Mikor van húsvét?
3 perc olvasás 
Húsvétnaptár 1995-2071
Idén minden keresztény egyház egyszerre ünnepli a húsvétot, más években viszont akár öthetes eltérés is elõfordul, mint jövõre, amikor a nyugati egyházak március 23-án, a keletiek viszont csak április 27-én ünnepelnek. A húsvét dátumának kiszámításáról kérdeztük Verbényi István atyát.
Húsvétnaptár 1995-2071
Idén minden keresztény egyház egyszerre ünnepli a húsvétot, más években viszont akár öthetes eltérés is elõfordul, mint jövõre, amikor a nyugati egyházak március 23-án, a keletiek viszont csak április 27-én ünnepelnek. A húsvét dátumának kiszámításáról kérdeztük Verbényi István atyát.
- – Idén kelet és nyugat keresztény egyházai egyszerre, április 8-án ünneplik a húsvétot. Nem minden évben van ez így. Mi ennek a magyarázata?
– A szabály általános: a tavaszi napéjegyenlõséget követõ holdtölte utáni elsõ vasárnap húsvét vasárnapja. Ezt a döntést a Niceai Zsinat mondta ki (325), s ez ettõl kezdve érvényes az egész egyetemes egyházban, keleten és nyugaton is. A probléma akkor kezdõdött, amikor a XVI. század végén az ún. Julianus-naptárt kiigazították, és a Gergely-naptár is használatba került. A két naptár között 13 nap különbség van, a Julianus-féle naptár ennyit ?késik", egyre jobban eltávolodva a csillagászati tavasz kezdetét jelentõ dátumtól. Éppen ez volt az egyik ok, amely szükségessé tette a Gergely-féle naptárreformot. Az 1920-as években aztán a Szovjetunió is csatlakozott a Gergely-féle naptárhoz, az ortodox egyház azonban nem, ezért más náluk a húsvét dátuma. A Gergely naptár szerint idén a tavaszi napéjegyenlõséget követõ elsõ holdtölte április 2-án van. A Julianus-naptár szerint ez a nap március 20, a vasárnap március 26. A húsvét ünnepénél tehát ezt a késést kiigazítja ebben az évben. Ez viszonylag ritkán fordul elõ, de vannak naptárak, amelyek elõrejelzik az egybeeséseket.
- – Elképzelhetõ-e, hogy egyszer a jövõben Kelet és Nyugat közös idõszámítás szerint, együtt ünnepli majd a húsvétot?
– A közös húsvéttal kapcsolatban két elképzelés merült fel. Az egyik, hogy a különbözõ egyházak egy napon ünnepeljenek, a másik pedig, hogy az ünnep fix napra kerüljön. Ez az elgondolás többszörösen visszatért a XX. században, utoljára talán 1996-ban foglalkoztak vele, de egykettõre feladták, mert nem tudtak megállapodni egy rögzített napban, ahogy például a karácsony esetében. Ez már csak azért sem volt lehetséges, mert a karácsony ünnepe a Nap járásához, a húsvét ünnepe pedig a Holdéhoz igazodik. A föld mozgása határozza meg a napéjegyenlõség idõpontját, és ez a hold mozgásával együtt adja meg a húsvét dátumát.
