Nem York lakói városukat Nagy Almának (Big Apple) hívják. Az elnevezés eredete homályos, több magyarázat van rá.
embermesék
A Kon-Tiki tutaj Ifjú koromban Thor Heyerdahl nevét mindenki ismerte. A világháború befejeződött, a hidegháború még nem kezdődött el, volt egy pár jó évünk. Amikor a tudományos felfedezések voltak a szenzációk, nem a szemben élló nagyhatalmak acsarkodásai. A tudósok korábban elméleti vitákat folytattak arról, hogy Polinéziát lehetséges volt-e Dél-Amerikai felől elérni, illetve benépesíteni. Az uralkodó feltételezés szerint a tutaj tengerszinthez képest alacsony fedélzete nem nyújt elegendő védelmet...
Székesfehérvár nevezetességein túljutva szánjunk egy órát a Kossuth utca 9. számon található Óramúzeum meglátogatására. Érdeklődjünk előtte telefonon, mert csak idegenvezetéssel léphetünk be a kapuján. De ne siessünk a belépéssel. A bejárat felett órajátékot láthatunk, amely bátran felvehetné a versenyt a híres európai (München, Prága, Brüsszel) hasonló látványosságaival. Figyeljük meg alaposan.
Peter Sellers, a világhírű színész, a faarcú komikus (Buster Keaton reinkarnációja?) főszereplője A Rózsaszín Párduc c. filmnek, valójában filmsorozatnak. Ő Clouseau felügyelő, a csetlő-botló kétbalkezes nyomozó, akit a bűnözők baleknak tartanak, nem veszik komolyan és ez lesz a vesztük. A Rózsaszín Párduc egy értékes gyémánt, nevét onnan kapta, hogy közelről ránézve egy párduc rajzolatát ismerhetjük fel benne. Ezt a gyémántot lopják, rabolják el és a felügyelő egymaga bánik el...
Modern papírgyártó gépsor Erény van írva e lapon; de egykor zsivány ruhája volt, írja Vörösmarty (Gondolatok a könyvtárban). Tényleg, a XIX. században még főleg rongyból gyártották a papírt. Ma, a papírkorban olyan hatalmasak az igények (könyv, füzet, okmány, jegy, újság, plakát, csomagolás, reklámcédulák…….), hogy a rongy nem elegendő, meg aztán elég macerás a rongyokat összegyűjteni. Három kivétel azért van, a bankjegyeket, a cigarettapapírt és az itatóst ma is...
A tűzgömb. (rekonstrukció) Nostradamus egyik próféciája szerint 110 évvel ezelőtt lett volna a világvége, amikor egy üstökös ütközik a Földdel és azt szétrobbantja. Majdnem megtörtént.
Balatonberény. Az első írásos dokumentum, amelyben említik, a XIII. századból való, ekkor nevét Buren alakban írták. Száz évvel később a tizedjegyzékben (egyházi földleírás) Fanch-Beren írásmóddal szerepelt; ez a név az akkori birtokosra, a gordovai Fáncsy családra utal. Lakói szőlészetből és halászatból éltek, nyomai mai is megvannak. A Villasoron lévő üdülőtelkeken a tulajdonosok szőlőt termesztenek. A XX. század elején Balatonberényke néven szerepel a térképeken.
Balatonszárszó. Egyes nyelvészek szerint a név a száraz aszó (kiszáradt völgy) szópárból ered, amely az idők folyamán összeolvadt. Mások szerint a szár régi jelentéséből (kopár) származik, ennek ellentmond a nagyközség Balaton-parti részén magasodó fenyők, platánok, nyárfák és fűzerdők. De van más vélekedés is. A névadó Szár László, Árpád-házi herceg, Taksony vezér unokája. Ez a helyiek legelfogadottabb magyarázata, amelyet Szár László mellszobra is bizonyít.
Balatonakarattya. A XVIII. században még Akarattyai-puszta néven szerepelt a hivatalos okmányokban. A név az akarat szóból képződött, a terület használói a király akaratából bizonyos esetekben adómentességet, illetve szolgáltatási kötelezettségtől való felmentést kaptak letelepedéskor. Balatonfőkajár. Eredetileg Balatonfő-Kajár, vagyis a Balaton fejénél (végénél) lévő Kajár nevű település. A szó török eredetű, jelentése egy ősi foglalkozást takar: kikiáltó, összehívó, vagyis olyan személy, aki a király rendelkezéseit hirdette ki hangos fennszóval. Olyasféle, mint...
Annyi mindenki ír regényt manapság, elhatároztam, hogy én is megpróbálom. Szupermodern regényt írok. Nem vagyon nagyigényű, olyan kiadó keresek, amely először csupán 75.000 példányban adja majd ki, aztán meglátjuk. Egy mintaoldalt készítettem, hátha ráharap a szakma.
Ha egy társaságban a beszélgetők hirtelen elhallgatnak, azt mondjuk: angyal szállt át a szobán. Ez a kellemes hangulatú kifejezés azonban korántsem tükrözi azt az érzést, amit a társaság tagjai ilyenkor átélnek, a beszélgetés közben beálló csönd ugyanis rendkívül zavaró tud lenni. De vajon miért érezzük kínosnak a beszélgetést megszakító csöndet?
