Nem látták meg az árnyékukat a Fővárosi Állat- és Növénykert barnamedvéi. A népi időjóslás szerint ez azt jelenti, hogy a tél már nem tart sokáig, és hamarosan beköszönt a tavaszias időjárás.

 

 Nem látták meg az árnyékukat a Fővárosi Állat- és Növénykert barnamedvéi. A népi időjóslás szerint ez azt jelenti, hogy a tél már nem tart sokáig, és hamarosan beköszönt a tavaszias időjárás.

 

Szombat délelőtt 10 órakor medveárnyék észlelést tartottak a Fővárosi Állat- és Növénykertben, a barnamedvék kifutója előtt. A népi hiedelem szerint ugyanis a medvék február második napján merészkednek elő a barlangjukból, és abból, hogy ezen a napon milyen időjárás fogadja őket, következtetni lehet a tél hosszára, illetve az elkövetkező hetek időjárására. (lásd: http://euroastra.hu/node/68174)

 

Nagy érdeklődés kísérte az eseményt, mely a háromnapos Mackófesztivál egyik érdekessége, mondhatnám megkoronázása volt. Óvodások, iskolások, fotósok, forgatócsoportok jelenlétében bújtak elő a mackók a szemerkélő havas-esőben.

A két állatkerti barnamedve – Vali és Defoe – a több száz érdeklődő, valamint dr. Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár és prof. dr. Persányi Miklós állatkerti főigazgató figyelmétől kísérve jött elő a barlangból. A borult idő miatt azonban a mackók árnyéka egyáltalán nem volt látható, mi több, éppen a kiengedéssel egy időben kezdett az addigi szemerkélő eső megélénkülni. A népi meteorológia szerint ez arra enged következtetni, hogy a tél már nem tart sokáig. A medveárnyék észlelés hivatalos eredményét dr. Dunkel Zoltán, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke jelentette be a helyszínen.

 

A medveárnyék észlelés persze nem tekinthető tudományosan megalapozott előrejelzésnek, inkább a népi időjósláshoz és a hagyományőrzéshez van köze. Az időjárás várható alakulása ugyanis már azokban az időkben is foglalkoztatta az embereket, amikor sem modern távérzékelő berendezések, sem hosszú évekre visszatekintő mérési adatsorok nem álltak rendelkezésre. A régi időkben az egyébként is bizonytalanabb hosszú távú előrejelzések alapja a generációk során felhalmozódott és az emberi emlékezetben megőrzött tapasztalat volt. Ennek alapján a népi időjóslás több olyan jeles napot is számon tartott, amelynek időjárásából egy hosszabb időszakra lehetett következtetni. Az ilyen napok egyike február másodika, Gyertyaszentelő Boldogasszony napja. A néphit szerint ha ezen a napon szép idő van, utána tartósan visszatér a rossz idő, ha azonban borult időjárás jellemzi ezt a napot, a télies időt hamarosan felváltja a tavasz. Mivel a népi megfigyelés szerint a kevésbé aktív téli periódus után a medvék is ekkortájt kezdenek el mozgolódni, a hagyomány medvék előbújásával a kapcsolta össze a jeles napot.

 

http://www.zoobudapest.com/

 

Lantai József

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük