Behmer: Két fantasztikus rovarBehmer: Két fantasztikus rovar

A bécsi Secession művészegyesület Gustav Klimt nevével fémjelzett korai szakaszának kiemelkedő alkotásaiból nyílt kiállítást a Szépművészeti Múzeumban, Nuda Veritas – Gustav Klimt és a bécsi szecesszió kezdetei 1895 – 1905 Rajzok és metszetek címmel.  

 

  Behmer: Két fantasztikus rovarBehmer: Két fantasztikus rovar

A bécsi Secession művészegyesület Gustav Klimt nevével fémjelzett korai szakaszának kiemelkedő alkotásaiból nyílt kiállítást a Szépművészeti Múzeumban, Nuda Veritas – Gustav Klimt és a bécsi szecesszió kezdetei 1895 – 1905 Rajzok és metszetek címmel.  

 

Klimt: Beethoven-Friz -- TanulmányKlimt: Beethoven-Friz — TanulmányA mintegy kétszáz műalkotást, nagyrészt rajzokat és sokszorosított grafikákat bemutató tárlat törzsanyagát a bécsi Albertinából érkezett művek adják, amelyek osztrák, svájci, amerikai és japán köz-és magángyűjtemények további rajzaival és néhány kiemelkedő festménnyel egészülnek ki.

Kövesházi Kalmár ElzaKövesházi Kalmár ElzaA kiállításon a látogatók a Szépművészeti Múzeum gyűjteményének alkotásaival is találkozhatnak: részben a Secession tagjainak, részben pedig azoknak a külföldi kortárs művészeknek a munkáival, akik egykor nagy hatást gyakoroltak bécsi kollégáikra. A nagyszabású kiállítás része annak a sorozatnak, amellyel a Szépművészeti a modern művészet kialakulásáról kíván a lehető legteljesebb képet adni. A Gustave Moreau, Alfons Mucha és Ferdinand Hodler műveit bemutató, valamint a Degastól Picassóig című kiállítást követően a most nyíló tárlat is a képzőművészet 19. század végi, 20. század eleji megújulásának fontos fejezetét tekinti át.

Marian Bisanz-Prakken a Nuda Veritas mellettMarian Bisanz-Prakken a Nuda Veritas mellettA bécsi Secession kezdeti éveit minden bizonnyal az osztrák művészettörténet leglenyűgözőbb és hatásában leggazdagabb időszakának tekinthetjük. Ezt a rövid, de rendkívül intenzív periódust pontos dátumok határolják: kezdete az Ausztria Képzőművészeinek Egyesülete (Vereinigung bildender Künstler Österreich), közismert nevén Secession 1897. április 3-i megalakulása, vége pedig a Klimt-csoport kilépése az egyesületből, 1905. június 14- én. E néhány év alatt, 1898 márciusától, a tagok összesen huszonhárom kiállítást rendeztek, melyek a Secession korai történetének főbb állomásai, és amelyeket archív fotók és korabeli leírások alapján tudunk rekonstruálni.

Moser Leany profilportréjaMoser Leany profilportréjaA latin eredetű Secession (Szecesszió, azaz kivonulás) kifejezés azokra a művészcsoportokra vonatkozik, akik a 19. század végén kitörtek a hagyományos akadémikus intézmények és egyesületek kötelékéből. Európa német nyelvterületein ezek az egyesületek politikai és irodalmi mozgalmakból fejlődtek ki, a legfontosabbak Münchenben, Berlinben és Bécsben jöttek létre.

Moser: Paradicsomi jelenetMoser: Paradicsomi jelenetNéhány jellemző adat a Secession éveiből: 1897-ben megalakult az Ausztria Képzőművészeinek Egyesülete, első elnöküknek Gustav  Klimtet választották. 1898-ban jelent meg az egyesület folyóiratának, a Ver Sacrumnak az első száma. 1898-ban volt az első kiállítás a Kertművészeti Társaság kiállítási helyiségeiben. Ugyanezen évben avatták fel az Olbrich által tervezett Secession-épületet. Klimt Pallasz Athéné című festménye heves vitákat váltott ki. 1899-ben mutatták be Klimt Nuda Veritas című programadó festményét. Nincs még egy mű, amely teljesebben hirdetné az ifjú Secession mozgalom programját. Schiller mottója szerint, amely a magas, keskeny festmény felső szélén olvasható, a művésznek nem a tömegnek kell tetszenie, hanem saját eszményeihez kell hűnek maradnia. A titokzatos meztelen nő egy tükröt tart a kezében, amely az „igaz"fényt sugározza. Az egyszerre provokatív és légies alak, élénkvörös fürtjeivel és vörös szeméremszörzetével, korai példája Klimt modern nőideáljának. Szemének arany csillogása talán a mennyei fényt tükrözi; érzéki teste és a lábánál tekergőző kígyó körül hullámos kék vonalak örvénylenek.

Münch: MadonnaMünch: Madonna1900 táján a nagyhatású festményt Hermann Bahr művészetkritikus vásárolta meg, és dolgozószobájában helyezte el. 1900-ban állította ki Klimt a Bécsi Egyetem aulájának mennyezetére szánt első fakultásképét, a Filozófiát. 1901-ben Giovanni Segantini és Auguste Rodin művei kerültek az érdeklődés középpontjába, valamint Klimt kiállította második fakultásképét az Orvostudományt. Az év végén az ún. északi tárlaton, skandináv, finn és orosz művészek mutatkoztak be Hodler és Toorop szereplésével. 1902-ben a tizennegyedik, a Beethoven kiállításon mutatták be Max Klinger zeneszerzőt ábrázoló szobrát és Klimt híres Beethoven-frízét. 1903-ban Klimt gyűjteményes kiállításán a fakultásképek álltak a középpontban, közöttük a még befejezetlen Jogtudomány. Az 1904-es kiállítás az ún. monumentális művészet jegyében többek között Marées, Hodler, Munch és Gallen-Kallele alkotásait mutatta be. Ebben az évben utasította el a minisztérium Hoffmann térkompozícióját, ezért a Secession lemondta a St. Louis-i világkiállítás részvételét. Az eset kiélezte az egyesületen belüli ellentéteket az ún. stílusművészek és a naturalista irányzat képviselői között. 1905-ben a stílusművészek (Auchentaller, Bernatzik, Böhm, Hoffmann, Kurzweil, Moll, Moser, Myrbach és Orlik) kiléptek a Secession egyesületből.

Secession 1898 -- plakátSecession 1898 — plakátA „hőskort" a művészet több területét átfogó ihletett és intenzív működés jellemezte, melyről hű képet ad az egyesület tevékenységének információkban gazdag és művészileg igényes kísérője, a Ver Sacrum (Szent tavasz) című folyóirat 1903-ig megjelent hat évfolyama. Mindezek mellett a kiállítási plakátok és az egyedileg tervezett katalógusok is a Secession történetének egyedülállóan értékes dokumentumai. A Secession művészei számára nagyon fontos volt a sokoldalúság, a különböző művészeti ágak és műfajok együttes művelése. Ez a szemlélet különösen érvényesült a Ver Sacrum folyóirat igényes arculatában, mely nagy teret engedett a grafikai kísérleteknek és a kreatív ötleteknek. A lapszámok minden egyes oldala a szöveg, az illusztrációk és a díszítőelemek, sőt a papír üresen maradt részeinek szigorú egyensúlyáról tanúskodik. Az első két évben minden füzet arculatáért más-más művész felelt. A folyóirat évfolyamai világosan tanúskodnak a korai Secessionban bekövetkezett hirtelen stílusváltozásokról, amelyek az első két évet jellemző virágdíszektől és kecsesen hajló vonalaktól az utolsó szám merev geometriájáig vezettek.

Stöhr: VanitasStöhr: Vanitas
A kezdeti évek legszembetűnőbb vonása az egyes művészek – főként Klimt – és az egyesület egészének fejlődését is alapvetően jellemző radikalizmus. Ennek a jelenségnek a tünetei nagyon sokrétűek; a stílus, az ízlés és a nemzetközi művészethez való viszony változásától a programszerű önábrázolásig és az oktató jellegű szövegekig terjednek; mindeközben a gyakorta „harcostárs"-nak titulált műkritikusok szókincse és a megítélés szempontjai is folyamatosan változtak. A kiállítás koncepcióját és a kiállított tárgyak kiválasztását is e radikalizmus okainak keresése motiválta, akárcsak azt a törekvésünket, hogy történetiségében próbáljuk meg bemutatni az „ifjú" Secessiont.

A Szépművészeti Múzeum kiállítása e művészetileg termékeny időszaknak főként a grafikai tevékenységéből mutat be gazdag válogatást, de néhány kulcsfontosságú mű erejéig a festmény és a szobrászat műfajára is kitekint. A tíz évet mintegy bevezetik azok a művek, amelyek az egyesület megalapításában főszerepet játszó művészek (Gustav Klimt, Josef Engelhart, Maximilian Lenz, Alfred Roller, Kolo Moser), és művészcsoportok (Hagen-kör, Hetek Klubja) 1897 előtti időszakában születtek. A bemutatott időszak, amely lényegében a modern művészet születését jelenti Bécsben, további részekre tagolódik. A Secession nyitányának, az egyesület legaktívabb 1898-as évnek külön fejezetet szentel a tárlat, csakúgy, mint a Ver Saerum folyóirat köré szerveződő illusztrációs tevékenységnek. Kiemelt szerepet kap az egyesület szellemi vezére és első elnöke, Gustav Klimt. Jelentős festményei, mint pl. a kiállítás címében is szereplő Nuda Veritas – a „meztelen Igazság" mellett rajzainak egy csoportja felidézi a művészetének meghatározó állomását jelentő, de megsemmisült alkotását, a bécsi egyetem fakultásait szimbolizáló három mennyezetképet. Számos nagyszerű vázlat segítségével követhetjük nyomon az 1902-es Beethoven-fríz előkészületeit, és érzékeny rajzok engednek betekintést Klimt portréművészetébe. Tabukat döngető erotikus rajzainak csoportja a Vízikígyók II festmény előkészítő munkálatainak során született. A kiállítás külön egységet szentel a korszak összművészeti törekvéseit betetőző 1902-es Beethoven-kiállitásnak. A tárlat külön része foglakozik azzal, hogy a fametszet hirtelen „divatba hozatala" e technika modernkori újjászületésének fontos állomásává tette a Secessiont, többek között Ferdinand Andri, Carl Moll, Kolo Moser és Emil Orlik alkotásai révén.
Az egyesület célkitűzései között szerepelt az a törekvés is, hogy a bécsi közönség ízelítőt kapjon a külföldi kortárs művészet legjavából, amellyel a Secession kinyilváníthatta, milyen nemzetközi kontextusba kíván illeszkedni. Így a budapesti kiállítás hasonló céllal mutatja be – a bécsi Albertina és a Szépművészeti Múzeum gazdag grafikai gyűjteményéből válogatva –  Edgar Degas, Henri de Toulouse-Lautrec, Paul Gauguin, Max Klinger, Ludwig von Hofmann, Aubrey Beardsley, James McNeill Whistler, Jan Toorop, Edvard Munch és Ferdinand Hodler munkáit. E csoport érdekessége Giovanni Segantini Az élet angyala című alkotása, amely egykor nagy sikerrel szerepelt a Secession kiállításán és a Szépművészeti Múzeum 1901-ben vásárolta meg.

A Secession kiállításain egyetlen magyar származású művészként szerepelt a Bécsben született Kövesházi Kalmár Elza, aki 1920-tól Budapesten élt. A művésznő pályáját festő-grafikusként kezdte, mégis szobrászi alkotásai tették ismertté a nevét. A Secession hetedik kiállításán (1900) Bécsben is bemutatott Mefisztó kecses, filigrán, minden ízében szecessziós figurájának modellje feltehetően a művész által sokszor megörökített népszerű német színész, Josef Kainz volt. Kövesházi Kalmárnak az Íjász is kedvelt, többször megmintázott alakja volt, ennek kapcsán írta róla érzékletesen a korszak meghatározó művészeti írója, Lyka Károly: „Bronzemberei sajátos életet lehelnek magukból. Itt egy íjas, aki harcra készen várja, hogy a nyilat lepattintsa az íjáról. Minden izom munkára feszül, szélesen, erősen, lapidárisan." Kövesházi egyik Íjász című szobrát a Secession nyolcadik kiállításán is bemutatták.

A „Nuda Veritas. Gustav Klimt és a bécsi Secession kezdetei 1895 – 1905" című kiállítás átfogó képet nyújt a Secession születéséről és virágzásának kezdeteiről. A korszak legmeghatározóbb alkotóinak mesterműveit bemutatva a Szépművészeti Múzeum a korábbi időszaki kiállításokhoz méltó, nagy jelentőségű tárlattal búcsúzik egy időre a nagyközönségtől. A tervek szerint ugyanis a Szépművészeti 2011 januárjában bezár, hogy elindulhasson a múzeum bővítését célzó nagyszabású beruházás.

A kiállítás kurátora: Marian Bisanz-Prakken, a bécsi Albertina művészettörténésze, budapesti társkurátorai Gonda Zsuzsa és Bodor Kata, a Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteményének művészettörténészei. A kiállítás főtámogatója a Deutsche Bank, együttműködő partner a Samsung és a Kempinski Hotel.

Szépművészeti Múzeum 2010. szeptember 23. – 2011. január 9.

Lantai József

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük