mv_1.jpg Mikor a Louvre tárlatvezetője a Milói Vénusz szoborhoz ér, így kezdi a magyarázatát. Mindenki azt hiszi, múzeumunk legértékesebb műtárgya Leonardo da Vinci Mona Lisája. Pedig nem így van, a legértékesebb kincsünk önök előtt áll. A biztosítók százmillió dollárra becsülik.

   A szobor Kr. e. 150  körül készülhetett. 1820-ban két darabra törve találta meg Jorgosz Kentrotasz földműves az Égei-tengeri Milo szigetén. Elrejtette, de török tisztviselők később megtalálták, elkobozták. Az eset valahogy tudomására jutott de Rivičre márki, törökországi francia nagykövetnek. Hosszas tárgyalások és itt-ott elejtett baksis útján megvásárolta, majd XVIII. Lajos francia királynak ajándékozta. Aki később a Louvre-nak adományozta, ahol jelenleg is megtekinthető.

   Vénusz, a szerelem és a szépség istennője, igazi bombázó, nemcsak a görögök fantáziájában, hanem  a mi ízlésünk szerint is. A Milói Vénusz 2 méter magas, pároszi márványból készült akt-szobor, karjai hiányoznak, talapzatának felirata alapján Alexandrosz görög szobrász műve. A karok eredeti tartását senkinek sem sikerült esztétikusan rekonstruálni. Talán egy kivétellel.

   Adolf  Furtwängler német régészprofesszor (1863-1907) készített egy rajzot ezüstvesszővel, igen hitelesnek tűnik, amit két tényező is alátámaszt. Korabeli feljegyzések szerint a szobor közelében találtak egy kartöredéket almával, feltehetőleg a szobor része lehetett. Ahogy manapság mondják „hab a tortán”, hogy Milo szigetet a görögök Milosznak nevezik, amely görög nyelven egyben almát is jelent.

mv_2.jpgA másik tényező, hogy az ókori mitológia szerint Paris trójai királyfi megbízást kapott, döntse el, Héra, Pallas Athéné és Vénusz közül melyik a legszebb lány. Neki nyújtson át egy aranyalmát. A szobor (rajz) azt a jelenetet ábrázolja, ahogy Vénusz  átveszi az almát és kezében tartja. Nekem hitelesnek tűnik a magyarázat.

   A Milói Vénusz világhíréhez az is hozzájárult, hogy a Waterloo-i csata után, 1815-ben Franciaország visszaadta az olaszoknak a Medici Vénuszt, melyet Napóleon zsákmányolt tőlük. Mivel a Medici Vénuszt az ókori szobrászat egyik legszebb példájának tartották, a  franciák elhatározták, hogy a tulajdonukban lévő szobrot magasabb értékűnek állítják be, mint az elveszítettet. Művészek és kritikusok egyaránt folyamatosan méltatták, és a kecses női szépség megtestesülésének deklarálták. S valóban ma Európa leghíresebb Vénusz-szobra.

   Aki meg akarja nézni, nem kell Párizsba utaznia. Budapesten, Zuglóban, az Amerikai út 53 szám alatti Szeretetkórház kertjében megláthatja a szobor művészi, hű, méretarányos másolatát.

 

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük