt Európa legnagyobb gazdaságának vezetõje, most megosztotta tapasztalatait a budapesti Corinthia Aquincum Hotelben összegyûlt magyarországi üzletemberekkel.  Az elõadást megelõzõen a kancellár VIP fogadás keretében 50 üzletembert fogadott. </p><p>

 gerhard schroder volt német kancellárGerhard Schroder volt német kancellár

Németország volt kancellárja 2007.április 18-án hazánkba látogatott és a CEBC által szervezett Üzleti Fórum keretében elõadást tartott ?Leadership and Geopolitics" címmel.   Gerhard Schröder, aki 1998-2005 között volt Európa legnagyobb gazdaságának vezetõje, most megosztotta tapasztalatait a budapesti Corinthia Aquincum Hotelben összegyûlt magyarországi üzletemberekkel.  Az elõadást megelõzõen a kancellár VIP fogadás keretében 50 üzletembert fogadott.

 gerhard schroder volt német kancellárGerhard Schroder volt német kancellár

Németország volt kancellárja 2007.április 18-án hazánkba látogatott és a CEBC által szervezett Üzleti Fórum keretében elõadást tartott ?Leadership and Geopolitics" címmel.   Gerhard Schröder, aki 1998-2005 között volt Európa legnagyobb gazdaságának vezetõje, most megosztotta tapasztalatait a budapesti Corinthia Aquincum Hotelben összegyûlt magyarországi üzletemberekkel.  Az elõadást megelõzõen a kancellár VIP fogadás keretében 50 üzletembert fogadott.

A konferencia házigazdája, Klaus G. Hammer, az E-ON Földgáz Zrt. Igazgatóságának Elnöke bevezetõjében példaértékûnek nevezte Magyarország és Németország kapcsolatait.  Magyarországon a külföldiek közül a német cégek fektetnek be a legtöbbet, sok német munkatárs ide is költözik,  jól érzik magukat ebben a vendégfogadó országban. Kellemes itt az élet, mondta, kivéve a magyar nyelv tanulásának nehézségeit…

Az E-ON-ról szólva a cégvezetõ elmondta; 100%-ban német tulajdonú, Európában vezetõ szerepet játszó energia-ipari cég.  Magyarországon 1996 óta van jelen, földgáz forgalma 2,4 milliárd euró értékû, Magyarországon 55 ezer fõt foglalkoztat.  A következõ három év során a cég hazánkban 300 millió euro értékben fog beruházni, legnagyobb projektje a Gönyüi Földgáz Erõmû.A cég nagy súlyt helyez a partnerkapcsolatok fejlesztésére, hosszú-távú programjaiban fontos szerepet kap a Gazprom-mal való együttmûködés, a közös létesítmények ügye.

A volt kancellár beszédét felvezetendõ, Hammer úr emlékeztetett, Gerhard Schröder  8 éven át volt Alsó-Szászország miniszterelnöke, majd 1995-ig töltötte be a kancellári posztot.  Õ indította be a német gazdasági reformot, amivel sikerült lecsökkenteni a munkanélküliséget, felfuttatni a német gazdaságot.  Jelenleg a volt kancellár az E-ON vezetésének gazdasági tanácsadója.

Gerhad Schröder bevezetõként elmondta, 1996-ban jött elõször Magyarországra tárgyalásokra, amikor az E-ON még nem is létezett, de akkori tárgyalásai nem voltak eredményesek.  Nagyon szereti ezt a várost.

A kancellár utalt rá, a magyar és a német gazdaság  között szorosak a kapcsolatok. Sok itt a kis- és középvállalat, amelyek megjelennek a piacon. Nagyon ?definiált" ez a gazdaság.

Hangsúlyozta, a németek nagyra értékelik Magyarország szerepét az egykori NDK-s menekülteket befogadásában, a határ megnyitásában.  Nagyon sok német ember gondol hálával Magyarországra, az NDK-ból mintegy 250 ezren menekültek nyugatra Magyarországon át.   Magyarország NATO és EU felvételekor ez is sokat nyomott a latban…

Magyarország a csatlakozáskor nem Európához csatlakozott, mert mindig is Európának számított kultúrájával, sajátos vonásaival együtt!

A gazdasági helyzetrõl szólva elmondta, a komoly reformokhoz sok bátorság kell, Magyarország most az út felénél tart, azt tanácsolja, ne térjen le az ország a reformok útjáról.  Fájdalmas mozzanatok vannak ebben, odahaza maga is megtapasztalta. Nagyon fontos a folyamatban, hogy amikor az emberek a bõrükön érzik a reformokkal járó változásokat, értsék, hogy mi miért történik. Ha felismerik a célt, akkor lefolytatható a reform-változtatások egésze.Fontos tapasztalatként jelölte meg a kancellár, hogy a változások eredményei idõ-késleltetéssel jelentkeznek, sokszor a reformokat hozó aktuális kormány hátrányára, de a szükséges lépéseket mindenképpen meg kell tenni.

Fontos mozzanat a folyamatokban az igazságosság is.  Európa ebben példamutatóan igyekszik viselkedni.  Európa és Oroszország között a kölcsönös partneri viszony nagy jelentõségû, nincs más út számunkra. Növelni kell a közvetlen kapcsolatok számát Oroszországgal.  Oroszország egyértelmûen Európa-orientált.  Gazdasági és kulturális kapcsolatok építésére egyaránt szükség van. Üdvözlendõ, hogy jelenleg Európa nyit a transz-atlanti kapcsolatok felé, de ez az orosz viszonylatban politikai veszélyekkel is járhat.  Németország és az EU szempontjából is fontos, hogy az elmozdulás gazdasági viszonylatokban jelentkezzen, erre felé kell terelni a vitákat.

Oroszországnak központi szerepe van a világ energia-forrásainak szétosztásában, ezt elismerve, a helyén kell kezelni és nem kell pártpolitikai megfontolások tárgyává tenni. A megbízható energia-ellátás a gazdaságpolitika alapja.  Az EU három tényezõt tekint fontosnak, a tartósságot, a megbízhatóságot és a biztonságot.

A gazdasági függetlenségrõl szólva, a kancellár véleménye szerint új egyezségre van szükség európai viszonylatban. Hosszú távon kell tekinteni a fosszilis források kiegészítésére, Németországban erre a tervek elkészültek, a jelenlegi alternatív energiaforrások 25-szörösével számolnak 2020-ig.  Mindenképpen egy hosszú folyamatról van szó, de reálisak a lehetõségek.

Ennek egyre nagyobb a jelentõsége Magyarországon is, 20 ezer ember dolgozik ezen.  A klímaváltozások lelassításában ez is esélyt jelent számunkra.  A fosszilis források nem tartanak örökké, emellett a szükségletet növeli India és Kína felfutó igénye.  Rövidesen Anglia is importõrré válik. 

A kancellár kifejezte meggyõzõdését, hogy a fosszilis energia-források kitermelését óvatosan össze kell hangolni, az árakat olyan mértéken kell tartani, hogy ne keltsenek szociális és gazdasági nehézségeket. A következõ idõkben arra lehet számítani, hogy a különbözõ forrásból származó energiák komplex rendszerével élünk együtt, ez lesz a jellemzõ.

A Kelet befolyása egyre inkább megnyilvánul ezekben a folyamatokban is, az európaiaknak fair, szabadságelvre épülõ álláspontot kell képviselniük.  Az orosz elnök folytatja a tárgyalásokat az EU-val ezekben a kérdésekben, Oroszország egyre inkább fejleszti ezen gazdasági területeit.   Magyarország energia ellátásának kis hányadát tudja fedezni saját megoldásban, ezért nagy érdeke fûzõdik ezen gondok megoldásához.  Magyarország és Európa számára nagyon fontos az orosz forrás, Dél-Európa számára akár Észak-Afrikai források is megoldást jelenthetnek.  Az EU-nak új szállítási projekteket kell kidolgoznia.

A szükségletek 15%-át Algériából és Líbiából fedezhetjük, ezek stabil szállító országok.  Norvégiából további 10% jöhet, továbbá a Közel-Keletrõl, valamint a Nord-Stream keleti leágazásból.  A többi gázszükséglet folyékony gáz szállításával oldható meg, ehhez a horvátországi PB-tárolók E-ON építése, s a hozzá adott EU támogatás ad lehetõséget.  19 millió eurót fektetnek be ezekbe a hálózatokba,  5-10 millió euró közötti beruházás kell a Nord-Stream-be, a Nord-Stream projekt nagyon fontos.

Oroszország négy évtized óta megbízható szállító partnere Európának, még a hidegháború idõszakában is az volt.

Számíthatunk rá a jövõben is.  Vannak alternatív szállítók, pl. Irán is nagyon fontos, megbízható energia-partnernek számít, de a kancellár véleménye szerint Oroszország megbízható szállításai nagyon fontosak számunkra. Az ország gazdaságilag fejlõdik, tovább kell építeni vele a politikai és gazdasági kapcsolatokat.  Az egyoldalú függõségek kiegyenlítésére a vállalatok kölcsönös kapcsolatépítésére van szükség.  Oroszországnak is érdeke ez a szállítás,  gáztermelésének 40%-át Európának szállítja.  Minél nagyobb a vállalati összefonódás, annál kisebb a kiszolgáltatottság.  Oroszországot újra és újra fel kell fedezni.  Meg kell engedni, hogy az orosz vállalatok közvetlenül hozzáférjenek a fogyasztókhoz.  Az egyenletes ellátás a politikai vezetés fontos kérdése marad ezekben az évtizedekben.

Kihívások érik világunkat az iszlám világ felõl, az iszlám kultúra megismerése nagyon fontos számunkra, a nyitott világban egymástól sokat tanulhatunk.  Prioritásként szerepel Törökország európai szerepe, amely negyven éves ígéret a törökök számára.  Törökország nagy gazdasági potenciálja, lehetõségei, a globális biztonság és a Kelettel való kapcsolat, az ország stratégiai elhelyezkedése nagyon fontossá teszi számunkra.  Az ország az energia-ellátásban is fontos szerepet játszik.  Nagyon nagy lehetõség lenne egy demokratikus Törökország, amely példaként szolgálna az iszlám világ felé.

A terrorizmus kérdését érintve, a kancellár elmondta, világosan látható, hogy ennek kezelésére az eddigi eszközök nem elegendõk, a gyökereit kell megtalálni, ami a szegénységben rejlik.  Erre kell tartós megoldást keresni, ami nagyon nagy feladat. A jó üzletek kötésénél erre is oda kell figyelni, globálisan fair gazdasági kapcsolatokat kell kiépíteni!

http://www.cebc.hu/  

Harmat Lajos

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.