madarasz_ivan.jpgMa is élő zeneszerzőnk sokféle műfajban alkot. 1968-72 között a Zeneakadémián zeneszerzés szakon Szervánszky Endre, zongora szakon Ferenczy György tanítványa volt. Kitüntetéssel végzett. Diplomamunkája A nő meg az ördög című vígopera (Boccaccio Dekameronjának egyik novellájából). 1973-tól zeneelméletet tanított a Zeneakadémia pécsi tagozatán. 2007-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanáraként dolgozik, és az Artisjus vezetőségi tagja. Gazdag életművéből emlékezetesek versenyművei, valamint oratóriumok, kórusdalok, filmzenék, elektronikus kompozíciók. Több önálló szerzői albuma is megjelent.

Díjai: Erkel-díj 1992, Bartók-Pásztory-díj 1998, Yokohamai Világzenei Fesztivál díja 2001, Kossuth-díj 2016.

Főbb alkotásai közül itt a színpadi műveket említjük: Lót – 1985-ben mutatta be a TV Zenés Színháza, majd CD-n is megjelent, négy musicalt írt (Zsuzsánna és a vének, Robin Hood stb.),  Szomory Dezső színművéből, a Sába királynőjéből született az Egy történet fejezetei, Szophoklész Elektrájából az Archaikus epizódok. 2003-ban mutatta be a Magyar Állami Operaház egyfelvonásos, egyórás operáját, az Utolsó keringőt.

 madarasz_utolso_keringo.jpg

Utolsó keringő

Madarász Iván így vall az opera történetéről: több évtizede foglalkoztatta Görgey Gábor színműve, a Délutáni tea katartikus drámaisága. 1999-ben a belső késztetés és a külső megrendelés találkozott. A komponálás során a főszereplő Asszony mellett egy régi bál dallama és egy ajtó, „a halál szimbóluma” lett. „Az operabeli ajtó állandó jelenlétével ad súlyt, értelmet, jelentőséget a szereplők minden, önmagukban talán jelentéktelen köznapi szavainak, ahogy a mi életünk apró, köznapi tettei, szavai is csak egy végsőbb értékrend fényében nyerhetik el értelmüket”.

Görgey Gábor író: „életem második színdarabja a Délutáni tea. Ezt az egyfelvonásost 1964-ben írtam. Hamarosan színre került először az Ódry Színpadon, diplomások vizsgaelőadásaként… a tehetséges Ronyecz Mária játszotta az Asszonyt… Orbán Tibor rendezte az előadást… a legendás Nádasdy Kálmán vezényelte akkor…” Ő inspirálta, hogy 1966-ban Görgey megírja első, két egész estét betöltő színdarabját: Komámasszony, hol a stukkert és a Rokokó háborút. A legnagyobb élményt egykor a Magyar Televízióban az Asszony szerepében fellépő Darvas Lili jelentette. Darvas Lilinek, Molnár Ferenc feleségének utolsó szerepe volt. A remek szereplőgárdából már senki sem él: Bilicsi Tivadar, Márkus László, Tábori Nóra. „A kilencvenes évek elején… felhívott Madarász Iván zeneszerző”, aki még gyerekkorában látta a tévéjátékot. Kérte a darab jogait. Jó néhány év telt el az opus megszületéséig. „Akkor lett a Délutáni teából Utolsó keringő. Végül hozzátette: „Mindig irigyeltem Hubay Miklós kollégámat, hogy C’est la guerre című darabjából Petrovics Emil olyan remek operát komponált. Most már kevésbé vagyok irigy”. A szövegkönyvet Görgey és Madarász közösen írta. A zene nem köthető semmilyen konkrét stílushoz, iskolához vagy előzményhez.

A cselekmény

Egyetlen szobában, egyetlen délutánon játszódik. A négy ember (Asszony, Férj, Szakácsnő, Férfi) mellett szinte főszereplővé válik a nyikorgó, nehezen nyíló ajtó. Aki kilép rajta, nem tér vissza, távozik az életből – különböző idősíkokban, apokaliptikus víziókban. Az Asszony egy régi dallamot, báli keringőt keres. A Szakácsnő folyton megzavarja, hogy jöhet-e már az „ozsonnya”. Az Asszony igyekezne emlékezni arra a dallamra, de nem érti a Férj, sem a Férfi (a gyermeke). Aztán egyenként kilépnek az ajtón, megszűnnek. Az Asszony élete is végére ér, egyedül marad a vízióival, újra átéli a gyermekkorát, érzelmi állapotait. A néző szép balett-betétet is kap az álmodozáshoz. Az Asszony, miután megtalálta az utolsó keringő dallamát, ugyan nem lép ki az ajtón, de tudjuk, hogy a halál feloldódást, megnyugvást hoz számára.

Madarász Iván megrázó erejű zenedrámát teremtett ezzel a remekművel. Nem tartozik a vidámságra okot adó darabok közé, de érdemes megemlékezni róla.

DOBI ILDIKÓ

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük