Integrál BöskeHallgatom Zerkovitz dalát a YouTube-on a kitűnő Straub Dezső előadásában. Sláger a javából, még hozzá örökzöld, a felvétel 2017-ben készült. De hogy lehet ilyen faramuci matematikai címet adni egy dalnak? Az integrál szónak számos jelentése van. A dalban szereplő integrál egy matematikai módszer, amely bizonyos egyenletek megoldására használható. Tudom, volt már „Kétszer kettő néha öt” is, de az egészen más. Különben is integrált csak a felsőoktatásban tanítanak, erre kell hát kutakodni. Sokáig persze nem tart, Zerkovitz Béla műegyetemi tanulmányai alatt írta meg ilyen címen élete első dalát, amelyet bulizás közbe énekeltek el.

Az ifjú szerző néhány nappal később Baumann Károlyt, az orfeum népszerű énekesét is felkereste, aki elkérte a számot és műsorába illesztette. Az eset 1911-ben történt. A dal sikert aratott, senki sem sejtette, hogy három évvel később kitör az első világháború. Így kezdődött Zerkovitz pályafutása, ami alatt több mint ezer, a nevéhez fűződő sláger született.

Böske évfolyamtársa lehetett az építész karon, szerelembe estek, majd szakítottak. Erre utal Zerkovitz egy későbbi dala, szintén örökzöld, hiszen még 2011-ben is énekelte az ugyancsak kitűnő Benedek Miklós. „Bözsi ne sírjon, Bözsikém drága, feledjen el. Ilyen az élet, Bözsikém édes, feledni kell.” De biztos, hogy ugyanarról a Bözsiről szól? Abban az időben a leggyakoribb női nevek közé tartozott. Egy jó oknyomozónak utána kell néznie ennek is.

Zerkovitz Béla „ A legkisebbik Horváth lány” című operettjét 1927 május 21-én mutatták be. Erről így nyilatkozott a szerző egy riportban:.

Tizenhat esztendeje írtam egy dalt. „Mondják meg a legkisebbik Horváth-lánynak. Hej, de nem igaz, az, amit rólam diskurálnak” Akkor még nem gondoltam volna, hogy tizenhat évvel később ez a bizonyos Horváth Bözsi, akihez a dalt írtam, egyszer még egy operettem hősnője lesz. Amikor a dalt széltében-hosszában elkezdték énekelni annak idején az országban, sokan azt hitték, hogy népdal. Aztán amikor kiderült, hogy én írtam, nem kisebb emberek írtak róla méltatást, mint Heltai Jenő és Molnár Ferenc. Azóta engem már szívesen elkönyvelnek a pesti aszfalt muzsikusának. Vállalom ezt is! De megvallom, jólesett, hogy amikor ez a „magyarnótám” felhangzott az operettemben, a második szótól kezdve az egész nézőtér énekelte és dúdolta.

A Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönye egyik 1943. évi számában szakcikket írt egy Horváth Erzsébet nevű építészmérnök. Meg vagyok győződve arról, hogy Integrál Böskéről volt szó. Ezzel a témával kapcsolatos kutakodást befejeztem.

***

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük