Társadalmunk tévhite: ha valami bio, akkor az alma kukacos, a fő táplálék a magvak, és a falusias jellegű ételek. Egy biohotelben pedig sátorban lakunk? Hát nem! A négycsillagos Hotel Nimród bizony alaposan rácáfol az előítéletekre.

 

 Társadalmunk tévhite: ha valami bio, akkor az alma kukacos, a fő táplálék a magvak, és a falusias jellegű ételek. Egy biohotelben pedig sátorban lakunk? Hát nem! A négycsillagos Hotel Nimród bizony alaposan rácáfol az előítéletekre.

 Sokat mondó a tábla a szálloda főbejáratánál. Ne menjünk el mellette szótlanul! Érdemes felfigyelni arra a mondatra, mely szerint az épület a vadászat, a biokultúra és a magyar nemzet iránti elkötelezettség jegyében jött létre. Lássuk be: hasonlóval nem túl gyakran találkozunk, sem idehaza, sem pedig külföldön. Magabiztos kiállást, határozott céltudatosságot jelöl. Egyben kíváncsiságot is ébreszt; hogyan lehet megfelelni ilyen – önként vállalt – korlátozásnak egy bonyolult, sokféle tevékenységet magában foglaló üzemben, egy szállodában, ráadásul igen magas színvonalon?

 Ifj. Hubai Imre, a Nimród Bioszálloda, Bioétterem és Biobolt Karcag értékesítési és marketing feladatait látja el. A tulajdonosi kör rajta kívül még a család négy tagjából, a szülőkből és a két nővéréből áll. Kérdéseink megválaszolására most ő vállalkozott.

A szálloda 2008. november 5-én nyitott – kezdte a beszélgetést ifj. Hubai Imre. Az én feladatom volt az építkezés nyomon követése, a kivitelezőkkel való egyeztetés, az anyagok és a belsőépítészeti megoldások kiválasztása. Úgy gondoltuk, hogy az a biogazdálkodás, amit éveken keresztül folytattunk, megérdemel annyit, hogy egy biobolt és bioétterem megnyitásán törjük a fejünket. Az ötletgazda az édesapám. Az első a bolt volt utána következett az étterem. Később azért került sor a szállodára is, mert úgy gondoltuk: a biotermékek iránt érdeklődő fogyasztók – akik tudatosan ebben a körben kívánják megtalálni a számukra leginkább megfelelő szolgáltatást – esetleg igénylik majd. Ezért épült fel a szálloda, benne továbbképzésre alkalmas konferenciaterem és – a pihenést jobban elősegíteni – egy kis wellness központ is helyet kapott benne. Bár az első tervek már 2000-ben elkészültek, ezeket később felülvizsgáltuk. Szerettünk volna egy bio-borozót is, ahol a tájjellegű bioborokat kínáljuk. Ezt viszont sajnos meghiúsította a rengeteg belvíz, a pinceborozóról le kellett mondanunk.

– Miért lett vezérmotívum a bio? Hogyan válik ez hangsúlyossá egy gazdálkodó család gondolkodásában?

– A szüleim növényvédő szakmérnökök, jómagam kertészmérnök vagyok. Pontosan tudjuk tehát, milyen kémiai anyagokkal, peszticidekkel szennyezi a természetet a modern mezőgazdaság. Szakítani kívántunk azzal a gyakorlattal, hogy vegyszerekkel oldjuk meg a növényvédelmet, és műtrágyával a tápanyag utánpótlást. Eldöntöttük, hogy kizárólag természetes anyagokat használunk a növénytermesztésben és állattenyésztésben. Pontosan azért, hogy kifogástalan minőségű élelmiszert állíthassunk elő.

Saját családi „ökogazdaságunk" van, összesen 4370 hektáron dolgozunk, ehhez tartozik – közel kétezer állattal – egy állattenyésztési ágazat is. A mezőgazdaság fő területei a szántóföldi növénytermesztés, takarmánytermelés és kertészet. Van egy intenzív dísznövény-termesztési ágazatunk is ahol szintén organikus módon, biogazdálkodás keretén belül termeljük meg a vágott dísznövényeket. Az állattenyésztésbe pedig többféle szárnyas, a szürke marha, magyar tarka marha, magyar nagy fehér sertés, mangalica sertés, rackajuh, merinó juh, szamár, ló, póni tartozik. Olyan állatállományt tartunk, ami egyben gondoskodik arról is, hogy a növénytermesztés számára legyen elegendő szervestrágya utánpótlás. A biogazdálkodás nagyon szigorú alapelvek szerint történik, erre a magyar Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériumnak vannak irányelvei és az Uniónak is van két hatályos rendelete. Ezek szabályozzák, minek kell megfelelnie egy biogazdának. Nem használhat vegyszereket, műtrágyákat, antibiotikumokat. Kizárólag természetes anyagokkal dolgozhat, olyanokkal, amiket rendszeresen ellenőriznek és szerepelnek azon a listán, amit a Biokontroll Kht. és az Európa Tanács minden évben kiad a gazdálkodók számára. Valójában semmi mást nem tettünk, csak visszatértünk a több száz évvel ezelőtt folytatott gazdálkodási rendhez, ami az akkori növénytermesztésben, állattenyésztésben megszokott volt. Ez a rend ma is alkalmas arra, hogy hosszan, fenntartható módon lehessen gazdálkodni.

– Van tehát egy növénytermesztő, állattenyésztő gazdálkodás. Van, egy biobolt, egy étterem és egy szálloda. Ezek szerint a gazdaság feladata az, hogy nyersanyagot termeljen a kereskedelmi tevékenység számára?

– Pontosan. Kiegészítve még azzal, hogy bioboltban a Hortobágy-Ökorégió biogazdaságainak termékein felül, forgalmazzuk a saját búzából, tönkölybúzából és rozsból készített, teljes kiőrlésű finomliszteket, valamint az ezekből sütött finom pékárut és kenyeret. Szerencsére az emberekben mindinkább megfogalmazódik az igény, hogy szeretnének egészséges élelmiszert fogyasztani. Talán még azt is hozzátehetjük, hogy szinte a világ legolcsóbb bioboltja a miénk, ezt nagyon sok külföldi is megerősítette. Mivel a termékek nagy részét mi állítjuk elő, mi is határozhatjuk meg az árát és úgy gondoltuk: nekünk nem az extraprofit termelés volt a cél, amikor biogazdálkodásra adtuk a fejünket, hanem az egészséges élelmiszer előállítása. Ezt a célt elértük, megfizethető áron tudunk termelni, tehát miért ne lehessen ez a fogyasztó számára is könnyebben elérhető? Ezáltal még szélesebb körben terjedhet, még szélesebb tábort kovácsolhat magának ez az életforma. Igen népszerű például a túrósbatyu, a lekvárostáska, a teljes kiőrlésű tönkölykenyér, a szürkemarha-szalámi és a mangalicakolbász, a mangalica kolozsvári szalonnája és fehérszalonnája, a bio-rostoslevek, a friss marha és sertés tőkehús valamint a baromfiak. Saját gazdaságunkból származnak a tőkehúsok, felvágottak, szalámik és szalonnák, melyek iránt komoly kereslet mutatkozik. Több, mint negyven biogazdaság szállít a boltjainknak és az éttermünknek, ami komoly beszállítói háttérnek számít, figyelembe véve, hogy ezen felül a nemzetközi biopiacok termékeit is megkaphatja nálunk a vásárló.

– Ugyanezeket megtaláljuk az étterem konyhájában?

– Az étterem konyhájában ugyanazokból az alapanyagokból főznek, mint amit a biobolt forgalmaz. A paletta roppant színes. Több, mint négyszázféle termékünk van és a sor folyamatosan bővül. Bárki, akinek megtetszettek az ízek, amikkel az étteremben találkozott, otthon is elkészítheti az ételt, hiszen megveheti hozzá a nyersanyagot a bioboltban. A saját, megszokott elkészítési módján sem kell változtasson, ám ha bio alapanyagokat használ, szembetűnően finomabb, ízletesebb ételhez juthat.

 A szállodánál persze egy kicsit más a helyzet. Ott részint az építőanyagok, részben a napi működésben használt tisztítószerek okán használhatjuk a bio elnevezést. Ezek mind ellenőrzöttek, egyik sem tartalmaz olyat, ami az ökológiai gazdálkodás irányelveivel ellentétes. Az építőanyagok a természetből származtak: a kő, a fa, az agyag, még a vas is ide sorolható. A beton készítése során ügyeltünk arra, hogy hazai gipsz kerüljön a cementbe, melynek előállítása során nem okoztak természetkárosítást. Agyagból égetett téglából emelték az épületet, nincs műanyaggal körbevonva, nincs a levegőztetést megfojtó hőszigetelés. A bútorok szövetei, az ágyneműk is természetes anyagokból készültek. A matracokban sincs fémrugó. A szálloda vendégterében minden burkolóanyag, minden használati tárgy, amivel a vendég kapcsolatba kerül, eleget tesz a követelményeknek. Műszálat sehol sem találunk. A törülköző, az ágynemű száz százalékos pamutszálból van. Az összes textíliát antiallergén anyagból gyártották, mind teljes mértékben fertőtleníthető is klór nélküli, alkohol tartalmú szerekkel. A bútorok fából készültek, az összeset növényi alapú páccal kezelték. Sajátos módon vesszük igénybe a megújuló energiaforrást is. A közösségi tereket télen azzal a hővel fűtjük, amit a főzőkonyha szagelszívója eltávolít. Ezzel melegítjük az éterem, a reggeliző és a konferencia terem levegőjét.

– A szálloda neve, a Nimród, a vadászathoz kötődik. Lehet egy vadász környezetvédő?

– A biogazdálkodás és a vadászat nem zárja ki egymást. Mi, vadászok nem elsősorban a húsért és az ölés szenvedélyéért vadászunk. Vadgazdálkodást folytatunk. A selejtezések során a nem kellő megjelenésű, genetikai erélyű egyedeket távolítjuk el. Amit régebben a ragadozók, a farkasok végeztek el, azt a feladatot most az embernek kell ellátni. Karcag környékén található Magyarország legnagyobb apróvadas területe, amelyen huszonhatezer hektáron lehet fácánra, nyúlra, vízivadakra vadászni, de őzbakból is kapitális példányokat lőhetünk. Külföldről – elsősorban a mediterrán vidékről – az olasz és spanyol vadászok kedvelik ezt a területet, de nagyon sok angol, finn, svéd és norvég vadászvendég is járt itt az elmúlt szezonban.

A családunk és az egész gazdaságunk azon dolgozik, hogy ha az emberek meghallják a „bio" szót, megálljanak egy pillanatra, elgondolkozzanak azon: milyen jelentős hatással bír a biotermék előállítása az élhető, fenntartható mezőgazdaságra, környezetre, világra. Talán érdemes volna több figyelmet fordítani az ilyen termékek fogyasztására, hogy azok a gazdálkodók, akik erre tették fel az életüket és hisznek abban, hogy egyszer majd a termékük értő fogyasztóra talál, nos ők fennmaradhassanak és tevékenykedhessenek tovább a természeti értékek megőrzése, a hagyományok tiszteletben tartása és a jövő generáció biztonsága érdekében. Magyarország mindig is Európa egyik éléstára volt. Nagyon fontos, hogy a magyar biotermék messze földre eljuthasson. Ehhez megfelelő mennyiségben kell termelni, egyre több gazdaságban.

 Noha a kérdéseinkre pontos és részletes válaszokat kaptunk, nézzünk azért szét a szállodában belül is! A hotel látványos eszközökkel felépített, ügyes honlapja ugyanis azt sugallja: a tulajdonosok a berendezés kiválasztásakor sem tettek engedményeket. Belépve a szobába megállapíthatjuk; ez a feltételezésünk igaz. A sötétre pácolt fa bútorokhoz illő, harmonikus színvilág megnyugtatóan hat. Mindenből a kényelem, az otthonosság árad – és még ennél is több: a figyelem. Vegyünk egy egyszerű példát. Minden szállodában van az asztalon egy mappa, benne levélpapír, boríték, toll, tájékoztató anyagok. Ezen kívül itt még egy papírtokot is találunk, ceruza, hegyező és radír rejtőzik benne. Az ingyenes internet hozzáférés kábel csatlakozóját is jól láthatóan odakészítették.

 A hotelszobák fontos eleme a világítás. Mint az összes modern szállodában, itt is a kulcskártya működteti, távozáskor tehát automatikusan kapcsol ki – takarékos. A sokféle, különböző lámpatest mindig az igényeinknek leginkább megfelelő megvilágítást teszi lehetővé. Van viszont még egy dolog, ami különösen tetszett. A lakberendező figyelme kiterjedt arra is, hogy a mennyezeten, az oldalvonalak mentén elhelyezett spotlámpa szegélyen belül, középre szerelt világítótest színe, díszítése tökéletesen illeszkedjen a szoba hangulatához.

A fürdőszobáról már nem is érdemes külön szólni, ott egyszerűen minden rendben van. Illetve mégis! A vendéget váró bekészítés, a szappan, zuhanysapka, körömreszelő, tehát az összes ilyen apró dolog, ugyancsak ízlésesen csomagolva, világosbarna, újrahasznosított papírból készült dobozkákban sorakozik egymás mellett. Elvégre bioszállodában vagyunk!

 Berakodtunk a szekrényekbe, elrendeztük dolgainkat a fürdőszobában, menjünk le az étterembe! A látvány itt is magáért beszél, az egész teret a visszafogott elegancia jellemzi. Télen a helyet bizonyára még barátságosabbá teszi a zöld cserépkályhában pattogó tűz, most viszont csak a képzeletünkre hagyatkozhatunk. Mivel ennél azért többre van szükségünk, vegyük kézbe az étlapot! A zellerkrém leves sonka chips-szel, 650 forint. A pácolt lazacfilé medvehagyma mártással, vaslapon sült zöldségekkel, rizslepénnyel sem tűnik drágának 1990-ért. Az őzpörkölt sós burgonyával 1890 forintba kerül, és 590-ért kaphatunk mákkrémes palacsintát, szatmári szilvaöntettel. Ezeket az árakat látva szinte el sem hinnénk, hogy négycsillagos szálloda éttermében vagyunk. Ám az ételek minősége kétségtelenül meggyőz minket erről. No meg még valami: a kiszolgálás. A reggelinél még azt is megkérdezik, melyik fajta kávéból kérjük a cappuccinot – mert hogy több is van – a vastag hab tetejét kis kávészem díszíti, amikor a csészét az asztalra teszik.

 Eltöltve néhány napot Karcagon, a Nimród Bioszállodában, tapasztalatainkat egyetlen mondatban foglalhatjuk össze: Még sok ilyenre van szükségünk Magyarországon!

http://www.biohotelnimrod.hu/

(Foto: Kovács Krisztina + hotel képgaléria)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük