RÁKTERÁPIA: KORSZERÛ KEZELÉSEK, SZÜLETÉSNAPI AJÁNDÉK
6 perc olvasás
A magyarországi szakma a Magyar Onkológusok Gyógyszerterápiás Tudományos Társasága (MAGYOT) által rendezett tudományos üléssel köszöntötték az onkológia hazai megalapítója, Prof. Dr. Eckhardt Sándor akadémikus 80. születésnapját. Az eseményen számos ígéretes kísérletrõl, Európában már elérhetõ új kezelésrõl, és több jelentõs felismerésrõl is szó esik.
A magyarországi szakma a Magyar Onkológusok Gyógyszerterápiás Tudományos Társasága (MAGYOT) által rendezett tudományos üléssel köszöntötték az onkológia hazai megalapítója, Prof. Dr. Eckhardt Sándor akadémikus 80. születésnapját. Az eseményen számos ígéretes kísérletrõl, Európában már elérhetõ új kezelésrõl, és több jelentõs felismerésrõl is szó esik.
2007. március 30-án a Magyar Onkológusok Gyógyszerterápiás Tudományos Társasága (MAGYOT) rendezésében, a Magyar Szenológiai Társaság (MSZT), a Magyar Onkológus Társaság (MOT), valamint a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) támogatásával kerül sor Prof. Dr. Eckhardt Sándor akadémikus 80. születésnapja alkalmából rendezett tudományos ülésre.
A magyar onkológia megalapítója elõtt tisztelgõ eseményre ?Solid tumorok korszerû kezelése? címen, közel 400 résztvevõvel kerül sor. A továbbképzési creditpontot is adó konferencia tíz, a hazai onkológiai legjelesebb képviselõi által tartott plenáris elõadását számos szimpózium, illetve több mint 15 támogatói megjelenés, kiállítás egészíti ki.
ÚJ HATÓANYAGOK ? CÉLZOTT TERÁPIÁK
Az elõadók a címben ígértekhez híven a daganatos betegségek elleni küzdelem legújabb eredményeit és lehetõségeit tekintik át. Az elmúlt évtized nagy változást hozott például a vastagbéldaganat gyógyszeres kezelésében, az elõrehaladott eseteknél pedig a célzott molekuláris terápia hozta meg az áttörést (az átlagtúlélés 2 év fölé emelkedését). Prof. Dr. Bodoky György elõadásában ugyanakkor rávilágít arra is, hogy nem lehet eléggé hangsúlyozni ? hogy a terápiás eredmények javulása ellenére is ? a legnagyobb áttörés a szûrõvizsgálat széleskörû elterjedésétõl lenne remélhetõ. A korai rákok diagnosztizálása és a terápia eredményességének javulása csak együttesen vezethet a második leggyakoribb daganatos halálok jelentõs visszaszorításához.
Dr. Szánthó András a nõgyógyászati rosszindulatú daganatok kezelésérõl szólva kifejteti, hogy a hagyományos operatív és sugaras kezelések nem hozták meg a várt átütõ sikereket, és a gyógyszeres kezelések is csak részben javították a gyógyítási eredményeket. Elõadásában elmondja, hogy a méhnyakrák esetén áttörést a primer prevenció hozhat ? a HPV-fertõzés elleni vakcina bevezetésével közösen ?, petefészek tumoroknál pedig a molekuláris támadáspontú gyógyszerek jövõbeni alkalmazásával lenne számottevõen javítható a kép.
E témakörhöz kapcsolódik Dr. Nagykálnai Tamás elõadása is. Ebben a menopauza utáni hormon-érzékeny emlõrák eddigi bevett kezelési formája mellett feltûnt, új, és jelentõsen hatásos kezelési módszerrel ? az ún. aromatáz enzim gátlókkal ? illetve ezek alkalmazásának gyakorlati kérdéseivel foglalkozik.
Prof. Dr. Bodrogi István a már áttétes vesedaganatok témakörében mutatta be a legfrissebb, 2007-es (!) eredményeket és lehetõségeket. Az ún. tirozin kináz gátlók egyike például olyan ígéretes eredményeket mutatott fel ? pl. több mint a kétszeresére növelte a betegség elõrehaladása nélküli túlélést ?, hogy azt az európai gyógyszerhatóság 2007. januárjában elsõként adandó készítményként regisztrálta. Sajnos e készítmény egyelõre nem érhetõ el a magyar betegek számára, de az elõadó bízik benne, hogy ? egy jelenleg törzskönyvezés alatt álló másik molekula társával egyetemben ? elõbb utóbb elérhetõvé válik hazánkban is.
EGEREK ÉS EMBEREK ? ELKÉPESZTÕ TAPASZTALATOK
Dr. Kahán Zsuzsa a tavaly év decemberében rendezett 29. San Antonio Emlõrák Szimpóziumon elhangzott új eredményekrõl számol be a hallgatóságnak. Az emlõrákkal foglalkozó legrangosabb konferencia kapcsán több olyan tudományos eredményt is ismertet, aminek óriási gyakorlati jelentõsége lehet.
Bemutatásakor nagy meglepetést keltett például az az elõadás, amelyben az emlõrák elõfordulásának Egyesült Államokbeli drámai csökkenésérõl számoltak be. Az 1990 és 2000 közötti folyamatos emelkedés után 2003-ban drámai, 7 százalékos csökkenés következett be. Ennek egyik lehetséges okát a szakemberek a 2002-ben az amerikai sajtóban is megjelent mammográfiás szûrés körüli szakmai csatározások népszerûség-rontó hatásában látják, ami intõ jel minden más ország számára is. A másik feltételezett ok, hogy ? a menopauza utáni nõi nemi hormonpótlással foglalkozó 2002-ben közölt a WHI vizsgálat után ? az Egyesült Államokban drámaian lecsökkent a hormonkészítmények említett célból történõ alkalmazása, ami felhívja a figyelmet a hormonfüggõ daganatoknak a hormonpótlás elkerülésével lehetséges hatékony megelõzésére!
Egy másik elõadó meggyõzõ érveket sorakoztat fel az emberi emlõrák vírus (?Human Mammary Tumor Virus?) szerepére vonatkozóan. A vírus a Nyugat-Európai, Észak-Amerikai országokban és Ausztráliában az emlõrák minták 30-40 százalékban mutatható ki, míg egyes Afrikai országokban 60-75 százalékban. Ezzel szemben Ázsiában, ahol az emlõrák jóval ritkább, csupán 0-12 százalékban detektálható. Kiderült, hogy a vírus hasonló az egér RNS-vírus emlõrák vírusához és a humán vírus földrajzi elterjedése nagyban összefügg a közönséges háziegér elterjedésével, míg ahol ritkán mutatható ki, egy másik egérfajta (Mus musculus) honos. Ennek jelentõsége hatalmas, hiszen ha a humán emlõrák vírusnak az emlõrák kialakulásában játszott oki szerepe bizonyítható, egyes emlõrákok típusok egy egyszerû, a vírus elleni oltással megelõzhetõvé válhatnának.
A tavaly decemberi eseményen mutatták be a Women?s Health Initiative vizsgálat eredményeit, amelyek ? többek között ? az emlõrák miatt alkalmazott kezelések mellett az étrend hatását tanulmányozta. A 2500 beteggel elvégzett vizsgálatban véletlenszerûen vagy szokványos étrendet, vagy zsírszegény diétát kaptak az érintettek. Az eredményekbõl kiderült, hogy a zsírszegény étrend mellett jelentõsen, mintegy negyedével (24%) csökkent a betegség kiújulásának kockázata és javult a túlélés is. Ez a hatás elsõsorban az úgynevezett hormonfüggetlen daganatok esetében mutatkozott meg, és mértéke a legintenzívebb és leghatékonyabb onkológiai kezelésekével vetekszik.
A mellrák megelõzésével kapcsolatos további hír az is, hogy úgy tûnik, hogy az eltérõ típusú emlõrákok megelõzésére más-más szer lesz alkalmas, és hamarosan az emlõrák prevenciós lehetõségeket a szív- és érrendszeri betegségek megelõzéséhez hasonlóan fogjuk alkalmazni a mindennapi gyakorlatban.
