a_rekostrualt_jelenseg.jpgA tűzgömb. (rekonstrukció)

  Nostradamus egyik próféciája szerint 110 évvel ezelőtt lett volna a világvége, amikor egy üstökös ütközik a Földdel és azt szétrobbantja. Majdnem megtörtént.

1908. június 30-án reggel, helyi idő szerint 7 óra 13 perckor Szibéria középső részén, Tunguszka falu közelében megjelent az égen egy tűzgömb, amely felrobbant. A robbanás helyszínén minden hamuvá égett, 30 kilométeres körzetben a teljes növényzetet kipusztította, több százezer fát gyökerestől kitépett. A 65 kilométerre lévő Vanavara településen a forró, orkánszerű szél a házak ajtajait, ablakait betörte. Az epicentrum 80 kilométeres körében letarolta a tajgát. A szakirodalomban tunguszkai eseménynek nevezik a történteket. A tűzgömböt a helyszíntől 500 kilométerrel távolabb közlekedő transzszibériai vasút utazóközönsége is látta, földrengésnek vélték, a mozdonyvezető vészfékezett.

.  A robbanás energiáját 15 millió tonna TNT (trinitrotoluol, máig a leghatékonyabb robbanószer) robbantási energiájával egyenértékűre becsülik. Megfelel a Richter-skála szerinti 5-ös erősségű földrengésnek. Vagy a Hirosimára ledobott atombomba 1000-szeresének. A tűzgömb mibenlétét teljes bizonyossággal nem sikerült megállapítani, lehetett meteorit, aszteroida, fehér törpe (csillag), vagy egy üstökös darabja. Ez volt a történeti korokban a Földet ért legnagyobb hatású kozmikus jelenség.

   Érdemes lett volna a helyszínen elemezni, felderíteni, hogy mi történt, de a távoli és elzárt helyszín miatt, erre nagyon kevés figyelmet lehetett fordítani. Aztán jött az 1917-es októberi forradalom, intervenciós háború, éhínség, kisebb gondja is nagyobb volt Oroszországnak, majd a Szovjetuniónak, mint a tunguszkai tragédia vizsgálata.

belyeg.jpgA Kulik-expedició 50 éves emlékére kiadott 40-kopejkás postabélyeg

    1928-ban a Szovjetunió Tudományos Akadémiája megbízásából Leonyid Alekszejevics Kulik akadémikus, geológusprofesszor, expedíciót szervezett a helyszínre. Célja a  becsapódott kozmikus test maradványainak felkutatása volt. Az expedíció kalandos körülmények között jutott el az isten háta mögötti helyszínre. A vizsgálat azt valószínűsítette, hogy meteorit csapódott a területre.

   2008-ban, a tragédia 100. évfordulóján újabb kutató csoport indult a helyszínre. Az aljnövényzet már benőtte a Kulik-expedíció idején még sivár holdbéli vidékre emlékeztető területet, de a bemohosodott kidőlt fatörzsek ugyanúgy hevertek szanaszét a talajon, mint száz évvel korábban. Réz-, nikkel- és irídium maradványokat találtak, amelyből arra következtettek, hogy egy üstökösből leszakadt darabról lehetett szó.

   A pontos tudományos magyarázat még várat magára.

 

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük