n_042.jpgBalatonberény. Az első írásos dokumentum, amelyben említik, a XIII. századból való, ekkor nevét Buren alakban írták. Száz évvel később a tizedjegyzékben (egyházi földleírás)  Fanch-Beren írásmóddal szerepelt; ez a név az akkori birtokosra, a gordovai Fáncsy családra utal. Lakói szőlészetből és halászatból éltek, nyomai mai is megvannak. A Villasoron lévő üdülőtelkeken a tulajdonosok szőlőt termesztenek. A XX. század elején Balatonberényke néven szerepel a térképeken.

Balatonkeresztúr. A község a középkorban a somogyvári bencések tulajdona volt. Majd a települést és környékét a Festetics hercegek vették meg. Régészeti leletek bizonyítják, hogy ezen a területen a kelták és a rómaiak után a hunok is letelepedtek. Egy 1400-ból származó dokumentum a települést Sandtae Concis (Szent Kereszt) megnevezéssel tette ismertté. Száz évvel később már Keresztúrnak nevezték, mert  a település a Keresztúri család birtokolta.

Balatonhenye. Kis település a Káli-medencében, amelyet csodálatos növényzete okán „magyar Toscanának” hívnak. A Balaton északi partjától nyolc kilométerre, a Henyei-hegy keleti lábánál fekszik, nem kell sokat tépelődni a helységnév eredetén. A hegy oromzatán látható egy meredek sziklasor, amelyet a lakosok „törökök halálának” neveznek. A mendemonda szerint egy török csapatot a magyarok ide szorítottak és azok kénytelenek voltak leugrani, így lelték halálukat. Tény, hogy a török hódoltság alatt a lakosoknak nem kellett elmenekülni. Az oklevelek tanúsága szerint a XIII. századtól a veszprémi vár nemes jobbágyai („szabadalmas” mezővárosok parasztpolgárai) lakták.

Balatongyörök.  Már a római korban kisebb lakótelep működött a mai Szépkilátó környékén, ahol egy fürdő maradványai is láthatóak. A keleti gótok leszármazottjaiból álló keresztények a kora középkorban a római romokra építkeztek. Nevét Szigliget urának, II. Atyusz bánnak Gyürk nevű fiáról kapta. A török időkben a Szent Mihály-dombon álló Meszes Györk vár védte meg. 1990-ben a település megkapta az Európafalu „Prix d’Honeur” tiszteletdíját.

Balatonmáriafürdő. Gyerekkoromban még Balatonmáriának hívták. De volt régebben Máriahullámtelep és Máriaszőlőtelep is. A név eredete homályos. A Magyarok Nagyasszonya országában sok település nevében szerepel a Mária név. A terület a XIX. század végén még a Festetics család hitbizományi birtoka volt. (A birtok teljes jövedelme megillette a családot, de eladni még részben sem lehetett.) Egykor a filoxéra sok szőlősgazdát tönkretett az országban, ezért a Tisza-kormány a területet felparcelláztatta és a károsultaknak bérbe adatta. Négy év elteltével alatt újra híres borokat készíthettek az új gazdák.

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük