A csiksomlyói Mária 

Mintegy 60-70 ezer zarándokot várnak ma az erdélyi Csiksomlyóra, a magyarság szokásos évi zarándoklatára ma a szervezők.

A csiksomlyói Mária 

Mintegy 60-70 ezer zarándokot várnak ma az erdélyi Csiksomlyóra, a magyarság szokásos évi zarándoklatára ma a szervezők.

A Csiksomlyói búcsúnak hagyománya van a világ magyarságának körében, nemcsak Erdélyországból, hanem Magyarországról, a magyar latka trületekről, sőt az Európai Unióün kivülről és a tengerent túlról is sokan jönnek, hogy tiszteletüket fejezzák ki Babba Mária, Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya, Magyarország védőszentje előtt, és segítségét kérjék az elkövetkező idők túlélésében.

P. Márk József OFM: Készület a pünkösdi búcsúra

Nagy esemény Csíksomlyón a pünkösdi búcsú. Már jóelőre készülni kell rá, hogy méltóképpen lehessen megünnepelni.

A csíksomlyói kegytemplomA ferences elöljárók, mint a búcsú felelős szervezői, összehívják az őket megsegítő embereket megbeszélésre. Megvizsgálják a múlt évek tapasztalatait és eltervezik a mostani évben megvalósítandó dolgokat. Mindig akad változtatni, javítami való.

Össze kell állítani a búcsús programfüzetet. Ez tartalmazza a zarándoklat menetrendjét, közös imákat, énekeket, szabályzatokat. Ki kell nyomtatni és elküldeni az egyes egyházközségekbe egy-egy példányt, hogy a lelkipásztorok és kántorok kellő időben előkészítsek a híveket a búcsú szép megünneplésére.

Meg kell hívni és fölkérni a búcsús szónokot. Megjegyzendő, hogy a zarándoklatra senkit sem hívnak meg a szervezők. Egyedül csak a búcsús szónokot. Mindenki más csak zarándok, bármi legyen is a társadalmi rangja, méltósága.

Végül eltervezik az oltáremelvényen, vagy a szent hegyre vezető úton eszközlendő javításokat.

Íme, mégsem történnek a dolgok maguktól. Szükséges a rákészülés a nagy eseményre. Többen fölteszik a kérdést: Hogyan tudtok rendet tartani ilyen hatalmas embertömeggel? Felelet rá: Nem a búcsú folyamán próbálunk rendet teremteni. Akkor csak irányítjuk a zarándokcsoportokat. A gondos előkészítésben van a titka a rendnek és a fegyelemnek.

Márk József: A búcsú története Csíksomlyón

Eredete: A boldogságos Szűz Mária tisztelete egykorú a ferencesek letelepedésével Csíksomlyón, amely az 1440-es években történt. Az első, gótikus templom patrónájának a Sarlós Boldogasszonyt, vagyis Szűz Mária látogatása Erzsébetnél titulust választották.

Emlék a múltból: Csíksomyló 2002 Pünkösdi zarándoklatMár az első évtizedekben elkezdődött Szűz Mária tisztelete, ami abban állt, hogy a templombúcsú napján a környék népe összegyült Csíksomlyón. Rövidesen szokássá vált, hogy az évközi Mária ünnepeken is jöttek hívek a szomszéd helységekből Szűzanyát köszönteni. 1444-ben IV. Jenő pápa a templom építéséhez nyújtandó segítségre biztatja a híveket és arra hivatkozik, hogy "igen sok nép jár Somlyóra, Szűz Máriát tisztelni." Ez a Mária-tisztelet gyarapodott az idők folyamán.

Különösen általánossá vált, amikor a gótikus templom egy szép Mária szoborral gazdagodott az 1510-1520-as években. Ezáltal úgy érezték a hívek, hogy a Szűzanya valósággal velük van, közöttük lakik.

A kegyszobor

Kiteljesedése: 1567-ben éppen ezért gyültek össze a székelyek Csíksomlyóra, pünkösdszombatján, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem erőszakkal akarta kényszeríteni az unitárius új hit elfogadására. A gyergyói, csíki és kászoni népek itt gyülekeztek, Csíksomlyón és kérve a Szűzanya hathatós közbenjárását, innen indultak a Hargitára, megvívni a hitük védelmére megszervezett csatát. A győzelem után visszatértek Csíksomlyóra hálát adni Istennek és a Szűzanyának a segítségért. Megfogadták, hogy ennek emlékére minden pünkösdszombatján egységesen elzarándokolnak Csíksomlyóra a Szűzanya tiszteletére. Így indult el a pünkösdszombati nagy zarándoklat, amelyet a mai napig hűségesen gyakorol a hívő székely nép.

A századok folyamán sok nyomorúságot szenvedtek a székelyek, változtak az idők és szokások, csak ez nem változott: a zarándoklat Csíksomlyóra és a Szűz Mária tisztelete. Igaz az is, hogy a Szűzanya soha nem hagyta el hű gyermekeit, mindig megsegítette azokat, akik hozzá folyamodtak. Kimondhatatlan sok csoda és imameghallgatás történt és történik napjainkig a Szűzanya közbenjárására. Éppen ez adja Csíksomlyónak a kegyhely jellegét.

Voltak idők, amikor háborúk, vagy gáncsoló rendszerek zavarták az ősi szokás rendszeres gyakorlását. De mihelyt megszüntek az akadályok, hiánytalanul helyre állt a rend. A makacs székely, amit egyszer bevett a fejébe, életvitelébe, egykönnyen nem mond le róla. Most is ez az ősi érzés vezérli: amikor elérkezett a pünkösd ünnepe, – mint a vándormadár érzi, hogy indulnia kell délre, – a hitbuzgó székely is így érez: Édesanyja hívja és várja Csíksomlyóra. Mennie kell!

Csíksomlyó Mária kegyszoborA jelenben: 1990 óta oly tömegesen jön a népek áradata Csíksomlyóra, hogy a kegytemplomban, vagy a templom előtti téren nem férnek el. Megrekednek a Szék útján, ha nem tudunk segíteni a problémán. Ez történt 1992 pümkösdjén. Az utóbbi években, 250-300 ezerre becsülik a pünkösdszombati zarándoklat résztvevőit. Úgy oldottuk meg a kérdést, hogy a Kis- és Nagysomlyó hegy közötti térségben építettünk oltárt és ott vesz részt közös szentmisén a zarándokok nagy tömege. Természetesen hangszórón közvetítjük a szentmisét és egyéb imákat, vagy hirdetéseket. Csodálatos, megható ennyi hívő ember közös imája és éneke. – Megjegyzem: a kegytemplomba, vagy a kegyszoborhoz a búcsúsok kis hányada juthat el csak. De – mindig megmagyarázzuk, – hogy ennek ellenére érvényes a búcsújárásuk. Érvényessé teszi az a mély hit, a Szűzanya iránti gyermeki tisztelet, amely elhozza őket Csíksomlyóra. Az út fáradalma, a több féle kényelmetlenség, a nap heve, vagy éppen az eső megáztatása, s nem utolsó sorban a szentségekhez járulás, szentmiséken való részvétel, sok-sok ima és ének. Amikor a búcsúról haza érkeznek a zarándokok, úgy fogadják otthon maradt szeretteik őket, mint akik győztes csatából tértek vissza. A búcsúból hozott emléktárgyból a Szűzanya üzenetét és áldását érzik ki és veszik lelkükbe. Még annyit kívánok megemlíteni, hogy a búcsúból kizöldült nyírfaágakat visznek haza búcsús emlékül. Ez bizonyára a hargitai győzelemre emlékeztet, amikor is zöld nyírfaágakkal díszítették fel győzelmi lobogóikat őseink, amikor levonultak a Hargitáról Csíksomlyóra, hálát adni a győzelemért Istennek és a Szent Szűznek.

A búcsújárás kiváltsága képpen a kegytemplomot XII. Piusz pápa KISBAZILIKÁVÁ nyilvánította 1948-ban.