Révay András: Mátyás Király Pincéjében

Példaértékű együttműködés jött létre négy intézmény között. A Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht., a tavaly augusztusban megnyílt Király Borház és Pincemúzeum, valamint a Budapesti Történeti Múzeum és a Nemzeti Táncszínház vezetői, a várbeli turizmust is serkentő programcsomagról írtak alá egyezményt.

Bizonyára sokan vagyunk így vele, hogy kissé furcsa érzés Budán, a Várban, a bástyafalak mentén sétálni. Nehezen tudjuk kivonni magukat a jól ismert történelmi események és a színhely együttes hatása alól. Nos, egy helyszínnel most megint több van, ahol ez a hatás – ha lehet – még fokozottabban érvényesül. Egyedülálló múzeum nyitotta meg kaput 2008 augusztusában: a Királyi Borház és Pincemúzeum. Varázsa múltjában, történetiségében rejlik, hiszen termeit a középkortól a XIX. század közepéig működő borospincék folyosói, kazamatái alkotják.

A földalatti folyosók Zsigmond és Mátyás király idejében élték valódi virágkorukat, ma pedig Magyarország egyetlen reneszánsz pincemúzeumának adnak otthont. A legrégebbi pinceágat a XIV. században vájták a földbe. Pattintott kőzetből, kezdetleges oltási technikával épített boltíves falai még ma is alkalmassá tennék a különlegesebbnél különlegesebb, királyi borok érlelésére. Minderre ma, a műemlék állagának megóvása miatt nincs mód, a magyar ital- és borkultúra történetének bemutatására viszont annál inkább. Ezért e szakma legjobb és legkülönlegesebb képviselői is helyet kaptak a múzeumban.

Az évekig elzárt, feltárás alatt álló tér, mintegy 1400 négyzetméternyi folyosórendszer, ma már nyitott, és nem csupán a vincellérek, pincemesterek, régészek és kiváltságosak számára nyújthat felejthetetlen élményt. Végigjárva, mindannyian izgalmas időutazás, valódi kultúrtörténeti túra résztvevőivé válunk, hiszen az út hétszáz éves falak, női rituális fürdő, a zsidó negyed emlékei, régi budai présházak és kiskocsmák bútorai között vezet végig. A bognárok összegyűjtött szerszámai például olyan teljes készletet alkotnak, hogy még ma is elegendőek egy hordó elkészítéséhez.

A pince mélyén egy szép, tiszta vizű földalatti kútra is bukkanhatunk, ami már a tizenötödik században is szolgálta a várvédőket. A séta során Magyarország borkultúrájával, annak történetével, borrégióival, kézműves hagyományaival és eszközeivel, valamint mai képviselőivel is megismerkedhetünk. Mindemellett a magyar pálinka- és pezsgőkultúra is teret kap a kiállításban, hiszen a pincemúzeum feladatának tekinti a teljes magyar bor- és italkultúra a kezdetektől napjainkig ívelő, átfogó történeti bemutatását. A zegzugos folyosókat érdemes többször is végigjárni. Az ódon falak, a magyar italkultúrát bemutató kiállítás, valamint a hazai, kiváló minőségű borok, pezsgők és pálinkák mellett gazdag programkínálata is számtalan felfedezni valót tartogat.

Az együttműködési okmány aláírása előtt Dr. Tollár Tibor, a Királyi Borház igazgatója elmondta: a múzeumot létrehozó vállalkozók fontosnak tartották, hogy ne egyedül dolgozzanak. Összefogási lehetőséget láttak a Várban működő nagynevű, régi intézetekkel. Szeretnék, ha változna a jelenlegi gyakorlat, amikor a turisták szinte csak keresztülszaladnak a várterületen. Az új programok segítségével akár egy egész napot is el lehet majd itt tölteni. A Borházban havonta rendszeresen tartanak rendezvényeket a bor és a kultúra témakörében. A pincerendszert úgy alakították ki, hogy abban egy kilencven és egy hatvan személyes terem is van, amit konferenciák, bemutatók, családi események számára is át tudnak engedni.

Fekete László igazgató arról számolt be, hogy a Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht. feladatának tartja az ilyen együttműködések támogatását. Különösen a Várban, ami földrajzilag kissé elkülönülő területe a fővárosnak. A város arculatában lényeges változást hozhat, hogy idegenforgalmi szempontból az ország egyik leglátogatottabb pontján most különféle szolgáltatók kezdenek együtt dolgozni. A Kht-nak mintegy 25 – 30 országban van lehetősége ennek hirdetésére. Ezzel a külföldiek utazási döntéseinek meghozatalakor elősegíthetik Budapest helyzetének erősödését.

A Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója, dr. Bodó Sándor szerint a bor az ünnepi asztalok itala, és öröm, hogy most az ünneplésre egy újabb tér nyílik. A feltárást a Történeti Múzeum munkatársai végezték és számukra is érdekesség volt, hogy a régészeti leleteken kívül sokmillió magot is találtak. Ez pedig további kutatásokra ad lehetőséget. Tudjuk például, hogy Mátyás király nagyon szerette a sárgadinnyét, most már az is kiderülhet, milyen fajtákat fogyasztottak akkortájt. Egy új kulturális és gasztronómiai jöhet létre a Vár területén és remélhetőleg a már jelenleg is itt dolgozó többi intézet képes lesz kihasználni ezt a lehetőséget – akár gyertyafényes borkóstolók szervezésével.

Török Jolán, a Nemzeti Táncszínház igazgatója legfőképpen abban reménykedik, hogy a jelen akció a vári összefogásnak csupán a kezdetet jelenti, hiszen más intézménnyel – a Nemzeti Galériával – is folynak már tárgyalások. A jövőbeni célok között további együttműködési megállapodások és turisztikai programcsomagok, közös jegyek kialakítása szerepel. A Budapesti Történeti Múzeum valamint a Királyi Borház és Pincemúzeum között kialakított csomag tartalma egy 20-20% kedvezményt nyújtó, mindkét intézmény látogatására jogosító jegy, továbbá egy tárlatvezetés a Pincemúzeumban. A Nemzeti Táncszínházzal kialakított csomag egy – a „Bor és Tánc" nevet viselő – sorozatot jelent, melynek tartalma egy kedvezményes színházi belépő és egy három bort kínáló kóstoló ingyenes belépéssel a Pincemúzeumba.