Megismételt pillanat címmel csak 2012. szeptember 23-ig láthatók Orbán Balázs eddig soha ki nem állított, eredeti fényképei (és digitalizált változatai) a Székelyföldről. A Román Állami Levéltár Marosvásárhelyi Filiáléja és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésének eredményeként először láthatjuk a történeti, építészeti, művelődéstörténeti, népművészeti és fotótörténeti szempontból kimagasló fotográfiákat a „fénnyel írás" hőskorából. Korábban csak a kutatók pillanthattak bele a dokumentumokba.

Megismételt pillanat címmel csak 2012. szeptember 23-ig láthatók Orbán Balázs eddig soha ki nem állított, eredeti fényképei (és digitalizált változatai) a Székelyföldről. A Román Állami Levéltár Marosvásárhelyi Filiáléja és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésének eredményeként először láthatjuk a történeti, építészeti, művelődéstörténeti, népművészeti és fotótörténeti szempontból kimagasló fotográfiákat a „fénnyel írás" hőskorából. Korábban csak a kutatók pillanthattak bele a dokumentumokba.

    Orbán Balázs (1830-1890) Székelyudvarhelyen végezte az iskoláit, majd tizenhat éves korában a családjával Isztambulba költözött. Fiatalon bejárta a Közel-Keletet, Kis-Ázsiát, Egyiptomot. Élményeit később hat kötetben Keleti utazás címen közreadta. Athénban szerzett tudomást a magyar forradalomról. Haza akart utazni, amikor megkapta a hírt a szabadságharc bukásáról, ezért inkább szállással és munkahellyel segítette az emigránsokat. Miután Kossuthot meglátogatta, nem jöhetett haza. Tovább bolyongott: Londonban Petőfi barátjával, Teleki Sándorral ismerkedett meg, Jersey szigetén pedig a száműzetésben élő Victor Hugóval kötött barátságot. Ott találkozott először a fényképezéssel. 1859-ben végre hazajöhetett. Ekkor bejárta a Székelyföld minden zegét-zugát, jegyzetelt, fényképezett. Munkája eredményét 1868 és 1873 között hat kötetben kiadta A Székelyföld leírása címen. Könyve egyedülálló, megismételhetetlen történelmi, régészeti, természet- és néprajzi ismereteket tartalmaz. 1872-től lett országházi tag az ellenzék soraiban. Parlamenti beszédeit szintén hat kötetben jelentette meg. Szejkefürdői otthonában dolgozott, írt történelmi tanulmányokat és újságcikkeket az ellenzéki lapoknak. 1888-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Szejkefürdőn hunyt el, síremlékéhez – 100 év után – székely kapuk sora vezet. Nevét barlang, tudós társaság és erdélyi fotós kör viseli.

   A Nemzeti Múzeum most valójában hármas kiállítást mutat be 180 képpel: Orbán kortársának, Veress Ferenc kolozsvári fényképésznek a munkáit, Fekete Zsolt 2003-ban fotózott képeit szinte azonos helyekről és a „szentélyben" Orbán Balázs néhány eredeti fényképét, amelyek A Székelyföld leírásához készültek. A kor nyomdatechnikája akoriban még nem tette lehetővé a fényképek közlését, ezért rajzolók és fametszők munkái (356 darab!) kerültek a könyv lapjaira. Nagy kincs, amit itt látunk, hiszen Orbán Balázs fényképei a legkorábbi erdélyi fotográfiák. A felvételek üveglemezei, az egykori kamerák és objektívek nem maradtak fenn, csak a fametszetek előképei fényképeken, Keleti Gusztáv rajzain vagy akvarelleken. Két neves fametsző dolgozott a romvárak, reneszánsz kastélyok, erődtemplomok, udvarházak, fürdők, vízesések, népviseletek, természeti csodák kép utáni reprodukálásán, mint Morelli Gusztáv és Rusz Károly. Orbán Balázs igen pontos, írásos utasításokat adott a fametszőknek.

  Megismerkedünk a korai fényképészeti eljárások példáival, hogyan nagyították az üveglemezekről papírra a képeket. A 19-20. század fordulójáig nagyon vékony, kiváló minőségű papírra albuminréteget (tojásfehérje, ezüstnitrát, aranyklorid keverékét) vittek fel. Ettől a megmaradt képek mára sárgás-barnák, avagy 100 év után elhalványodtak. Az ún. albuminpapír bonyolult eljárással készült, mégis több fényképészmester maga állította elő a műtermében.

  Örömmel szemléljük, ha ismerjük a vidéket az udvarhelyszéki népviseletet, a kerelőszentpáli Haller kastélyt, a radnóti kastélyt, a marosújvári kikötőt és a reneszánsz kastélyt, a Székelykő-hegyet Torockó felől, a sziklakaput Homoródalmási közelében, Verespatakot, a Leánykőt az Aranyos-patak szorosában, Rákóczi Ferenc poharát látjuk a marosvásárhelyi kollégiumban (1862) és sok más ismert vagy ismeretlen tüneményt.

   Erdélyi Lajos, aki sokat tett a kiállítás létrejöttéért, 1991-ben Magyarországon kiadta Orbán Balázs székelyföldi könyvsorozatát, elmondta, hogy a húszezer példányban megjelent mű egy hét alatt fogyott el a könyvesboltokból. Még Amerikából is érdeklődtek iránta. Orbán Balázs legfőbb érdeme, hogy nemcsak természeti tüneményeket, hanem gyárakat, bányákat is fényképezett, általa maradtak fenn székely mondák és népmesék.  

DOBI ILDIKÓ

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük