tanulmányok-elemzések

EuroAstra

A legcukrosabb ünnep egy cukorbetegnek — A legújabb tudományos eredmények az édesítőszerek fogyasztása kapcsán

A karácsonyi ételarzenál különösen nagy kihívás elé állítja azokat, akik valamilyen ételallergiával vagy alapanyagokhoz köthető betegséggel küzdenek. Az egyik ilyen, mind több embert érintő probléma világszerte és hazánkban is a diabétesz. A cukorbetegséggel élők arányának az elmúlt évtizedekben tapasztalt növekedése miatt egyre sürgetőbb lett, hogy bizonyítékokon alapuló információkkal rendelkezzünk arról, hogy az alacsony kalóriatartalmú édesítőszerek hogyan segíthetnek a túlzott cukorbevitel

Tovább...
EuroAstra

PETROVICS EMIL (1930-2011)

A kétszeres Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, karmester a szerbiai Nagybecskereken született, ahol anyai nagyapja a katolikus templom karnagya volt. A család Montenegróból érkezett a Vajdaságba. Petrovics gyerekkorában megtanult szerbül és magyarul is. Jugoszlávia német megszállása után anyjával Magyarországra jöttek, alkoholista apja Belgrádban maradt. A szülők elváltak, s anyja újra férjhez ment.

Tovább...
EuroAstra

Másodpercenként egymillió képkocka és nagyenergiájú nátriumnyaláb: magyar kutatók műszerei a fúziós kutatás élvonalában

Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont fúziós kutatócsoportjai a világ legnagyobb és legbonyolultabb sztellarátoránál, a Wendelstein 7-X-nél két különböző berendezést is építettek és üzemeltetnek. A most véget ért kísérleti időszak eredményeit foglaljuk össze cikkünkben.

Tovább...
EuroAstra

MADARÁSZ IVÁN (1949- )

Ma is élő zeneszerzőnk sokféle műfajban alkot. 1968-72 között a Zeneakadémián zeneszerzés szakon Szervánszky Endre, zongora szakon Ferenczy György tanítványa volt. Kitüntetéssel végzett. Diplomamunkája A nő meg az ördög című vígopera (Boccaccio Dekameronjának egyik novellájából). 1973-tól zeneelméletet tanított a Zeneakadémia pécsi tagozatán. 2007-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanáraként dolgozik, és az Artisjus vezetőségi tagja. Gazdag életművéből emlékezetesek versenyművei, valamint

Tovább...
EuroAstra

SOSZTAKOVICS, DMITRIJ (1906-1975)

1918-tól a leningrádi konzervatóriumban Glazunov és Steinberg tanítványa volt.  1926-ban, akadémistaként írta I. szimfóniáját, amit Berlinben Bruno Walter vezényelt. Figyelmet keltett zongoraművészként is. 1927-ben komponálta első, avantgárd operáját Gogol szövegére Az orr címmel, amit 1930-ban sikerrel mutattak be. 1927-41-ig a leningrádi, 1943-48-ig a moszkvai konzervatórium tanára lett.

Tovább...
EuroAstra

Digitális karmesterek és megafelhők: az ember és gép közötti kapcsolatok új korszaka — A Dell Technologies 2018-as előrejelzései

A Dell Technologies és az Institute for the Future (IFTF) által ezen a nyáron közzétett, „Next Era of Human-Machine Partnership” (Az ember és gép közötti partnerség következő korszaka) című jelentés alapján a Dell Technologies vezetői megosztják, hogy milyen módon segíti majd elő a mesterséges intelligencia, a kiterjesztett valóság, a dolgok internete és a felhő alapú számítástechnika a szervezetek és a

Tovább...
EuroAstra

SZOKOLAY SÁNDOR (1931-2013)

Kossuth-, Erkel- és Magyar Örökség-díjas zeneszerző, egyetemi tanár volt. Zeneszerető család gyermekeként 1947-től a jó hírű békéstarhosi zeneiskolában kitűnően végezte tanulmányait. 1950-ben felvételt nyert a Zeneakadémiára, ahol Szabó Ferenc és Farkas Ferenc voltak a mesterei zeneszerzés szakon. 1957-61-ig a Magyar Rádió zenei lektoraként, utána független művészként dolgozott. Oratóriumokat és kantátákat szerzett.

Tovább...
EuroAstra

RÁNKI GYÖRGY (1907-1992)

Magyar zeneszerző és tanár volt. 1926-1930 között Kodály Zoltánnál tanult zeneszerzést a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Utána a Néprajzi Múzeumban folytatott népzenei kutatásokat Lajtha László mellett. 1947-48 között a Magyar Rádió zenei osztályát vezette. 1948-49-ben Párizsban élt. Hazatérte után írt operát, 50 filmzenét, balettet, színdarabokhoz és rádiójátékokhoz kísérőzenét, musicalt és sok kamaramuzsikát.

Tovább...
EuroAstra

JAQUES OFFENBACH (1819-1880)

Német születésű francia operett- és operaszerző (eredeti nevén: Jacob Eberst), akinek apja a kölni zsinagóga kántora volt. Hetedik gyermeke 12 évesen már kitűnő csellójátékával tűnt ki. A család áldozatos költségén tanult tovább Párizsban. A konzervatóriumban Cherubini tanítványa lett, majd az Opéra Comique zenekarában játszott. 1849-től a Théatre Français karmestereként új műfajt teremtett: fülbemászó dallamokkal a nagyoperettet. 1855-től saját színházában, a

Tovább...