ORBÁN BALÁZS 150 ÉVES FOTÓI a Magyar Nemzeti Múzeumban

Megismételt pillanat címmel csak 2012. szeptember 23-ig láthatók Orbán Balázs eddig soha ki nem állított, eredeti fényképei (és digitalizált változatai) a Székelyföldről. A Román Állami Levéltár Marosvásárhelyi Filiáléja és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésének eredményeként először láthatjuk a történeti, építészeti, művelődéstörténeti, népművészeti és fotótörténeti szempontból kimagasló fotográfiákat a „fénnyel írás" hőskorából. Korábban csak a kutatók pillanthattak bele a dokumentumokba.

Megismételt pillanat címmel csak 2012. szeptember 23-ig láthatók Orbán Balázs eddig soha ki nem állított, eredeti fényképei (és digitalizált változatai) a Székelyföldről. A Román Állami Levéltár Marosvásárhelyi Filiáléja és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésének eredményeként először láthatjuk a történeti, építészeti, művelődéstörténeti, népművészeti és fotótörténeti szempontból kimagasló fotográfiákat a „fénnyel írás" hőskorából. Korábban csak a kutatók pillanthattak bele a dokumentumokba.

    Orbán Balázs (1830-1890) Székelyudvarhelyen végezte az iskoláit, majd tizenhat éves korában a családjával Isztambulba költözött. Fiatalon bejárta a Közel-Keletet, Kis-Ázsiát, Egyiptomot. Élményeit később hat kötetben Keleti utazás címen közreadta. Athénban szerzett tudomást a magyar forradalomról. Haza akart utazni, amikor megkapta a hírt a szabadságharc bukásáról, ezért inkább szállással és munkahellyel segítette az emigránsokat. Miután Kossuthot meglátogatta, nem jöhetett haza. Tovább bolyongott: Londonban Petőfi barátjával, Teleki Sándorral ismerkedett meg, Jersey szigetén pedig a száműzetésben élő Victor Hugóval kötött barátságot. Ott találkozott először a fényképezéssel. 1859-ben végre hazajöhetett. Ekkor bejárta a Székelyföld minden zegét-zugát, jegyzetelt, fényképezett. Munkája eredményét 1868 és 1873 között hat kötetben kiadta A Székelyföld leírása címen. Könyve egyedülálló, megismételhetetlen történelmi, régészeti, természet- és néprajzi ismereteket tartalmaz. 1872-től lett országházi tag az ellenzék soraiban. Parlamenti beszédeit szintén hat kötetben jelentette meg. Szejkefürdői otthonában dolgozott, írt történelmi tanulmányokat és újságcikkeket az ellenzéki lapoknak. 1888-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Szejkefürdőn hunyt el, síremlékéhez – 100 év után – székely kapuk sora vezet. Nevét barlang, tudós társaság és erdélyi fotós kör viseli.

   A Nemzeti Múzeum most valójában hármas kiállítást mutat be 180 képpel: Orbán kortársának, Veress Ferenc kolozsvári fényképésznek a munkáit, Fekete Zsolt 2003-ban fotózott képeit szinte azonos helyekről és a „szentélyben" Orbán Balázs néhány eredeti fényképét, amelyek A Székelyföld leírásához készültek. A kor nyomdatechnikája akoriban még nem tette lehetővé a fényképek közlését, ezért rajzolók és fametszők munkái (356 darab!) kerültek a könyv lapjaira. Nagy kincs, amit itt látunk, hiszen Orbán Balázs fényképei a legkorábbi erdélyi fotográfiák. A felvételek üveglemezei, az egykori kamerák és objektívek nem maradtak fenn, csak a fametszetek előképei fényképeken, Keleti Gusztáv rajzain vagy akvarelleken. Két neves fametsző dolgozott a romvárak, reneszánsz kastélyok, erődtemplomok, udvarházak, fürdők, vízesések, népviseletek, természeti csodák kép utáni reprodukálásán, mint Morelli Gusztáv és Rusz Károly. Orbán Balázs igen pontos, írásos utasításokat adott a fametszőknek.

  Megismerkedünk a korai fényképészeti eljárások példáival, hogyan nagyították az üveglemezekről papírra a képeket. A 19-20. század fordulójáig nagyon vékony, kiváló minőségű papírra albuminréteget (tojásfehérje, ezüstnitrát, aranyklorid keverékét) vittek fel. Ettől a megmaradt képek mára sárgás-barnák, avagy 100 év után elhalványodtak. Az ún. albuminpapír bonyolult eljárással készült, mégis több fényképészmester maga állította elő a műtermében.

  Örömmel szemléljük, ha ismerjük a vidéket az udvarhelyszéki népviseletet, a kerelőszentpáli Haller kastélyt, a radnóti kastélyt, a marosújvári kikötőt és a reneszánsz kastélyt, a Székelykő-hegyet Torockó felől, a sziklakaput Homoródalmási közelében, Verespatakot, a Leánykőt az Aranyos-patak szorosában, Rákóczi Ferenc poharát látjuk a marosvásárhelyi kollégiumban (1862) és sok más ismert vagy ismeretlen tüneményt.

   Erdélyi Lajos, aki sokat tett a kiállítás létrejöttéért, 1991-ben Magyarországon kiadta Orbán Balázs székelyföldi könyvsorozatát, elmondta, hogy a húszezer példányban megjelent mű egy hét alatt fogyott el a könyvesboltokból. Még Amerikából is érdeklődtek iránta. Orbán Balázs legfőbb érdeme, hogy nemcsak természeti tüneményeket, hanem gyárakat, bányákat is fényképezett, általa maradtak fenn székely mondák és népmesék.  

DOBI ILDIKÓ