Révay András: K & K, De Másként!

Van olyan előadás, amire már egyáltalán nem lehet jegyet kapni és bizony mindenki jól teszi, ha időben kiválasztja azokat a darabokat, amiket látni szeretne március 20. és április 5. között, a Budapesti Tavaszi fesztiválon.

Napjainkban reneszánszukat élik Kálmán Imre művei: sorra mutatják be operettjeit szerte a világon. Hogy mi e népszerűség titka? Kerényi Miklós Gábor szerint az, hogy zenéje igazi world music, világzene! Az 1921-es, A Bajadér című, indiai témájú, mágikus kultoperett például nagyszerűen ötvözte az egzotikus, keleti dallamokat az amerikai jazz világával. A Budapesti Operettszínház 2009 tavaszán a Budapesti Tavaszi Fesztivállal közös premierjével hiányt pótol, hiszen a nagyszerű Csárdáskirálynő és Marica grófnő után repertoárjára kerül e ritkábban játszott, ugyanakkor történetileg és zeneileg ma is nagyon aktuális, sodró lendületű kompozícó. A Budapesti Operettszínház, az utóbbi évek sikerei alapján, az operett játszás kiemelkedően magas színvonalú képviselőjeként, rendkívüli nemzetközi világjogot kapott A Bajadér átdolgozására, megfiatalítására. A mű e megfiatalított változata már hatalmas sikert aratott Szentpétervárott – a többi között a komponista lánya, Kálmán Yvonne is lelkesedett a produkcióért. Az Operettszínház évek óta dolgozik együtt külföldi „testvérszínházakkal", közülük a szentpétervári Zenés Komédia Színházzal. Kálmán Imre operettjének oroszországi előadását is KERO® rendezte. 2009 márciusában ez érkezik Budapestre, a Kállai István, Kerényi Miklós Gábor által megfiatalított szövegkönyv Müller Péter Sziámi újraírt dalszövegeivel. Egy, a mai világba illesztett, korszerű, de a hagyományokat, elsősorban az izgalmas zenét őrző produkció kerül színre, mely széles közönségrétegeket szólít meg a régi operett-rajongóktól a fiatalokig. Valódi „K und K" jön létre Kálmán és Kerényi közös munkája nyomán.

Ugyancsak egy átdolgozás lesz a Fesztivál másik – valószínűleg szintén sokakat érdeklő – bemutatója. W. Burroughs, T. Waits és R. Wilson „Blackrider" című darabját Ascher Tamás állítja színre a Nemzeti Színházban. Weber, A bűvös vadász c. darabjára emlékeztető története egy férfiassági próba. Érdekessége, hogy az egyik szerző valóban lelőtte a feleségét. Talán pont ezért, de a mű olyan sikeres lett, hogy több változatban is bemutatták a világon. A szerzők sokáig tiltották a magyarországi bemutatót, valószínűleg azért, mert túlságosan szabadon bántak máshol a történettel. Nálunk egy szcenírozott formáját láthatja a közönség.

Szintén a szcenírozott megoldást választotta Mundruczó Kornél A csodálatos mandarin és A kékszakállú herceg vára előadásakor a Művészetek Palotájában. Nem egy vázlatos színházi rendezés lesz, nem a történet bemutatása a cél. Az egésznek a magját mutatja fel, azt, amit a rendezőnek Bartók jelent. A zenét lehetőleg nem érintik, a jó karmester – Kovács János – és az igényes zenekar – a Budapesti Filharmóniai Társaság – ilyenkor még örül is annak, ha nem fedi el őket a rendezés. Olykor a „tiszta" zenének is szüksége van néhány látványos pillanatra!

Találós kérdésnek is érdemes volna feladni; hol játszódik majd a Philemon és Baucis előadás, Kovalik Balázs rendezésében? Nem színházban – az túl egyszerű volna! A Haydn év során valami olyat szeretne nyújtani a Fesztivál, ami különösen ritka és érdekes. Mivel a darab maga is egy utazás – az istenek utazása a földre – a közönség majd vonatra száll és kilátogat a Vasúttörténeti Parkba. A belépő a menetjegy árát is tartalmazza, oda – vissza. Az eredetileg 1773-ban bemutatott, marionettszínház számára készült mű az egymás nélkül élni képtelen öregek történetét dolgozza fel. Benne az istenek lakomája kicsit a vígopera felé billenti el a művet, így igen jó helyszín lesz hozzá a mozdonyok világa.

Zsótér Sándor viszont éppen a klasszikus Haydn opera bemutatásához ragaszkodott. Az „Orfeusz és Euridiké, avagy a filozófus lelke" nagyon nehéz darab. Titokzatos és különös, a megszokottól eltérő zenei és énekesi kultúrát igényel. Hihetetlenül nehéz de nagyon szép kórusrészletek is vannak benne. A művet különös balszerencse kísérte. Haydn első londoni útjának örömei közé némi üröm is keveredett. A zenekar alig játszotta el a nyitány első negyven ütemét, az Orfeusz és Euridiké első próbáját hatósági emberek szakították félbe. Az angol király és a Parlament nevében elrendelték az operával kapcsolatos minden munka azonnali beszüntetését, mondván, semmilyen előadást nem lehet tartani olyan színházban, ami engedély nélkül épült fel. Történt ez 1791 tavaszán, a tűzvész után újjáépített londoni olasz operaházban. A bemutatóra végül csak százhatvan évvel később került sor, Haydn tehát sosem hallotta utolsó, és talán legnagyszerűbb operáját. Azóta sem tudja senki, mire gondolhatott a szerző „a filozófus lelke" alcímet illetően.

A „Tavaszi"-n belül külön rendezvényt indít útjára Alföldi Róbert. A Nemzeti Színházi Fesztivál most még csak kamara jellegű lesz, de a következő években kiteljesedik. A sorozat egy magyarországi ősbemutatóval kezdődik. Botho Strauss darabja: A park több okból is jelképes. Magyar fordítója, Forgách András szerint az író – „Egyszerre pofátlanul hatásvadász és ugyanakkor szemérmesen rejtőzködő." Írásait áthatja a sorsszerűség kérdése, de a metsző humor sem hiányzik belőlük. Az istenek a föld szagára vágynak, az emberek pedig a levegőt próbálják meghódítani – reménytelenül. A Szentivánéji álom „dezertőr" Oberonja és Titaniája egy nagyvárosi parkban csavarog, hogy felébressze az igazi, ősi szerelmi vágyat az emberekben. Erotikus missziója követéül Oberon a homoszexuális művészt, Cypriant választja, aki saját készítésű amulettjeivel bűvöli a park sokszínű lakóit. A misztikum és a hétköznapi, rideg valóság találkozásában az isteni szándék végül az ellentétébe csap át: nem a civódó, boldogtalan szerelmesek jutnak el az isteni felismerésig, hanem az istenek hasonulnak a halandókhoz. Keserédes komédia, költői átváltozás-játék, melynek jelenetsoraiból kíméletlen társadalmi tabló rajzolódik ki.