Egry József kiállítás megnyitó 2007 Bár Budapest mostanában nem szûkölködik képzõmûvészeti látnivalókban, mégis érdemes felfigyelni arra a kiállításra, ami április 14-tõl 22-ig látható a Kieselbach Galériában, a Szent István körút 5-ben.

 

Egry József kiállítás megnyitó 2007 Bár Budapest mostanában nem szûkölködik képzõmûvészeti látnivalókban, mégis érdemes felfigyelni arra a kiállításra, ami április 14-tõl 22-ig látható a Kieselbach Galériában, a Szent István körút 5-ben.

Egyry József 5. Egry József képeibõl magángalériában még soha nem nyílt ilyen jelentõségû, az életmû egészét átfogó kiállítás. Több olyan mû is látható, amelyek még az 1971-es nagy Magyar Nemzeti Galériabeli kiállításon sem kerültek a nézõk elé. Összesen majd kétszáz képet állítanak ki, több mint tíz múzeumból és ötven magángyûjteménybõl – köztük olyan rangú (ma már természetesen más gyûjteményekbe vagy múzeumokba részben szétszóródott) kollekciókból mint Rácz István, Cseh-Szombathy László, Radnai Béla, Tamás Henrik, Oltványi Imre, Szilágyi Sándor gyûjteménye – gondos válogatásban. Ez a kiállítás a Kieselbach – Einspach együttmûködésnek is reprezentatív példája. Kieselbach Tamásnak határozott véleménye, hogy – sarkosan fogalmazva – Egry József festészete sincs jól bemutatva, Csontváry Kosztka Tivadar, Vajda Lajos festészetéhez hasonlóan nincsen szem elõtt. Einspach Gábor az, akivel 2007 januárja óta ebbõl a közös álláspontból kiindulva, együtt dolgozva folytatják a Kieselbach Galéria hagyományait. A cél tehát a magyar vizualitás (modern és kortárs festészet, valamint a fotográfia) a Kieselbach Galéria által eddig is hangsúlyosan képviselt értékeinek méltó bemutatása itthon, és a nemzetközi porondon egyaránt.

Egry József 1. ?A kultúrnemzetet nem az jelzi, hogy hány aranybányája van, hanem, hogy hány alkotója van, mert az a nemzet igazi valutája" – mondta Egry József és ez a tárlat ehhez a gondolathoz igazodik. A legjelentõsebb életmûveket kell bemutatnunk elkötelezettségünk szerint, és Egry József életmûve ilyen. A rendezés módját itt leginkább az ?erõs" jelzõ fejezi ki. Lehet kiállítást rendezni szép ritmusban, kihagyott falfelületekkel, egy-egy képre koncentrált megvilágítással. Ez a tárlat most tudatosan nem ilyen. A galéria falain több sorban, sûrûn egymás mellett Egry József fõ mûvei láthatók.

Egry József 2. A kiállításnak az a célja, hogy egy életmû, egy nagyon jó és gazdag életmû megismerhetõvé és tanulmányozhatóvá váljon. A képeket végignézve meg lehet ismerni Egry mûvészetének valamennyi korszakát, az életmûnek különbözõ fázisait mind a magángyûjtemények mind a múzeumok anyagából merítve. A magyar mûvészet rangra emelésének most abban a fázisában vagyunk, amikor mindent mutatni kell, amikor ismertté kell tenni egy-egy életmûvet, ahhoz pedig a lehetõ legtöbb képnek kell egymás mellett szerepelni: a gazdagságot együtt, egyszerre kell bemutatni.

Egry József 3. A rendezõk elhatározott szándéka volt, hogy olyan élményt szeretnének nyújtani, mintha a nézõ is végigjárná az összes múzeumot és magángyûjteményt, ahol Egry képek vannak. A galéria adottságai, a nagy alapterület, és a nagy belmagasságú tér izgalmas lehetõségeket kínálnak arra, hogy a képek megfelelõ elrendezésével a különbözõ témákat, korszakokat, kvalitásokat, az egész életmûvet úgy tudják bemutatni, hogy ide betérve, a kiállítást végignézve teljességében megismerhetõvé és érthetõbbé váljon Egry József mûvészete.

Egry József 6. Egry József mûveibõl utoljára 1971-ben nyílt nagy életmû-kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. Azóta, 32 év után 2003-ban, az Ernst Múzeum mutatta be a fõvárosban a badacsonyi Egry József Múzeum anyagát. A közönség még a badacsonyi Egry József Emlékház felújítás utáni megnyitása alkalmából láthatott Egry kiállítást, ahol csak múzeumokból kölcsönkért képeket mutattak be, illetve a gyõri Városi Múzeum Radnai -gyûjteményében van 61 Egry mû, amelyet szintén a badacsonyi Emlékmúzeum anyagával egészítették ki és mutattak be 2007 februárjában.

A mostani, budapesti kiállítás teljességén túlmenõen nagy érdeme még, hogy újonnan felbukkant, korábban még sosem látott képeket is a nézõk elé tár. Az egyik ilyen például az a kisméretû tusrajz, amit a kiállításra való anyaggyûjtés közben találtak. A Munkaszolgálatra várva címû, a szakirodalom számára eddig ismeretlen grafika ritka kép, mert nem visszaemlékezés alapján, hanem a helyszínen rajzolta a mûvész. Megerõsíti azt a véleményt, hogy Egrynek helye van a legjelentõsebb magyar festõk között.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük