2024.március.29. péntek.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Korosztályi lottózás avagy mennyire szeretjük Fortuna kisasszonyt?

2 perc olvasás
  <span class="inline inline-left"><a href="/node/23896"><img class="image image-thumbnail" src="/files/images/lotto.thumbnail.jpg" border="0" width="100" height="70" /></a></span> <p>A lottózás a kilencvenes évek óta az egyik legnépszerűbb szerencsejáték Magyarországon. Ez tény. Az azonban érdekesség, hogy jellemzően ugyanaz a korosztály (csak 15-16 évvel idősebbként) játszik most is, mint akik kezdetben rendszeresen vettek szelvényt- derült ki a 2008 decemberében végzett Omnibusz kutatás eredményeiből.</p><p>

  lotto.thumbnail

A lottózás a kilencvenes évek óta az egyik legnépszerűbb szerencsejáték Magyarországon. Ez tény. Az azonban érdekesség, hogy jellemzően ugyanaz a korosztály (csak 15-16 évvel idősebbként) játszik most is, mint akik kezdetben rendszeresen vettek szelvényt- derült ki a 2008 decemberében végzett Omnibusz kutatás eredményeiből.

  lotto.thumbnail

A lottózás a kilencvenes évek óta az egyik legnépszerűbb szerencsejáték Magyarországon. Ez tény. Az azonban érdekesség, hogy jellemzően ugyanaz a korosztály (csak 15-16 évvel idősebbként) játszik most is, mint akik kezdetben rendszeresen vettek szelvényt- derült ki a 2008 decemberében végzett Omnibusz kutatás eredményeiből.

A szerencsejátékok közül a totózás mindig is a férfiak játéka volt jellemzően. A felnőtt magyar lakosság körében készült vizsgálataink eredménye szerint a játék kedveltsége a kilencvenes évek óta nem változott, a férfiak egyharmada szokta kisebb-nagyobb gyakorisággal megtenni tippjeit. 1992-ben a férfiak 32%-a, egy évvel később a 20%-a, míg 2008-ban 27%-uk.

A lottózás ennél elterjedtebb szerencsejáték: a magyar felnőttek közül tízből hatan szoktak lottózni valamilyen rendszerességgel, és ehhez hasonló képet látunk [a1] a rendszerváltást követő években is. Változás tapasztalható azonban a gyakoriságban, hiszen míg a kilencvenes évek elején a lottózók jellemzően hetente játszottak, addig 2008-ban már inkább ritkábban vettek szelvényt a játékot preferálók. Az adatok alapján arra lehet következtetni, hogy a nagyobb nyereménnyel kecsegtető időszakokban vesznek inkább lottót a magyarok és kevésbé jellemző a rendszeres, heti játék.

r

Ha a lottózók demográfiai jellemzőit nézzük a rendszerváltást követő években és másfél évtizeddel később, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy ugyanaz a korosztály kedveli a lottót 2008-ban, akik 1992-ben és 1993-ban is rendszeresen vettek szelvényt és hétről-hétre kipróbálták a szerencséjüket. A kilencvenes évek elején ugyanis a 30 és 45 év közöttiekre volt ez a leginkább jellemző, míg 15-16 évvel később a most 46-60 év közöttiek azok, akik a legnagyobb arányban lottóznak hetente. Az alapfokú végzettségűek és a községekben élők pedig akkor és most is átlagon aluli arányban találhatók a heti rendszerességgel lottózók körében.

Páthy-Dencső Blanka, TÁRKI Zrt.


 [a1]A játék kezdete 1957

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.