Nagyszombat, húsvéti vigília
2 perc olvasás
Nagyszombaton az Egyház Krisztus sírjánál időzik, szenvedéséről és haláláról elmélkedik. Az oltár minden díszétől megfosztva áll. Napközben nincs szentmise, az Eucharisztiát is csak a haldoklóknak viszik el.
Nagyszombaton az Egyház Krisztus sírjánál időzik, szenvedéséről és haláláról elmélkedik. Az oltár minden díszétől megfosztva áll. Napközben nincs szentmise, az Eucharisztiát is csak a haldoklóknak viszik el.
Húsvéti vigília
A vigília szertartása visszamutat a 4. századra. Már akkor szerepelt a szertartás négy lényegi része: a fény liturgiája, az igeliturgia, a vízszentelés és az áldozati liturgia (Eucharisztia).
A fény liturgiájában a fényköszöntő rítus az ókori lámpagyújtás ősi szertartásából fejlődött ki. A tűzszentelés a frank birodalomban már a 8. században szokás volt a pogány tavaszi tüzek ellensúlyozására, amit Róma a 12. században vett át. Ekkor vált általánossá a bevonulási körmenet is. A húsvéti gyertyához kapcsolódó ősi szertartás a galloknál nyerte el mostani formáját (a kereszt jelének, az évszámnak és az alfa és omega betűknek a bevésése, a tömjénszemek ráhelyezése). Az olvasmányok minden vigília velejárói voltak kezdettől fogva. A keresztség szentségének kiszolgáltatása húsvét éjjelén is már az ősegyház gyakorlata volt. A vigília ünnepség koronája az Eucharisztia ünnepélyes bemutatása.
A húsvéti vigília szertartását szombat este, illetve az éjszakai órákban mutatják be.
Korábban irtuk a Húsvéti Ünnepkörről
Virágvasárnap, az Úr szenvedéstörténetének kezdetét jelző vasárnap – a dicsõseéges bevonulás
Ma Nagycsütörtök van 2007 április 5.
Ma 2007 április 6-a Nagypéntek van
