Lukas zászló1956 végétõl 1961 nyaráig zajlott a Kádár-rendszer megtorlásának azon szakasza, amikor a forradalomban és szabadságharcban való részvétel miatt Magyarországon tömegével hoztak halálos ítéleteket és hajtották végre azokat. Az elsõ hónapokban gyakoriak voltak olyan halálesetek, melyek az embertelen bánásmód miatt, a ?vizsgálatok" közben következtek be. 1957-tõl már bírósági eljárások keretében születtek tömegével a halálos ítéletek.

 Lukas zászló1956 végétõl 1961 nyaráig zajlott a Kádár-rendszer megtorlásának azon szakasza, amikor a forradalomban és szabadságharcban való részvétel miatt Magyarországon tömegével hoztak halálos ítéleteket és hajtották végre azokat. Az elsõ hónapokban gyakoriak voltak olyan halálesetek, melyek az embertelen bánásmód miatt, a ?vizsgálatok" közben következtek be. 1957-tõl már bírósági eljárások keretében születtek tömegével a halálos ítéletek.

1958. június 16-a a megtorlások gyászos mélypontja. Nagy Imre és mártírtársai kivégzése az egész világ számára azt üzente, hogy a diktatúra nem ismer határokat a bosszúban: akárcsak 1849-ben, a törvényes miniszterelnököt is ki merik végezni.

A kivégzés elsõdleges célja az ország teljes lakosságának megfélemlítése volt, az üzenete pedig az, hogy senki sem érezheti magát biztonságban, bárkit bûnösnek találhat a hatalom, bárkinek elveheti az életét.

A megtorlás 228 hõst ért utol. Áldozatvállalásuk az egész magyar nemzet mártírjává tette õket. A hatalom féktelen dühét mi sem jellemzi jobban, minthogy ez a szám majdnem kétszerese a Haynau által 1849-ben elrendelt kivégzéseknek.

A magyar társadalom szinte minden csoportjából és rétegébõl kerültek ki a vértanúk. A munkások és földmûvesek nagy száma mellett tanárok, katonatisztek, sorkatonák, rendõrök, egyetemisták, középiskolások, mérnökök, könyvelõk, újságírók, színházi rendezõ, filmes, dramaturg, miniszter és miniszterelnök is található a kivégzettek között. A mártírok és a mártír miniszterelnök sorsa összefonódott az áldozatvállalásban, életük feláldozásában. Sokfélék voltak, sokféleképpen gondolkodtak, de mindannyian feláldozták azt, ami minden embernek a legdrágább: az életüket. Halálukban nemzeti egységet teremtettek, a szabadság utáni vágy nemzeti egységét.

1989. június 16-án a magyar nemzet újratemette Nagy Imrét és mártírtársait. Azóta ezen a napon emlékezünk minden 1956 után kivégzett magyar vértanúra. A mártírok halála a magyar szabadság és demokrácia mélypontja volt, ezzel szemben újratemetésük, a végsõ tisztesség napja a szabadságért és demokráciáért zajló rendszerváltozás csúcspontja lett. Életük, haláluk, de még végtisztességük napja is bizonysága annak, hogy nem hiábavaló az áldozatvállalás, ha a szabadságról, a demokráciáról van szó.

1956

Ötvenhatos Vértanúk Emléknapja központi események

2007. június 15. – június 16.

49 évvel ezelõtt, 1958. június 16-án az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követõ megtorlás mélypontjaként kivégezték Magyarország törvényes miniszterelnökét, Nagy Imrét és két mártírtársát, Maléter Pált és Gimes Miklóst. Nagy Imre miniszterelnök kivégzése elõtti és utáni esztendõkben 228 honfitársunk vált a megtorlás áldozatává, ötvenhatos vértanúvá. 1989. június 16-án a magyar nemzet újratemette Nagy Imrét és mártírtársait. Azóta ezen a napon emlékezünk minden 1956 után kivégzett magyar vértanúra.

A magyar kormány kezdeményezésére az idén két napon, 2007. június 15-én és 16-án emlékezünk az ötvenhatos vértanúkra. Azokra a fiatalokra és idõsebbekre, akiknek bátorsága példaértékû a mai generációk számára is.

Országos akciót kezdeményezünk annak érdekében, hogy nemzeti összetartozásunk jelképeként, a vértanúkra emlékezve mindenki gyújtson gyertyát a környezetében lévõ – az ötvenhatos eseményekhez kötõdõ – emlékhelyeken. Június 15-16-án Budapest ötvenhatos vértanúsághoz kötõdõ emlékhelyeire látogatók elhelyezhetik az emlékezés gyertyáit.

Június 16-án, a korábbi évek hagyományainak megfelelõen, koszorúzási ünnepségek lesznek a város több pontján. Kiemelt helyszín a Vértanúk tere, ahol a közjogi méltóságok, Nagy Imre családtagjai, valamint a Nagy Imre Társaság és Alapítvány képviselõi közösen róják le tiszteletüket Nagy Imre szobra elõtt. Ünnepi megemlékezés és koszorúzás lesz az '56-osok terén, az 1956-os Forradalom és Szabadságharc Központi Emlékmûvénél is.

2007. június 16-án este 8 órakor emlékkoncertet rendezünk a budapesti Kossuth téren a Pécsi Pannon Filharmonikus Zenekar és a szegedi Vaszy Viktor énekkar közremûködésével, Hamar Zsolt vezényletével. Az est során az 1956-os forradalomban és szabadságharcban vállalt szerepükért halálra ítélt és kivégzett vértanúkra emlékezünk, ismert színészek tolmácsolásában felolvasásokat hallhatunk Nagy Imre és mártírtársai peranyagának szövegeibõl és a halálraítéltek utolsó leveleibõl, a kivetítõkön pedig korabeli anyagokat láthatnak a nézõk.

 www.magyarország.hu/56

PROGRAMOK:

2007. június 15. 19.00 órától és 16-án egész nap: Gyertyagyújtás az ötvenhatos vértanúk emlékére

Az emlékezõk Budapesten a város több pontján gyertyát gyújtanak a vértanúk alábbiakban felsorolt emlékhelyein:

56'-os emlékmû és kopjafák – Széna tér (II. kerület)

Mansfeld Péter emlékmû -Veronika park (II. kerület)

Nagy Imre emlékmû – Vértanúk tere (V. kerület)

Tóth Ilona mellszobra – a SOTE Nagyvárad téri elméleti tömbjének bejárata (VIII. kerület)

A Pesti srác szobra – Corvin köz (VIII. kerület)

Mártír emlékmû – Bakáts téri templom (IX. kerület)

Mûegyetemi emlékmû – Mûszaki Egyetem, Mûegyetem rakpart 3. (XI. kerület)

Zuglói hõsök emléktáblája – Bosnyák tér 6/a. (XIV. kerület)

Központi Emlékmû – Felvonulási tér ('56-osok tere) Dózsa György út (XIV. kerület)

Forradalom lángja – Kossuth téri nagy emlékmû (V. kerület)

2007. június 16.

9.00 órától: Koszorúzási ünnepség a Vértanúk terén a Nagy Imre szobornál, a közjogi méltóságok részvételével. Beszédet mond: Szili Katalin, a Magyar Országgyûlés elnöke.

10.00 órától: Ünnepi megemlékezés és koszorúzás az '56-osok terén az 1956-os Forradalom és Szabadságharc Központi Emlékmûvénél, a közjogi méltóságok részvételével.

20.00 órától: Emlékezzünk közösen az ötvenhatos vértanúkra!

Nagyszabású szabadtéri koncert a budapesti Kossuth téren.

Az 1956-os forradalomban és szabadságharcban vállalt szerepükért halálra ítélt és kivégzett vértanúkra emlékezõ ünnepi, szabadtéri koncert, mely egy hagyományos komolyzenei koncert keretein túllépve, Nagy Imre és mártírtársai peranyagának szövegeibõl és a halálraítéltek utolsó leveleibõl válogat szövegrészleteket. Ezek a szövegek váltakoznak nagyzenekarra és énekhangra íródott zenei részletekkel, s mindezt a kivetítõkön videobejátszások kísérik. Közremûködik: a Pécsi Pannon Filharmonikus Zenekar és a szegedi Vaszy Viktor énekkar. Vezényel: Hamar Zsolt. A szövegeket ismert színészek mondják el.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük