Egykor a polgári lakások elengedhetetlen tartozéka volt a hőmérővel kombinált barométer. Néhány órával előre jelezte az időjárást, több-kevesebb sikerrel. Olyan feliratok szerepeltek rajta, mint: Vihar. Nagy eső. Szél. Változó. Szép idő. Szárazság. A XVII. század közepén Torricelli, olasz mérnök, matematikus, csillagász, Galilei tanítványa rájött arra, hogy a levegőnek is van súlya, ezt légnyomásnak nevezte. Felfedezte, hogy a légnyomás változása összefüggésben áll bekövetkező időjárási jelenségekkel. Azóta sokféle elven működő légnyomás...
embermesék
Szentendrén járva meglepetéssel fedeztem fel, hogy a Dumtsa Jenő utca 19. szám alatt Marcipán Múzeum van. Múzeumbarátnak tartom magam, de erről még nem hallottam, pedig már tizenöt éve nyitva áll a látogatók előtt. Alapítója Szabó Károly, akit a helyiek marcipánkirály néven emlegetnek szeretettel, 92-éves kora ellenére jó egészségnek örvend. A múzeum alapítását Szamos Mátyás cukrászmester támogatta és szakmailag is segítette, őt nem kell bemutatni az Olvasónak, aki csak egyszer...
New-Yorkban élő barátomtól egy sor statisztikai adatot kaptam. Ezekből válogattam, kerekítettem, kombináltam, kódoltam úgy, hogy azért minden adat hiteles maradjon.
Azt hittük, kiszorítja a Rubik-kockát a játékpiacról. Ez nem történt meg, de népszerűsége töretlen, az 1996-os forgalomba hozatala óta 100 millió darabot adtak el belőle a világon. Magyarországon is hatalmas népszerűségnek örvendett ez a kis kütyü. De miről is van szó? Elég nehéz pontosan megfogalmazni.
A rendszerváltás előtt egyetlen vicclap volt hazánkban, a Ludas Matyi. Hihetetlen, de 600.000 példányban vásárolták meg, vagy fizették elő. Nem törődve, hogy „vonalas” irányzatot követett. Az Y-generáció kedvéért megemlítem, a „vonalasság” az én időmben az állampárt irányvonalának követését jelentette. Akkoriban az a mondás járta: „sok mindent nem szabad, viszont amit szabad, azt muszáj”.
Nyomdászmester nagyapám gyakran mesélt gyermekkoromban a szakmájáról. Talán azt akarta, én is nyomdász legyek. Nekem természetes volt, hogy a pisai ferdetorony „kurzív” (dőlt), a vastag betű az „félkövér”, a Balaton hullámzásáról pedig az „allembert” betűtípus jutott az eszembe.
Az Egészségvédelmi Hatóság végre beköltözhetett új, tízemeletes, százötven szobás székházába. Igaz, a pályázatban előírt 9 milliárd forint bekerülési költség helyett 15 milliárd 678 millió 135 forintba került az épület, de a cél szentesíti az eszközt. A cél pedig az irodaház felépítése, a pénzeszköz pedig nem számít, ha minőségi munkáról van szó. Már pedig itt ez történt- Egy építészeti szaklap Kelet-Európa legmodernebb épületei közé sorolta a házat.
Munkácsy Mihály, világhírű festőművészünk a millennium évében, 1896-ban alkotta meg ezt a képet. A mester, szokásától eltérően, nem írta a vászon hátoldalára a festmény címét, tárgyát. Neves műértők, műkereskedők, művészettörténészek 122 évig találgatták a mű eszmei mondanivalóját, hiába. Egyik kutató még népszavazást is szeretett volna tartani az ügyben. Az enigma (rejtély, titok) egy hónappal ezelőtt oldódott meg. Amikor egy elsőéves bölcsészhallgató a békéscsabai Munkácsy Múzeum padlásán kotorászva megtalálta a...
Az ékszer, az ékszerész, a szakma fortélyai vonzzák a bűnözőket. Nagy értékek, kis helyet foglalnak el, viszonylag könnyen értékesíthetők. Valóságos paradicsom .Nem csoda, hogy sok mendemonda kering a szakmabeliek között róluk. Nézzük az egyiket.
Megenged néhány kérdést, vezérigazgató úr? – Természetesen.
Delacroix festménye. A szabadság vezeti a népet! Gimnazista unokám történelemkönyvét lapozgatva rájöttem, hogy ezentúl minden másképp volt. Este elaludtam, álmomban 1789-et írtunk. Kitört a Nagy Francia Forradalom, a feldühödött párizsiak elfoglalták a Bastille börtönét. Az események elvi alapja a felvilágosodás eszméje és jelszava volt: Szabadság, Egyenlőség, Testvériség. A nép igazságos alkotmányt követelt. XVI. Lajos legszívesebben asztalosműhelyében és vadászatokon múlatta idejét, nem törődve a hatalmas államadóssággal, éhínséggel és a...
