Joachim Gnilka: Biblia és Korán 

Joachim Gnilka rendkívüli alapossággal megírt, tárgyilagos hangvételû és az iszlám szent könyvéhez keresztény teológusként tisztelettel közelítõ tanulmánya ebben nyújt segítséget a szakembereknek és a téma iránt érdeklõdõ olvasóknak egyaránt. (Szent István Társulat, 2007)

Joachim Gnilka: Biblia és Korán 

Joachim Gnilka rendkívüli alapossággal megírt, tárgyilagos hangvételû és az iszlám szent könyvéhez keresztény teológusként tisztelettel közelítõ tanulmánya ebben nyújt segítséget a szakembereknek és a téma iránt érdeklõdõ olvasóknak egyaránt. (Szent István Társulat, 2007)

Általános vélemény, hogy politikai, kulturális és vallási téren a XXI. század egyik legsúlyosabb problémája a világvallások közötti konfliktus lesz. Ez a félelem abból is táplálkozik, hogy Európában ma már sokmillió hívõ iszlám él, a nagyvárosokban sorra épülnek a mecsetek, s egyre több nyugati ember számára tûnik vonzónak az iszlám tanítás. Egyes elõrejelzések szerint a század végére Európában többségbe kerülnek a moszlim vallás követõi. A híres német teológus, a Stephanus-díj 2005-ös kitüntetettje, Joachim Gnilka a két szent irat, a Biblia és a Korán összevetésével mutatja be a kereszténység és az iszlám közötti hasonlóságot és különbséget.

A szerzõ rámutat: ha összehasonlítjuk Jézus és Mohamed életét, megállapíthatjuk, hogy életútjuk az általuk alapított vallások számára döntõ jelentõségû. Jézust elutasítják és keresztre feszítik. Mohamed kezdeti elutasítása után sikeres törvényhozó, államférfi és katona lesz. Ha a Bibliát és a Koránt összehasonlítjuk, akkor feltûnik, hogy mennyire közel állnak egymáshoz. A Korán sok mindent átvett az Ószövetségbõl, de leginkább Mózes öt könyvére szorítkozik. Az Újszövetség fõleg a szinoptikus tradíciókban él tovább. Az iszlám követõi a Bibliát a maguk sajátos módján értelmezik. Irányadó Mohamed személyének, megbízhatóságának és üzenetének beilleszthetõsége. A Korán ugyan átvett gondolatokat a Bibliából, de Mohamed úgy vélte: a Korán következtében a Biblia idejét múlttá és történelmi irattá vált, ezért nem szükséges, hogy a muszlimok foglalkozzanak a Bibliával.

A német teológus a Bibliát és a Koránt összekötõ vonások közül kiemeli, hogy mindkettõ kinyilatkoztatott vallás. Ez azt jelenti, hogy Isten végsõ felismerése csak azáltal vált lehetõvé, hogy Isten megnyilatkozott és szólt az emberekhez. A Biblia és a Korán is monoteista vallások: csak egy Isten van, ezért elutasítják a politeizmust, a sokistenhitet, a pogányok bálványait semmibe veszik. A Korán Istene azonos a Biblia Istenével. A Bibliához kapcsolódva a Korán szerint is Isten teremtette a világot, az eget és a földet. Istent sok jó, teremtõ tette miatt tisztelnünk kell, nyomait felfedezhetjük a teremtett világban és a teremtés miatt tiszteljük Istenként.

A két vallást ugyancsak nagyon lényeges összekötõ vonás, hogy a Koránban Jézusról mindenkor tiszteletteljes szavakkal, sohasem rosszallóan emlékeznek meg, mint olyan személyrõl, akit a Szentlélek erõsített meg, s akinek Isten megtanította az Írást, a bölcsességet, a törvényt és az evangéliumot. Jézus anyjáról, Máriáról is tisztelettel szólnak, mint aki szûzként szülte Jézust, Mária szüzességét nem vonják kétségbe.

A Biblia és a Korán egyaránt Ábrahám-vallás, mindkettõ Ábrahámra hivatkozik, sõt, ez a szempont a Koránban erõsebb hangsúllyal szerepel, mivel az iszlámot Ábrahám vallásának is nevezik. A Korán példaképe Ábrahám, mivel õ tért meg a monoteizmusra. A zsidó nép számára Ábrahám az õsapa.

Az Újszövetség Bibliájával való megegyezésben a Korán várakozással tekint a végítélet napja elé, amikor a halottak feltámadnak. Vallja, hogy ez a nap közel van. Ez a várakozás meghatározza a kereszténység és az iszlám kezdetét is. Az ítélet napján könyveket nyitnak majd ki. Az órát csak Isten ismeri. A vég elõtti utolsó idõ a gonoszság csúcspontjának korszaka lesz.

A Bibliát és a Koránt elválasztó elemek közül Joachim Gnilka többek között kiemeli: Isten kinyilatkoztatásának csúcspontja keresztény értelmezés szerint Jézus Krisztus. Ennek megértése és elfogadása azonban a kinyilatkoztatás értelmezésén alapszik, amely alapvetõen eltér a Korán értelmezésétõl. A Korán szerint Isten a Könyvben nyilatkozik meg. Az iszlám könyv-vallás. Mohamed vízióiban betekintett az égi könyvbe, az Õs-Koránba, amelyben az isteni igazságok örökérvényûen le vannak írva. Ez az örökérvényûség a Koránra is vonatkozik. Isten maga nem lép ki transzcendenciájából. A kereszténység (és a Biblia) számára Isten kinyilatkoztatása a történelemben nyilvánul meg. Isten részt vesz az emberek életében és a történelem folyamatában. Jézus Krisztus által közülünk valóvá lesz, magára veszi a szenvedést és a halált, hogy feltámadása által leküzdje az ember halálra rendelt sorsát.

A Koránnal ellentétben, a kereszténység nem könyv-vallás. Ezenkívül a Korán teljesen félreértõ módon ítéli meg a kereszténységnek a Szentháromságba vetett hitét. Úgy képzelik, hogy Isten, Jézus és Mária három egymás mellett létezõ isten, akik Istenné egyesülnek. Ez azonban politeizmus lenne. Mohamed hite szerint a Szentlélek angyal. A keresztény hit számára azonban a Szentháromságban való hit Isten egyedülállóságának, teremtõ és megváltó szeretetének kifejezése, amellyel a Fiúban és a Szentlélekben leszáll az emberekhez.

A keresztény hit szerint Jézus több mint próféta, õ a Fiú, az ?Elsõszülött", aki minket Istenhez vezetni és Isten gyermekeivé emelni akar. Ezt a hitet a Korán éles szavakkal elítéli, sõt megbocsáthatatlan bûnnek tartja. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a Korán itt nem Jézust támadja – hangsúlyozva, hogy Jézus erre nem tartott igényt, sõt elutasította -, hanem az Írás embereit, akik szerint Jézus Isten Fia. A Korán ezt nem fogadja el.

A Korán a keresztény megváltás gondolatával sem ért egyet, és vallja, hogy az ember saját magát vallja meg azáltal, hogy megtartja Isten parancsait. Az iszlám törvény-vallás, szemben a kereszténységgel, amely megváltás-vallás. A Korán szerint csak a predesztináltak érik el az örök célt, azok, akiket Isten erre kijelölt. Nekik Iblisz, a kísértõ, az ördög sem árthat, csak az eleve nem kiválasztottaknak, az eleve elvetemülteknek. A keresztény hit értelmében is Isten saját szabad kegyelme szerint váltja meg az embereket, de azt akarja, hogy minden ember legyen megváltva. A megváltó – kereszthalála és halottaiból való feltámadása által – Jézus Krisztus. A Korán mindkét gondolatot elutasítja, de csak röviden foglalkozik ezzel. A kereszthalált tévedésnek minõsíti, és vallja, hogy Jézus feltámadása az utolsó napon, az összes halott feltámadása napján következik be.

Joachim Gnilka figyelmeztet: Jézus Krisztusban való hitünk, amely a keresztény vallást meghatározza, az a válaszvonal, ahol az utak eltérnek egymástól: ?Jézusban, a Messiásban, Isten Fiában való hitünk. Isten Fiaként való elismerése és a benne való hit teljesen megegyezik Isten kinyilatkoztatásával, amirõl az Újszövetség tanúskodik és ami megfelel Jézus küldötti tekintélyének, aki Istent atyjaként nyilatkoztatta ki, és Abbaként imádkozott hozzá. Mohamed nem volt hajlandó ezt az általa megismert hitet elfogadni." Ugyanakkor a szerzõ figyelmeztet: ?Muszlimokkal folytatott beszélgetéseink alkalmával nem ezt kellene elõtérbe állítanunk, hanem gondoljunk arra, hogy a Korán Jézust nagyra értékeli, prófétaként tiszteli és anyját is becsüli."

A tudós szerzõ szerint a Bibliában és a Koránban két szempont létezik, amelyek közelebb hoznak egymáshoz: az egyik az Ábrahámra való hivatkozás, a másik pedig az Istenbe, a Teremtõbe vetett hitünk, aminek következményeként ennek az Istennek teremtményeiként ismerjük fel magunkat. Számos dicsõítõ énekben ünnepeljük a Bibliában és a Koránban is a Teremtõt. ?Ez olyan akkord, amely felszáll az égbe. Az a felismerés, hogy teremtmények vagyunk, megköveteli, hogy együtt vállaljuk a teremtésért való felelõsséget" – írja Joachim Gnilka, hangsúlyozva: ?Itt és más területeken is megvan a lehetõség és – a mai idõkben az emberiséget fenyegetõ veszélyeket látva – szükséges is, hogy együttmûködjünk az emberiség szolgálatában a békéért és az igazságért. Ennek elõfeltétele pedig az, hogy jobban megismerjük egymást."

Joachim Gnilka rendkívüli alapossággal megírt, tárgyilagos hangvételû és az iszlám szent könyvéhez keresztény teológusként tisztelettel közelítõ tanulmánya ebben nyújt segítséget a szakembereknek és a téma iránt érdeklõdõ olvasóknak egyaránt. (Szent István Társulat, 2007)

Magyar Kurír

E-könyvesboltok:

http://konyvlelo.hu/index.php?id=termekek&art_id=107880&search_co=&PHPSESSID=29287b19733fe4a31d44df0f972e9258

 Joachim Gnilka: Biblia és Korán

Szerzõ: Joachim Gnilka   

Kiadó: Szent István Társulat 

Kiadás éve: 2007 

Oldalszám: 219 

ISBN: 9789633619162 

Régi ISBN: 9633619165 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük